153876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás képerősítőcsövek elválasztórétegének készítésére
153876 egy képerősítőnek. Tegyük fel, hogy akár a gyógyászatban, akár az anyagvizsgálatban, alkalmazott röntgen készülék által létesített gyenge képet akarjuk felerősíteni. Ilyenkor a gyenge kép segítségével fotókatódot gerjesztünk. Ha a fotókatód érzékenységének spektrális eloszlása azonos vagy legalább közel esik a képernyő fényporának' spektrális energia, eloszlásához, akkor a fotókatód a képernyőn megjelenő kép arny.alatai.nak arányában elektronokat emittálhat. Megfelelő elrendezés segítségével a fotókatód által emittált elektronnyaláb egy második képernyőn olyan látható képet létesíthet, melynek erőssége az: eredeti kép erősségének több ezerszerese lehet. Az előbb említett elrendezés egyik leglényegesebb része az a rétegpár, melynek egyik oldala a gyenge képet .adó íenyporréteg, a másik oldala a fotókatód. A két rétegnek a fényveszteségek lecsökkentése ós a minél jobb felbontóképesség elérése céljából egymáshoz közel kell lenni és. elektromos szempontok miatt (átvezetés) egymástól .elektromosan szigetelve kell lenniök. Ezt a két feltételt egy, a két réteg közé helyezett, fóliával érhetjük el, melynek az említett elv miatt 'még átlátszónak is kell lenni. Az eddig ismert 'eljárások szerint, ez a fólia üveganyagból, az üveghez kémiailag közelálló zománcanyagból, csillámból vagy műanyagból készülhet. A fólia elkészítése és „felvitele" különleges fogásokat igényel, melyek az. említett kettős-réteg tulajdonságait károsan befolyásolják. Üvegbői vékony hártyát készíteni ismert eljárásokkal lehetséges, azonban a hártyák egyenletes falvastagsága és hibátlan volta a megkívánt nagyságú felületen belül már kétséges. Csillámnak előnye az, hogy aránylag könynyen kezelhető' „hártya" hátránya az, hogy 10 000 mm2 vagy ennél nagyobb hibátlan csillámfólia ritkaság' számba meg. A műanyagfóliák használata, különcsen a szilikon csoportba tartozóké, az .egyenletességet és. a könynyű felvételi lehetőséget is biztosította volna, azonban 1 mi u tul | 1 vu- i í \ i n n nika egyi ti kei a ü^ i i 1 1 i házásnak' -^cgv s a m i -> ] iu i ' i 1 > szivattyúzasn * v <' ;w\ 1 ^ "n i Külön csei a toi tp s a p t ganikus i ° i t1 ]"! s n U 1 "" sz.iiiCi.urn~rnro( c!p) T \ don v.ála ^ i i ben, melyi fe ok i i ht Találmé jy i >. s ] j-^ JV > x gát éis a ) oa t > Í Ki közbülső (Cc i i) lkj„ JÍ it vat^a van kihu /ODI lm c u ed hg '-íici «íja, 1 b " a 1 >" \ -J i J i (io_ ^ > h b JM ,, i- •> v ' 1 ) i Aí TI litt t i ígaai i>, la a 1(. 1 ii" ] 1 h i -1 c 1 <1 1 1 ~j i i h lye1 abszo 1 pciojc a la^^'i <M ' > i 10 20 25 40 50 55 kevés. A réteg vékonysága folytán a közismerten színes, oxidok pl. CoO, Fe2 0 3 , NiO is. alkalmazhatók volnának, azonban, tekintve a kimutatható fényabszorpciót, kísérleteink nagy részét főles színtelen, oxidokra, mint Al2 Oj Si02 , Ti02 , ZnO, MgO-ra korlátoztuk. Kísérleteink folyamán ezt az: öt vegyületet két csoportra osztottuk .A T1'02 és Si0 2 fóliákat titánsav illetve fcovasav észterek elbontása révén az A12 0 :J , ZnO és MgO fóliákat nitrátjuk elbontása révén, állítottuk elő. Azt tapasztaltuk, hogy az említett, oxidokból, készült hártyák közül .az AlvO;> mutatja, a legelőnyösebb tulajdonságokat. Ennek valószínűleg az: az oka, hogy az. aluminiumnitrát kristályvíztartalma és nitrogénoxidtartalma a. beégetés folyamán, egyforma sebességgel távozik, a zink és magnéziu.msók bomlása szakaszosan több lépésben megy végbe. A TiG2 és Si0 2 hártyák készítésénél pedig zavaró hi'drolízistermé'kek állhatnak elő. Aluminiumnitrát termikus, bontásakor keletkező alumíniumoxid általában, nem átlátszó, •filmszerű. Céljainknak viszont csak az ilyen tulajdonságokkal rendelkező hártya felel meg. Az alábbi leírt fogásokkal elérhető, hogy az AhO;; átlátszó, filmszerű hártyát képezzen. A módszert úgy kellett megválasztani, hogy a fólia a felhasználás helyén legyen elkészíthető és ezáltal az utólagos felvitel okozta hibák kiessenek. A módszer elve az, hogy az. aíumíniumriitrátot filmképző anyagba ágyazzuk, majd a filmképzőt kiégetjük, mikoris a visszamaradó A12 0 ; . megtartja a film egyes jó tulajdonságait. Az. eljárást a következő példa kapcsán mutatjuk be: Példa: A rétegpár hordozóját pl. Al-lemezt a homorú oldalán ismert módom fényporral — pl. ZnS-ai — vonunk be. A fényport TV-képp"mr ők ,jl rmóii'7 ílá-' módsz^r^bai i~m°rt mcd^ i h 7im jm ) pl Id i nt+ i ) i )1 1 it \ 1J > H ° it (1 i t d 'Tt li 1 ll SO ' \](NO) C )!' ^\ ip (i\iKt IG -. ) -0 , i , a E-o J 12 ml ic 20 t 0 < L A- j ' lu t-lc >\ ilK p < z'ul * bait uof- f nvp >n -il d.1 m \Í. \ 1 o 1 0 1 t n 'u „r i i— il) i ti' i no1 i hi i i. r ÍJ => 0° Dl iHx jhigcat atunk (M ]tg>i_z-L.1I IÍ l 1 ti 1 1 Ív t o) Szabadalmi igénypontok: 65 lotO'KaíOíiiat képerősítőcső íányporrétegét és elválasztó fólia készítésére, azzal 2
