153913. lajstromszámú szabadalom • Nagy terhelésű fénycső

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. IX. 21. (EE—1299) Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. 153913 Szahadalmi osztály: 21 f 82—g7 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimal osztályozás: Feltaláló: Gajári Gyula fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, Budapest Nagy terhelésű fénycső Mint ismeretes, a nagy termikus és/vagy elektromos terhelésű fénycsöveknél a fénycső méreteit különböző módokon lehet a szokásos 40 ill. 65. W-os fénycső méretein tartani. Így például ismeretes a különböző hidegkamrák kiképzése, melynél ugyancsak ismeretes módon a higany a cső falának leghidegebb részén kondenzálódik és az itt képződő higanygőztenzió szabja meg a fénycső felületi fénytermelését. Ezen hidegkamrák nehezen képezhetők ki és számos más hátrányuk is van. Éppen ezért ugyanennek a célnak az elérésére a 150.176 sz. magyar szabadalmi és az annak elsőbbségi iratát képező 1,086.804 NSzK szabadalmi leírásban a hidegkamra helyett amalgámot alkalmaznak. Ezen szabadalom olyan alacsony nyomású higanygőz kisülőcsövet, különösen fénycsövet helyze oltalom alá, amely elektromosan és/vagy termikusan erősen van terhelve és a kisülocső belsejében a higanygőz-nyomás szabályozása céljából egy olyan helyen, amelynek hőmérséklete lényegesen nem magasabb, mint azok a részek, amelyek a kisülésnek ki vannak téve, amalgám van elhelyezve. Az ilyen fénycsöveknek az égési feszültsége kisebb, mint a tápfeszültség 2/3 része. Ezeknél az erősen terhelt kisülőcsöveknél az amalgám segítségével elérhető az, hogy magasabb üzemi hőmérsékletük ellenére kisebb lesz a 10 20 25 S0 higanygőz-nyomásuk, mint lénrie akkor, ha a csőbe tiszta higanyt adagoltunk volna, minek következtében a higany rezonanciasugárzás hatásfoka kedvezőbb lesz. Ismeretes továbbá az is, hogy az amalgám csak akkor fejti ki gőznyomáscsökkentő hatását, ha az amalgám feletti higanygőznyomás kisebb, mint a cső leghidegebb részében esetleg lekondenzált higany fölötti gőznyomás. Ellenkező esetben ugyanis a higanygőz a eső leghidegebb része felé diffundál, ott lecsapódik, és ettől kezdve a higanygőznyomást már a cső leghidegebb részének hőmérséklete határozza meg és nem az amalgám. Mindebből következik, hogy az amalgámot a cső leghidegebb részén kell elhelyezni. A szokásos kivitelű fénycsöveknek a leghidegebb része a két elektróda közötti távolság felében van. Ettől a ponttól bármelyik elektróda irányában haladva a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, legmagasabb lesz az elektródák közvetlen közelében, majd kissé csökken a cső két végéig. így pl. az 1,5 A üzemi áramú 1500 mm hosszú, 38 mm átmérőjű, 120 W-os fénycsöveknél pl. 25 C° környezethőmérséklet mellett a bura közepének hőmérséklete 60 C°, a cső végének hőmérséklete pedig 100—110 C°. Az amalgámot tehát a csővégek közelében nem célszerű elhelyezni. Az említett okoknál fogva a jelenleg gyártott amalgámos szabályozású 153913