153941. lajstromszámú szabadalom • Pörgettyűs teodolit

15394] (ér aíul egyaránt számózottak, a felső számozás tü-körkép kialakítású. (Nem oldalhelyes) A szál­lemezen a főindextől jobbra eső osztások nega­tív, a főindextől balra levő osztások pozitív elő­jelű számozással vannak ellátva, oly módon, hogy á számok tnindkét irányban a főindextől eltávolodva emelkednek és az alsó osztásvona­lak számozása, a felső számozás utolsó értékét követő számmal kezdődik. A 3. ábrán bemuta­tott példánál a felső számozás mindkét irány­ban 1—4-ig tart és ennek megfelelően az alsó számozás 5-től kezdődik. A 20. és 21. prizmarendszer a szállemez felső felének képét megfordítja és így a látómezőben a felső számozás is oldalhelyesnek látszik. A képfordítás következtében a látómezőben a fel­ső skálának a főindextől jobbra eső osztásai pozitív, a balra eső osztások pedig negatív elő­jelűek. A 2. pörgettyűház lengésekor vele együtt a 9. tükör is elfordul és ennek következtében a megfigyelőrendszer látómezejében az osztások egymással ellentétes irányú elmozdulást végez­nek. A 4. ábra az osztásokat ilyen egymástól eltolt helyzetükben ábrázolja. A felfüggesztett 2 pörgettyűház null-helyze­tének meghatározásakor a várható lengések olyan nagyságúak, hogy a két fő index-vonal a látómezőben marad. A null-pont meghatáro­zásnál a lengések szélső helyzetében kell leolva­sást végezni. Addig, amíg az osztott skálán a főindexek mellett lehet leolvasni, a leolvasást a felső skálán kell végezni. Ha azonban a fő­indexek elhagyják az osztott skálát, leolvasás már nem volna végezhető. Ekkor a leolvasást a felső skála valamely szélső osztásának inedx­ként való felhasználásával lehet végezni. Ilyen helyzetet mutat a 4. ábra is. Itt a leolvasást a felső skála szélső osztásvonalával, azaz a —4-nek megfelelő osztásvonallal lehet elvégezni az alsó skálán. Ezért szükséges az alsó skálát a felső skála utolsó osztáséi-tekétől folytatólago­san számozni. A megoldás előnye az, hogy a null-pont meghatározásakor nem kell a lengé­seket követni, mivel azok a látómezőben köz­vetlenül szögértékben leolvashatók. Az északi irány meghatározásakor már viszont szükség van a követésre. Ekkor a követő rendszer se­gítségével úgy kell a pörgettyűház elfordulását követni, hogy a két főindex egybeeső legyen. A műszerrel való mérés a következőképpen hajtható végre: Először célszerű a pörgettyűháznak a műszer­hez viszonyított null-helyzetét ellenőrizni. A műszer felállítása után a 14 arretáló gomb ol­dásával a 15 emelőkar a 13 arretáló emeltyűt leengedi, így a 2 pörgettyűház elválik a 17 ko­rong kúpos fészkétől, egyidejűleg magával húz­va a 4 hidat, mely az 5 helyező csapok segít­ségével a 3 torziós szál felfüggesztési helyének központosságát biztosítja. A szabaddá vált 2 pörgettyűház lengéseket kezd végezni. A len­gések szélső értékei az autokollimátor megfi­gyelő rendszerével olvashatók le, a fentebb le­írt módon. A szélső értékek meghatározása után a nuíl-helyzet számítással eflenőfiziiető. Ennek elvégzése után következhet a pörgettyű felpörgetése. Hogy a pörgettyű indításkor ne érje a rendszert erős lökés, pörgetés előtt a 2 pörgettyűházat 'ismét arretáljuk. A 13 arretáló emeltyű fentiekben ismertetett kialakítása le­hetővé teszi, hogy a pörgetés időtartama alatt az árambevezetés a rajta kialakított 16 érint­kező segítségével történjék. Így a felpörgetés­nél a motorral nagyobb teljesítményt közölhe­tünk. Ha a pörgettyű elérte a szükséges fordu­latszámot, az arretálást ismét oldjuk. Mivel a pörgettyű perdületvektora csak megközelítőleg mutat az északi irányba, a pörgettyű a fellépő nyomaték hatására precesszióba kezd és forgó lengéseket végez az északi irányhoz viszonyítva. A lengések tartama alatt a 19 állítógomb for­gatásával a pörgettyűház lengéseit a műszerrel követni kell, a szélső helyzetek elérésekor pedig azok számszerű szögértékét a 18 üvegkörön kell leolvasni. A szélső értékek közepeléséből álla­pítható meg a pontos északi irány. Ezután is­mét arretálni kell a műszert és a pörgettyűt le kell fékezni. A pörgettyű megállása után a nuil-helyzetet a korábbiakban leírt módon meg kell állapítani és az így megállapított értéket az északi irány számításánál figyelembe kell venni. Szabadalmi igénypontok: 1. Pörgettyűs teodolit, melynek pörgettyűje torziós szálra asztatikus ingaként felfüggesztett házbari foglal helyet, azzal jellemezve, hogy a pörgettyűház arretálására szolgáló emeltyűje van és torziós szála helyező elemekkel, pl. priz­más végződésű helyező csapokkal ellátott, el­mozdítható hídra van felfüggesztve, mely híd a pörgettyűház súlyával ellentétes irányban ter­helő rugalmas elemekkel és elfordulást gátló szervekkel van kapcsolatban. 2. Az 1. igénypontban meghatározott pör­gettyűs teodolit kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a pörgettyűházhoz függőleges síkú tükör van mereven rögzítve, mely szállemezzel ellátott autokollimátor előtt foglal hefyet, jellemezve továbbá azzal, hogy az autokollimátor félig át­eresztő felülete és megfigyelő rendszere között valamely önmagában ismert képválasztó és mozgásirányváltó prizmarendszer van elhelyez­ve és szállemeze főindexei, valamint a főindex­vonalak elmozdulása leolvasására szolgáló ská­lával van ellátva. 3. Az 1. és 2. igénypontban meghatározott pörgettyűs teodolit, melyre jellemző, hogy autokollimátorának szállemezén az osztott ská­lák a főindex-vonalak két oldalán vannak elhe­lyezve és olymódon vannak számozva, hogy az egyik skálán az indexvonaltól jobbra és balra negatív, ill. pozitív emelkedő számozása van, a felső skála utolsó értékétől folytatólagosan emelkedő értékekkel. 4. Az 1, igénypontban meghatározott pör­gettyűs teodolit kiviteli alakja, melyre jellemző, 10 15 20 25 20 S5 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom