153981. lajstromszámú szabadalom • Féktárcsa járművekhez

3 153981 4 A 7. ábra a fékgyűrű hátoldalának nézete a 8. ábrán látható nyíl irányában nézve. A 8. ábra a keréken keresztül vett sugár­irányú metszet. A 9. ábra a 7. ábra IX—IX vonala menti metszet. Az 1—6. ábrákon acélból készített, egyré­szes 12 agy látható, amely a lefékezni kívánt jármű 11 tengelyével együttforgóan van ösz­szeerősítve. A 12 agyon több 13 tartókar van. A 14 fékgyűrű ugyanolyan számú prizmatikus 15 vezetőléccel van ellátva, amelyek a 13 tar­tókarok 16 hornyaiba •— bár szélességük meg­határozott mérettel nagyobb — betolhatok. Ennek a kapcsolatnak megvalósítása céljából a 13 tartókarokban a 16 hornyokkal központo­sán 17 rések vannak bemarva, amelyek lehe­tővé teszik a 13 tartókarok bizonyos mértékű rugózását és azt, hogy a 15 vezetőlécek tartá­sához elegendő befogó erő jöjjön létre. A 16 hornyok; kialakított ikis kúposságámaik megfe­lelően hasonlóan kell kialakítani a 15 vezető­léceket is, annak érdekében, hogy ezek tömö­ren egymáshoz feküdjenek. A 14 fékgyűrű 12 agyhoz viszonyított tengelyirányú eltolódásá­nak megakadályozására mindkét alkatrészbe 18 hornyok vannak beesztergályozva, amelyek­be érintő irányban négyszögű, a kiesztergályo­zott hornyokba illő 19 biztosítóidomok vannak behelyezve, amely biztosítóidomok mindkét 20 vége a kiesés megakadályozása céljából 90°-os szögben be van hajlítva. Annak érdekében, hogy a 16 hornyok olda­lain és a 15 vezetőléceken a váltakozó fékha­tás eredményeként fellépő kopást kiküszöböl­hessük ül. kiegyenlíthessük, javasoljuk, hogy a 13 tartókarokat a 21 szorítócsavarok felfo­gására átfogjuk, miáltal egyidejűleg a 19 ido­mokat, amelyeknek itt áthajlított végük nincs, kiesés ellen biztosítjuk. A 14 fékgyűrűn és a 12 agyon kiesztergályo­zott 22 felületek segítségével a 14 fékgyűrű a 12 agyhoz viszonyítva központosítható. A 7. és 8. ábrák szerint a 24 keréktárcsa a rajta elrendezett kerékkötéssel együtt a kerék 23 agyán helyezkedik el. A 23 agynak horony­alakú 25 kimunkálásaiban a 26 közbenső pe­rem van központosítva és tengellyel párhuza­mos 27 csavarok segítségével szorosan a ke­rékhez erősítve. A 26 közbenső peremnek több 28 tartókarja van, amelyeken tengely­irányban futó és kifelé nyitott 29 hornyok ta­lálhatóik. Efcék a hornyok 'befelé keskleny 3iC réssé hosszabbodnak meg, miáltal a 29 hor­nyok 31 oldalfalain bizonyos rugózó hatás ér­hető el. Egy a 28 tartókart érintőlegesen át­törő 32 csavar a 29 horony szélességét csök­kenteni tudja akkor, ha a 32 csavart meghúz­zuk. A 33 fékgyűrűk hátoldalán a tartókaroknak meg-felelő számú prizmatikus 34 vezetőléc van, amelyek a 28 tartókarok 29 hornyaiba úgy illeszthetők, hogy a vezetőlécek méretei a 'hor­nyok méreteinél valamivel nagyobbak. A 9. ábrán a 7. ábra IX—IX vonala menti metszet van ábrázolva egy tartókaron keresz­tül, amelyen a 28 tartókar 29 hornyának két oldalfalát 31 számmal jeleztük és a 33 fék­gyűrű vezetőlécét 34 számmal. A 34 vezető­léceknek 31 oldalfalakkal való érintkezési fe­lületeit úgy kell megmunkálni, hogy a 29 ho­ronyban az egész érintkezési felületen szoros fölfekvés jöjjön létre. Ennél a konstrukciós kivitelnél a 33 fékgyű­rűk oldalról könnyen a tengelyen elrendezett 23, 24 kerékhez erősíthetők azáltal, hogy a 33 fékgyűrűket 34 vezetőléceiknél fogva a 29 hor­nyokba beszorítjuk. Mivel a 34 vezetőlécek mé­retei valamivel nagyobbak, a fékgyűrűk már ezáltal is be vannak fogva a 29 hornyokba. Az összeköttetés erősebbé tétele céljából a 32 csavarokat meghúzzuk, minek eredményeként a 29 horony 31 oldalfalai szorosan a 34 veze­tőlécekhez nyomódnak. A 33 fékgyűrű tengely­irányú eltolódással szembeni további biztosí­tására a 35 biztosító idomot alkalmazzuk, amely a 28 tartókarban és a 34 vezetőlécben levő egybeeső hornyokban fekszik. Ezt a 35 biztosító idomot könnyen ékalakúvá lehet ki­képezni, úgyhogy önzárás következtében ve­zetékében beszorulva marad. Tekintettel arra, hogy a 28 tartókarok bizo­nyos mértékben rugalmasak, a fékező erők­nek agyra ill. tengelyre való átvezetése is lá­gyan jöhet létre. A fékgyűrü jobb hűtése cél­jából ennek hátoldalán a 36 bordák vannak el­rendezve, amelyeken keresztül hűtőlevegőt ve­zetünk. Ha a fékgyűrűk elkoptak, ezek vi­szonylag egyszerűen új gyűrűkre cserélhetők ki a 35 biztosítóidom eltávolítása és a 32 csa­varok nyitása, valamint a gyűrű kerékből való lehúzása után. A 26 közbenső perem elrendezése következ­tében a 33 fékgyűrűk úgy erősíthetők a ke­rékhez, hogy ezek a kerékkötés által megha­tározott síkoldalából alig ill. nem lényegesen nyúlnak ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Féktárcsa tárcsás fékekhez, főként sín­járművekhez, amelynél a fékgyűrűn sugár­irányban futó, befelé és kifelé nyitott és bor­dákkal kialakított hűtőlevegőcsatornák vannak, azzal jellemezve, hogy a fékgyűrű (14, 33) az aggyal (12), illetve egy közbenső peremmel (26) hornyokba (16, 29) szoros illesztéssel be­nyomott, tengelyirányban futó vezető lécekkel (15, 34) forgatónyomtékot átadóan van össze­kötve. (1964. VIII. 21.) 2. Az 1. igénypontban meghatározott féktár­csa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartókarokban (13, 28) a hornyokkal (16, 29) központosán tengelyirányban futó rések (17, 30) vannak. (1964. VIII. 21.) 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyikében meghatározott féktárcsa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőlécekbe (15, 34) és a 10 15 20 25 SO 35 40 4P 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom