153933. lajstromszámú szabadalom • Tangenciális szívócsatorna Diesel-motorokhoz

3 153933 4 a beáramló levegő biztosítja a szívás folyamata alatt a levegőörvény létesítéséhez szükséges impulzusnyomatékot. Jó hengerkitöltés és je­lentős perdület egyszerre csak úgy tartható fenn tehát, ha a beáramláshoz szükséges se­besség lehetőleg nagy hányada hasznosítható örvénylő mozgásiként — vagyis, hogy ha a szívócsatornában kialakult impulzus kis veszte­ségekkel vihető áfc- perdületté. Diesel-motoroknál az eddigi gyakorlat szerint kialakított tangenciális szívócsatornák tervezésé­nél lehetőleg nagy csatornakeresztmetszetekre törekedtek. Ebből következik, hogy a szívó­csatorna öntött felületei a szeleptorokhoz viszo­nyítva valamilyen kisebb vagy nagyobb legöm­bölyítéssel futnak ki a szeleptorokhoz. A csa­tornák szelvényei a gyárthatóság szempontjain túlmenően más lényeges követelménynek alá­vetve nincsenek. Rendezett — azaz egyirányú — levegősebesség létrehozására megfelelő hosszú, egyenes alkotójú felület szükséges. Az egyenes alkotójú felületen kialakított impulzusmezőt azonban minden akadály, illetve irányváltoz­tatás, törés lerontja, vagy gyakorlatilag telje­sen meg is semmisítheti. A hagyományosan ki­alakított szívócsatornánál a felületek mentén kialakuló és a hossztengely irányába eső im­pulzuskomponens a fal görbültsége miatt he­lyenként teljesen megsemmisül, illetve lényeges mértékben csökken. A szelep által felszabadí­tott keresztmetszetben a csökkent nagyságú, a motor hengeréhez érintőleges impulzusáramlási irányt fenntartani nem tud, ezért a levegő a szelepnyílás kerületén közel azonos — és a nyomásesés által meghatározott — sebességgel áramlik át a hengertérbe. Ennek következtében a sebesség tangenciális komponense a hengerben gyakorlatilag értéktelen. A fentiek miatt a Diesel-motorokban lezajló égés tökéletlen és az indikált hatásfok kicsi. A találmány célja olyan szívócsatorna kiala­kítása, amelynél a levegősugár legnagyobb se­bességgel haladó magja a szeleptorok felületébe sehol sem ütközik és a levegő a szívócsatorna fala által kapott sebesség irányát és impulzu­sát megtartva lép be a hengertérbe. Ezáltal a levegősebesség létrehozására fordított energia a hengertérben forgó mozgásként maximálisan hasznosítható. A találmány tárgya tehát tangenciális szívó­csatorna Diesel-motorokhoz, amelynek belső fe­lülete a szívószelep torkának környezetében közel egyenes alkotójú. A találmány abban van, hogy körhenger kiképzésű szeleptorok szelep­ülék-oldali kontúrköre a szívócsatorna szelep­szárral átdöfött feléhez tartozó alkotóinak ve­zérgörbéje, a szeleptorok belső kontúrköre pe­dig a szívócsatorna szeleptányéroldali alkotói­nak vezérgörbéje. Az így kialakított szívócsatorna a beáramló levegőt gyakorlatilag minden akadály nélkül juttatja az égéstérbe. A szívócsatornában olyan kiálló felület, amely a levegőáramot eltérítené, nincsen, így tehát a beáramló levegőnek a hen­gerhez érintőleges komponense az eddig el­érhető legnagyobb és a levegő perdülete az égéstérben is biztosítva van. A találmány szerinti a szívócsatorna szelep­szárral átdöfött feléhez tartozó alkotóinak ve-5 zérgörbéje azonos vagy kisebb a,körhenger ki­képzésű szeleptorok szelepülések-oldali kontúr­körénél. Ily módon elérhető, hogy a körhengeres szeleptorokhoz csatlakoztatott egyenes alkotójú felület két fél körvezérgörbéjű ferde hengerből, 10 illetve ferde kúpfelületből állhat, amelyek közül az egyik a szeleptorok külső, másik pedig an­nak belső élén megy át. A találmány szerinti szívócsatornának a sze­lepszárral azonos tengelyű, hengerként kiképzett 15 és a szívócsatornával legömbölyítés nélküli él­ben találkozó szeleptorka van. Ennek jelentő­sége az, ihogy az éles iránytörés miatt a le­vegő elszakad a faltól és tovább mint szabad sugár ömlik át a szelep által szabaddá tett 20 résen. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti szívócsatornának a hengerfej alapsíkjával közel párhuzamos met-25 szete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szívócsatorna II—II xonal menti metszete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti szívócsatorna III—III vonal menti metszete, a -0 4. ábra pedig az 1. ábra IV—IV vonal menti metszete. Amint az a II, III és IV metszetekből (2., 3. és 4. ábrák) látható, a találmány szerinti szívó­torok kiképzésnél 1 szívócsatorna áramlási irá-35 nyú alkotói a belépés környezetében egyenesek, továbbá valamennyi átmegy a konstrukciós okokból adott és megmunkálással előállított 2 szeleptorok 2a külső, illetőleg 2b belső kontúr­körén. Mivel a 2 szeleptorok körhenger, ezért az 40 ahhoz becsatlakoztatott egyenes alkotójú felület csak két fél, körvezérgörbéjű ferde henger­felületből, illetve ferde kúpfelületből állhat. A két fél közül az egyik a 2 szeleptorok 2a külső kontúrkörén, a másik pedig a 2 szeleptorok 45 2b belső kontúrkörén megy át. Amint az ábrák­ból látható, az így kialakított szívócsatorna­felületből a hengeres 2 szeleptorok 3 részt metsz ki: Ezen a 3 részen az öntött és a megmunkált felületek legömbölyítés nélkül, élben találkoz­£0 nak. Ennek jelentősége az, hogy az éles irány­törés miatt a levegő a faltól elszakad és a továbbiakban már mint szabad sugár ömlik át a 4 szívószelep által szabaddá tett résen. A levegősugár sebességének iránya tehát meg-55 egyezik a csatorna falának irányával. Amint az ábrákból látható, a találmány szerint a 4 szívó­szelep a levegősugarat kis mértékben eltéríti ugyan eredeti irányától, azonban a levegősugár legnagyobb sebességgel mozgó magja a 2 szelep-60 torok hengeres felületébe sehol sem ütközik, így tehát a beszívott levegő a szívócsatorna fala által kapott sebesség irányát és impulzu­sát megtartva lép be a hengertérbe. Ennek következtében a levegősebesség előállítására 65 fordított energia a hengertérben maximálisan 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom