153857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves oldószeres közegben, levegő jelenlétében hőhatásra végbemenő kémiai és/vagy fizikai folyamatok robbanásbiztos üzemi körülmények közötti lejátszatására
153857 (5 választás módja, s az ezek foganatosítására szolgáló készülékek lényegileg az 1. példa szerintiekkel egyezőek. Ennek megfelelően ezek jelölés-módja a korábbival azonos. A 31 szövettekercs-leeresztő berendezésről a kezelendő 32 szövetet a fűtött 33 előszárítóba vezetjük, ahol az légnedvességétől megszabadul. Ezt a 32' szövetet a 6' itató- és szárítóberendezés előtt elhelyezett 34 itatón átvezetve vetjük alá szárításnak. A 6' szárítószekrény a külső térhez képest túlnyomás alatt áll. Üzembiztonsági okokból a 6' szárítószekrényből távozó 32" szövetet áteresztő rések utániszakaszon külső elszívást is alkalmazhatunk. A 32" szövetet ezután a 35 tekercselő-berendezésen tekercseljük fel. Ez esetben a szárításhoz szükséges gázelegyet ugyancsak a 2 égőtérben állítjuk elő úgy, ahogyan az 1. példában leírtuk. A gázelegyet a nyitott 4 szelepen át a 7 ventillátor segítségével juttatjuk a 6' szárítószekrénybe. Indulásnál a 15 és 16 szelepek megfelelő beállításával biztosítjuk, hogy az áramlási körből a lehűlt égéstermék egy része a 16 szelepen és 17 kürtőn keresztül a szabadba jusson. A felfűtést — hasonlóképpen az 1. példában ismertetett kapcsoláshoz — addig folytatjuk, amíg a 6' szárítószekrényíből kivezető 9 csővezetékibe iktatott 10 és 11 műszerek az előírt értékeken nem állnak. Ennél a kiviteli alaknál a 6' szárítószekrény és 13 kondenzátor közé háromágú 14' csapot építettünk be, amelyet a felfűtési szakaszban úgy állítunk, hogy 13 kondenzátor ne legyen az áramlási rendszerbe kapcsolva. A szárítási folyamat megkezdése után a 14' csap átállításával a 13 kondenzátort is a rendszer körfolyamába kapcsoljuk. Ekkor ismét ellenőrizzük az oxigéntartalmat és hőmérsékletet, s amennyiben ezek megfelelőek, a folyamatos szárítást beindítjuk. Az oldószerelvezetés és az oldószer- és vízgőzök elválasztása az 1. példában ismertetett berendezésen és módon történik. 3. példa: A 3. ábrán légvulkanizáiással kapcsolatos kiviteli példát ismertetünk. Ebben az esetben a vulkanizálandó 36 árukat a 6" vulkanizáló szekrénybe helyezzük. Ez a 2 égőtér és 7 ventillátor áramlási körébe van bekapcsolva. A folyamat beindításánál nyitott 4 és zárt 18 szelepek, valamint előírt mértékben nyitott 15 és 16 szelepek mellett fűtjük fel a rendszert úgy, ahogyan az 1. és 2. példák kapcsán ismertettük. Miután a 10 és 11 műszerek a kívánt értékeket mutatják, úgy állítjuk be a 4, 15, 16 és 18 szelepek és a 3 gázégő kellő szabályozásával a vulkanizálás további menetét, hogy a 2 égőtérben keletkező égéstermék a rendszer hőveszteségét és a szükséges vulkanizálási hőt részben vagy egészben pótolja, illetve a szükséges 02 tartalom fenntartható legyen. A példa szerint eljárva a kellő oxigénszegény fűtőközeget és a megfelelő hőfokszintet állandó értéken tudjuk tartani. A berendezés működése egyébként az 1. és 2. példákban leírtakhoz hasonló, azzal az eltéréssel, hogy az oldószer nélküli technológiára tekintettel oldószerleválasztás és visszanyerés nincs. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szerves oldószeres közegben, levegő jelenlétében, hőhatásra végbemenő kémiai és/ vagy fizikai folyamatok robbanásbiztos üzemi körülmények közötti lejátszatására, ahol a szerves oldószerkoncentráció normál levegőösszetétellel számolva az alsó robbanási határ feletti értéken van és a robbanásveszély kiküszöbölését a levegő oxigéntartalmának a mindenkori szerves oldószerrel képezett elegy alsó robbanási határa alá való szorításával érjük el, azzal jellemezve, hogy a levegő oxigéntartalmát a folyamat elé iktatott égőtérben olyan éghető gáz elégetésével csökkentjük a kívánt értékre, amelynek a folyamatban résztvevő anyagokkal szemben közömbös égéstermékét mint direkt fűtőelegyet a folyamat legalább részbeni hőszükségletének fedezésére mennyiségszabályozón át a folyamatba vezetjük, miközben a folyamat lejátszatására szolgáló térben szükség szerint túlnyomást vagy depressziót létesítünk, s a képződött robbanásveszély-mentes gázelegyet szabályozó szerven keresztül az oldószervisszanyerő térbe (kondenzátor) vezetjük, ahol az oldószert önmagában ismert módon leválasztjuk, a leválasztott gázt szükség szerint, célszerűen körfolyamatban, a folyamatba és/ vagy az égéstérbe visszavezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy éghető gázként kéntelenített földgázt vagy városi gázt használunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás Eoganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oxigén-koncentrációt a direkt fűtőelegy menynyiségének szabályozásával állandó értéken tartjuk, célszerűen úgy, hogy a beállított oxigénkoncentrációt folyamatosan mérjük és a megengedett értékhatártól való eltérést jeleztetjük és/vagy a berendezés működését leállító szerkezet önműködő kapcsolására fordítjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a folyamat hőmérsékletét a pótfűtés szabályozásával állítjuk be. 5. Berendezés az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kivitelére, azzal jellemezve, hogy a kémiai reakció és/vagy fizikai folyamat lejátszatásához szükséges oxigénszegény gázelegyet előállító, szabályozható gázégővel (3) felszerelt égőtere (2), szárító tere (6, 6', 6"), ventillátora (7) és ezeket szükség szerint körfolyamba kapcsoló olyan csővezetéke (5, 8, 9, 9a, b, c) van, amelyben szabályozószelepek (4, 12, 14, 14', 15, 16, 18), oxigénkcncenf ráció-mérő (10), hőfokmérő (11) és szükség szerint konden-10 15 20 25 E0 35 40 45 50 55 60
