153896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin kinyerésére a nyers penicillintartalmú savelegy komponenseinek elválasztása útján

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ID UJ» if f W' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. X. 04. Közzététel napja: 1967. II. 22. Megjelent: 1968. I. 15. (BI—224) 153896 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d Líeeimál osztályozás: Feltalálók: Dr. Zsupán Kálmán, vegyész, 35%, Pintér László, vegyész, 25%. Búzna Árpád, vegyész, 15%, Hársy Zsuzsanna, vegyész. 15%. Dunka Bé.láné. vegyész, 10%, Debrecen Tulajdonos: Biogal Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás penicillin kinyerésére a nyers penicillintartalmú savelegy komponenseinek elválasztása útján i A jelenleg fermentatív úton előállított penicillinek két legfontosabbika a G- és V-penicillin esetében a kitermelés, azaz a meg fermentált, illetve végtermékként értékesített penicillinek hányadosa, általában kívánnivalót hagy 5 maga után. Fokozott mértékben vonatkozik ez a V-penicillinre, melynél a kitermelés még a G-penicilíinétől is általában 10—25%-kal' elmarad, Ennek oka jórészt abban keresendő. hogy míg a G-penicillinnél ismeretes egy igen 10 kedvező tulaj donságokkal rendelkező reagens, az N-etilpiperidin, hasonlóról a V-penicillin esetében nem tudunk. E reagens a G-penicillinnel szelektíven, igen előnyös tulajdonságokkal rendelkező sőt képez, mely kitűnő kristályost)- 15 dási készségű és igen szerencsés oldhatósága. Így a nyerstermék izolálása jó hatásfokkal, nagy tisztasággal már az első organikus oldószeres extcaktumból megvalósítható. A V-penieillinnél, minthogy ez a lehetőség nincs meg, 20 sos általában többszöri extrakciós tisztítást kell alkalmazni. Nyerstermék izolálása ugyanis a feldolgozás kezdeti fázisaiból nem, vagy csak igen rossz hatásfokkal lehetséges. A többszöri extrákéin szükségessége már egymagában feles- 25 leges veszteségekkel jár. Munkánk során célul tűztük ki olyan, mindkét penicillin féleség feldolgozásánál egységesen alkalmazható, kevesebbszer ismételt exfrakeiős, tisztítási lépést igénylő eljárás kidolgozását. ?0 mely ugyanakkor nagyobb szelektivitásánál fogva a kihozatai jelentős javullását is eredményezi, E cél érdekében az első peniciliin-kencentrátum. az első organikus oldószeres (butilacetátos) extrakt összetételének és főleg szennyezéseinek beható vizsgálatát végeztük el. Megállapítottuk, hogy 1—2%-ot kitevő penicillintartalma mellett ezek 1/10 -1/100-át kitevő, megfelelő prekurzorsavakat (íenilecetsav, fenoxiecetsav) de a penicillintartalommal közel egyező mennyiségű zsír-és olajsavakat is tartalmaznak. Első sorban ezen utóbbiak hatása igen kedvezőtlen a penicillinnek feldolgozása szempontjából. Kedvezőtlen hatásuk savjeliegükkel,, és a szokásos penicillin feldolgozási eljárásokat tekintve előnytelen oldhatóságukkal függ lösszé. Ami ez utóbbit illeti, megállapítottuk, hogy az első organikus oldószeres extraktum további kivonatolása! a szoká'ártási körülmények között dinátriumhidrogénfoszfát vagy hasonló pufferhatást mutató reagensek 1—5%-os vizes oldatával végezve e savak butilacetátban levő mennyiségének 5—15%-a oldódik át a vizes fázisba, E mennyiség elegendő ahhoz, hogy V-penieillinnél kifejtse zavaró hatását, meggátolva annak e vizes oldatból szabad savként való kristályosodását, illetve e termék úgynevezett „gumisodását" idézze elő. Kevés viszont ahhoz, hogy a penicillinmentesített oldószerből ily módon