153902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek olvadékbevonására poralakú poliamidokkal
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XI. 15. (CE—515) Német Szövetségi Köztársaság-beM. elsőbbsége: 1965. IV. 24. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. 153902 Szabadalmi osztály: 75 c, 1—10 Nemzetközi osztály: B 44 d Decimái osztályozás-Feltalálók: Dr. Wolfes Wolfgang, Witten-Bommern, Dr. Renckhoff Gustav, Witten-Ruhr, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Chemische Werke Witten G. m. b. H., Witten/Ruhr, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás fémek olvadékbevonására poralakú poliamidokkal Ismeretes, hogy a fémfelületek müanyagmaszszáfc segítségévei bevonhatók. Erre a céflra több eljárás ismeretes, melyek során a műanyagréteget oly módon viszik fel, hogy a poralakú, oldószermentes, hőre lágyuló polimert a felhevített fémrészre ráolvasztják. A fenti eljárás örvénylő szintarezés, „saimesieren" (celektrosztatikus bevonatkészítő eljárás) és lángszórás néven szerepelnek az ifocMomiban. Pórusmentes, sima felületek kiképzése céljából- szükséges, hogy a hőre lágyuló műanyag átmenetileg kis viszkozitású, olvadó-folyékony állapotban legyen jelen a felületen. Fémeknek a fenti eljárásokkai való bevonására egyéb hőre lágyuló műanyagok mellett a poliamidok 'is igen alkalmasak, amennyiben vízíelvételük 20 C°-on .csekély. A fétribevonásna használt' poliamidfajtákkal szemben támasztott fontos követelmény, hogy ne rendelkezzenek magas molekulasúllyal, mert ellenkező esetben olvadási viszkozitásuk túl magas és ráncos felület keletkezik i(nariancshéj-effektus); a részecskék -átmérője lehetőleg kicsi legyen. 1,0—1,3 fajlagos viszkozitású termékeket használnak fél. Az eddig általában használt kondenzációs eljárásokkal 0,3 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű poliamidok igen nehezen állíthatók elő, (melyekre pedig a bevonatkészítő elj árasok során szükség van); ennek oka, hogy az őrlés nehézségekbe ütközik és a részecskék alakja az ideális gömbalaktól eltér. 10 15 20 30 Ámbár az ismert eljiárásokfcal felvitt poüamldrétegsk mieahanikai szilárdsága több felhasználási célnak megfelel, mégis bizonyos alkalmazási területeknél előnyösebb vagy szüksé1 ges a korábbiaknál keményebb, nagyobb kopásíáHóságú és mechanikai igénybevételekkel szemben általában ellenállóbb felületek alkalmazása. Az 142.945 sz. argentin szabadalom (1965. II. 1.1., 13.913) eljárást ismertet finomszemcsés'• poliamidok előállításána izo- és (vagy tereftálsavból és alifás1 diaimánokból, melynél a savak difénilésztereit a diaminnal valamely inert oldószerben 20—150 C°-on előkondenzálják, majd magasabb hőmérséíkle'ten — mely az előállított poliamid olvaidástaptományáig terjedhet — utóköndenzálják. A polifcondenzáció foka a kondenzáció hőmérsékletének; és időtartamának változtatásával befolyásolható. Ezenkívül a molekulasúly — szokásos 'módon —- Mnamegszakító anyagok hozzáadásával alacsony értéken tartható. A fenti eljárás segítségiével, aromás dikarbonsavakból előállított poliamidok szemcsenagysága megfelel az olvadék-bevonási eljárásoknál felmerülő követelményeknek és a szóróbevonatban felhasznált fenti poliamidok fizikai tulajdonságai azt mutatják, hogy az ily módon nyert poiiamidpojfrférnek védőrétegekkel való bevonására rendidül alkalmas. Az aromás dikarbonsavakból készült poliamidokkal történő bevo-153Ö02
