153902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek olvadékbevonására poralakú poliamidokkal

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XI. 15. (CE—515) Német Szövetségi Köztársaság-beM. elsőbbsége: 1965. IV. 24. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. 153902 Szabadalmi osztály: 75 c, 1—10 Nemzetközi osztály: B 44 d Decimái osztályozás-Feltalálók: Dr. Wolfes Wolfgang, Witten-Bommern, Dr. Renckhoff Gustav, Witten-Ruhr, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Chemische Werke Witten G. m. b. H., Witten/Ruhr, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás fémek olvadékbevonására poralakú poliamidokkal Ismeretes, hogy a fémfelületek müanyagmasz­száfc segítségévei bevonhatók. Erre a céflra több eljárás ismeretes, melyek során a műanyagréte­get oly módon viszik fel, hogy a poralakú, ol­dószermentes, hőre lágyuló polimert a felheví­tett fémrészre ráolvasztják. A fenti eljárás ör­vénylő szintarezés, „saimesieren" (celektrosztati­kus bevonatkészítő eljárás) és lángszórás néven szerepelnek az ifocMomiban. Pórusmentes, sima felületek kiképzése céljából- szükséges, hogy a hőre lágyuló műanyag átmenetileg kis viszkozi­tású, olvadó-folyékony állapotban legyen jelen a felületen. Fémeknek a fenti eljárásokkai való bevonására egyéb hőre lágyuló műanyagok mel­lett a poliamidok 'is igen alkalmasak, amennyi­ben vízíelvételük 20 C°-on .csekély. A fétribevo­násna használt' poliamidfajtákkal szemben tá­masztott fontos követelmény, hogy ne rendel­kezzenek magas molekulasúllyal, mert ellenkező esetben olvadási viszkozitásuk túl magas és rán­cos felület keletkezik i(nariancshéj-effektus); a részecskék -átmérője lehetőleg kicsi legyen. 1,0—1,3 fajlagos viszkozitású termékeket hasz­nálnak fél. Az eddig általában használt konden­zációs eljárásokkal 0,3 mm-nél kisebb szemcse­átmérőjű poliamidok igen nehezen állíthatók elő, (melyekre pedig a bevonatkészítő elj árasok során szükség van); ennek oka, hogy az őrlés nehézségekbe ütközik és a részecskék alakja az ideális gömbalaktól eltér. 10 15 20 30 Ámbár az ismert eljiárásokfcal felvitt poü­amldrétegsk mieahanikai szilárdsága több fel­használási célnak megfelel, mégis bizonyos al­kalmazási területeknél előnyösebb vagy szüksé1 ­ges a korábbiaknál keményebb, nagyobb kopásí­áHóságú és mechanikai igénybevételekkel szem­ben általában ellenállóbb felületek alkalmazása. Az 142.945 sz. argentin szabadalom (1965. II. 1.1., 13.913) eljárást ismertet finomszemcsés'• poli­amidok előállításána izo- és (vagy tereftálsavból és alifás1 diaimánokból, melynél a savak difénil­észtereit a diaminnal valamely inert oldószer­ben 20—150 C°-on előkondenzálják, majd ma­gasabb hőmérséíkle'ten — mely az előállított po­liamid olvaidástaptományáig terjedhet — utó­köndenzálják. A polifcondenzáció foka a kon­denzáció hőmérsékletének; és időtartamának vál­toztatásával befolyásolható. Ezenkívül a mole­kulasúly — szokásos 'módon —- Mnamegszakító anyagok hozzáadásával alacsony értéken tart­ható. A fenti eljárás segítségiével, aromás dikarbon­savakból előállított poliamidok szemcsenagysága megfelel az olvadék-bevonási eljárásoknál fel­merülő követelményeknek és a szóróbevonat­ban felhasznált fenti poliamidok fizikai tulaj­donságai azt mutatják, hogy az ily módon nyert poiiamidpojfrférnek védőrétegekkel való bevoná­sára rendidül alkalmas. Az aromás dikarbon­savakból készült poliamidokkal történő bevo-153Ö02

Next

/
Oldalképek
Tartalom