153932. lajstromszámú szabadalom • Gyomirtószerek
3 • róleumban, vagy e célra alkalmas más oldószerben való feloldásával készíthetők. Az oldószer megválasztása természetesen az alkalmazásra kerülő hatóanyag oldhatósági viszonyaitól függ. Az (I) képletű indán-származékok általában vízben aránylag kevéssé oldódnak, ezért a mezőgazdasági készítményeknél általában alkalmazott oldószerek felhasználása bizonyult előnyösnek. Az (I) képletű vegyületek nedvesítő és emui- 10 geálóanyagok hozzáadása útján vízben emulgeálhatók vagy szuszpendálhatók. Az ily módon kapott emulziók vagy szuszpenziók a gyomok nemkívánatos növekedésének megakadályozása céljából közvetlenül a védendő terű- 15 létre permetezhetők. Eddigi megállapításaink szerint a vizes emulziók és a szerves oldószeres oldatok körülbelül azonos hatást biztosítanak. A gyomirtószernek a védendő terület egység- 20 nyi felületére vonatkoztatott mennyisége és koncentrációja az adott körülményektől, pl. a talaj tulajdonságaitól, a kiirtandó gyomnövények fajtájától és fejlettségi fokától stb. függ. Előnyösen oly módon járhatunk el, hogy magas 25 hatóanyag-koncentrációjú, kb. 5—60%-os készítményeket állítunk elő és ezeket használat előtt a kívánt koncentrációig hígítjuk. Közvetlen felhasználásra a hatóanyagot pl. 0,1— 10%-os koncentrációban tartalmazó készítmé- so nyék alkalmazhatók. Az (I) képletű indán-származékok különösen magasfokú herbicid hatásossággal rendelkező reprezentánsai az alábbi vegyületek: 25 l,l,4,5-tetrametil-7-izopropil-indán, 1,1-dimetil-4,6,7-triizopropil-indán, l,l,4,6-'tetra.metil-5,7dinitro-indán, l,l,3,3,5-pentametil-2-etil-4,6-dinitro-mdán, l,l,3,3-tetrametil-5-etil-4,6-dinitro-in- 40 dán, l,l^dimetil-6-izopropil-5,7-dinitro-indán és l,l-dimetil-4,6-diizopropil-5,7-dinitro-indán. ; Az. (I) képletű indánszénhidrogének — (melyek képletében n = 0) önmagukban ismert 45 módszerekkel, például az alábbi reakciókkal állíthatók elő: 1. Indánok di- és trialkilezése 50 Az indán-vegyületek közvetlen polialkilezése önmagukban ismert módszerekkel végezhető el, például Friedel—Crafts-katalizátorok vagy proton jellegű, savas katalizátorok, mint H2 F 2 , H3PO3 vagy H2 S0 4 alkalmazásával. 55 2. 1-indanonok redukciója A (II) képletű 1-indanonok, (mely képletben R1, R 2 és m jelentése a fent megadott) például go az alábbi redukciós módszereknek vethetők alá: a) Redukció cinkkel és sósavval (Olemmensen). b) Redukció hidrazinnal, valamely bázis jelenlétében (Wolff—Kizsnyer). c) Katalitikus hidrogénezés. 65 4. • •• r Az 1-indanonok pl. Hajrt és Tebbe kombihält acilezési-alkilezési reakciójával állíthatók elő [J. Am. Ohem. Soc. 72, 3286 (1950)]. Para-xilolból pl. 4,7-dimetil-l-indanon, 2,4,7-trimetil-l-indanon, 3,4,7-trimetil-l-indanon stb. állítható elő. 3. Ciklodehidratációs módszerek Az (I) képletű vegyületek (melyek képletében n = 0) deihidratációs gyűrűzárással az (1) képletsorban feltüntetett módon készíthetők el (mely képletekben R1, R 2 és m jelentése a fent megadott). A fenti módszer a lehetséges szubsztituensek messzemenő variálását teszi lehetővé. 1,1,2-trimetil-indán, 1,1-dimetil-indán, 1,1,3-trimetil-indán és 1,1,3,3-tetrametil-indán pl. az R. O. Robiin, Jr. D. Davidson és M. T. Bogért által leírt módszerekkel állíthatók elő [J. Am. Ohem. Soc. 57, 152 (1935)]. 4. Olefinek cikloaddiciója sztirolokon A 2,851.501 sz. USA szabadalom általános módszert ismertet polialkilezett indánok előállítására olefinek sztirolokon történő, kénsav jelenlétében végrehajtott addiciójával. A felhasznált sztirolok és olefinek megfelelő szubsztitúciójával különböző (I) képletű vegyületek állíthatók elő. A reakciókat a (2) képletsorban tüntettük fel. 5. Olefinek szubsztituált p-kumil-karbónium-ionokon történő cikloaddiciója Az (I) képletű vegyületek ezen módszerrel történő előállítását példaképpen a (3) képletsor illusztrálja. 6. Szubsztituált indének hidrogénezése Az (I) képletű vegyületek telítetlen vegyületekből a (4) képletsorban leírt reakcióval állíthatók elő, (mely képletekben R1, R 2 és m jelentése a fent megadott).* 7. 1,3-butadiének cikloaddiciója aromás szénhidrogéneken Polialkilezett indánok egy-lépéses előállítását a. 3,152.192 sz. USA és az 1,377.388 sz. francia szabadalmak írják le. A reakciót az (5) képletsor tünteti fel (mely képletekben R2 és m jelentése a fent megadott és R jelentése hidrogénvagy metií-gyök). Az ily módon előállított indán-szénhidrogének végül önmagukban ismert módon nitrálással mono- vagy dinitro-származékokká alakíthatók. A nitrocsoportok teljes' vagy részleges redukciójával a megfelelő monoamino-, diamine- vagy nitramino-vegyülethez jutunk. Az indán-szénhidrogének például nagy moláris feleslegben alkalmazott füstölgő (98%-os) salétromsavval s megfelelő dinitro-vegyületté alakítha-2
