153872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok előállítására

3 képzett 27,7 g (= 0,1 mól) 3,4-dibróm-fenil­izocianát-oldatot csepegtetünk be lassan. 1 óra hosszat tartó utánkeverést követően a benzolt vákuumban ledesztilláljuk, a csapadékot leszi­vatjuk, vízzel kimossuk, szárítjuk és végül ben­zolból kikristályosítjuk. Hozam: 30,1 g = 93,5% elméleti. Olvadáspont: 166—167 C°. b) 100 ml acetonitrilben 25,1 g (= 0,1 mól) 3,4-dibrómanilint és 14 ml (== 0,1 mól) trietil­amint oldunk és az oldathoz lassú csepegtetés­sel és keverés közben szobahőmérsékleten 50 ml acetonitrilben oldott 10,8 g (= 0,1 mól) N,N­-dimetil-karbamidsavkloridot adunk. 1 órás ke­verés után a reakcióelegyet jeges vízre öntjük, a csapadékot leszivatjuk, vízzel kimossuk, szá­rítjuk és végül benzolból átkristályosítjuk. Hozam: 28,0 g = 87,0% elméleti. Olvadáspont: 166—167 C°. c) 50 ml jégecetben 8,2 g (= 0,034 mól) N­-(3-brómfenil)-N',N'-dimetilkarbamidot és 2,8 g (= 0,034 mól) vízmentes nátriumacetátot ol­dunk és az oldathoz kb. 70 C°-on 10 ml jég­ecetben oldott 1,7 ml (0,034 mól) brómot cse­pegtetünk. 1 órás keverés után a reakcióele­gyet vízzel hígítjuk, a kiváló csapadékot le­szivatjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és benzol­ból átkristályosítjuk. Hozam: 10,3 g = 94,0% elméleti. Olvadáspont: 166—167 C°. Az így nyert korbamidszármazék vízben és alifás szénhidrogénekben (pl. hexán, petroléter, könnyűbenzin) nem oldható, aromás szénhidro­génekben (pl. benzol, toluol, xilol) nehezen old­ható, klórozott szénhidrogénekben (pl. kloro­form), alkoholokban (pl. metanol, etanol, izo­propanol) oldható és jói oldható, hasonlóképpen oldódik, ill. jól oldódik a vegyület ketonokban (pl. aceton, ciklohexanon, izoforon), tetrahidro­furánban, dimetilszulfoxidban vagy dimetil­formamidban. A találmány szerinti új vegyület különleges előnye abban rejlik, hogy haszonnövényekre kevésbé ártalmas, mint a legtöbb ismert karba­midszármazék, ennek folytán mind kikelés előtt, mind kikelés után szelektív gyomirtó­szerként alkalmazható. Meglepő módon a találmány szerinti új ve­gyület vetés előtt, ill. kikelés előtt való alkal­mazás esetén sem károsítja a gabonaféléket, vagyis a hatóanyagot a gabonafélék rendkívül jól tűrik. Ennek folytán gabonaföldeken adó­dik az a lehetőség, hogy a bepermetezési mű­veletet a vetéssel és más megművelési feladat­tal összekapcsoljuk. Ennek eredménye az, hogy a gyomok tápanyagfelvétel, fény- és helyigény szempontjából a haszonnövényekre már csíra­állapotban sem fejtenek ki káros hatást. Meglepő jelenségként értékelhető az is, hogy 4 a találmány szerinti új vegyületet a kikelt borsó és a fiatal gabona akkor is jól tűri, ha a gyomirtószert közvetlenül a levelekre perme­tezzük. Ezen hatás folytán gabona és borsó 5 növényeket, valamint gabona és borsó keverék­vetést is lehet a találmány szerinti vegyülettel mind kikelés előtt, mind kikelés után beper­metezni. A találmány szerinti vegyületre a répafélék sem érzékenyek, hanem a hatóanya-10 got ezek is rendkívül jól tűrik. A találmány szerinti vegyület önmagában és/vagy más szelektív gyomirtószerekkel, mint pl. karbamidok, triazinok, karbamátok, anili­dek és/vagy más anyagokkal, pl. műtrágyával 15 együtt is felhasználható. A gyomirtásban való alkalmazás során cél­szerűen a szokásos módon előállított készítmé­nyeket alkalmazzuk. Pl. port, szórószereket, granulátokat, oldatokat, emulziókat vagy szusz-20 penziókat állítunk elő folyékony és/vagy szi­lárd hordozóanyagok, ill. hígítószerek, és adott esetben nedvesítő-, tapadásfokozó-, emulgáló-, és/vagy diszpergáló segédanyagok hozzáadásá­val. 25 A különböző készítményformák előállítása önmagában ismert módon végezhető, pl. keve­rés-, ill. őrlési eljárással, amiokris a növény­védőszereknél szokásos formákat állítjuk elő folyékony vagy szilárd iners hordozóanyagok, £0 ül. hígítószerek, adott esetben felületaktív sze­rek hozzáadása útján. Megfelelő folyékony hordozóanyagok a követ­kezők: pl. víz, ásványolajok vagy más szer­bi5 ves oldószerek, mint xilol vagy más alkilezett benzolok, ciklohexanol, ciklohexanon, izoforon­klórozott szénhidrogének, dimetilformamid, di­metilszulfoxid stb. Szilárd hordozóanyagokként a következő anyagok jönnek számításba: mész, 40 kaolin, talkum, természetes vagy mesterséges kovasav, attapulgit agyag vagy más anyagok. Felületaktív szerként a következő anyagok váitak be: pl. a ligninszulfonsavas sók, alkile­zett benzoszulfonsavak sói, szuli'onát savamidok 45 és sóik, polietoxilezett aminők, alkoholok és fenolok. Szelektív gyomirtásra 0,3 kg hatóanyag/ha adagok elegendőnek bizonyultak. A találmány szerinti vegyület gyomirtó ha-50 tását és szelektivitását kikelés előtt és kikelés után való alkalmazás esetén •— az ismert sze­rekkel összehasonlítva — az alábbi példákban szemléltetjük: 55 2. példa: Üvegházi kísérletben kikelés előtt haszon­növényeket és gyomokat 1 kg hatóanyag/ha 60 mennyiségben, 800 liter vízben szuszpendálva hektáronként, az alább felsorolt vegyületekkel egyenletesen eloszlatva bepermetezünk: 1. N-(3,4-diklórfenil)-N'-metoxi-N'-metil-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom