153852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-aralkil-4-(tiazolil-2)-piperazinok előállítására
153852 15 16 A benzolos kivonat bepárlási maradékából többszöri frakcionált desztillálás után l-(3,4-metiléndioxiíei niI)-4-['N'j(4Hmietiil-itiaz!Oilil-2)-pi l p'e:r!azÍ!no]butánt kapunk, amely 0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 212—216 C°-on forr; a dihidroklorid 230—232 C°-on olvad. 6. példa: 3,4 g száraz N-(3,4-metiléndioxi-hidocinnamoil)-N'-(4-metil-tiazolil-2)-piperazint [előállítva 3,4-metiléndioxi-hidrocinnamoilklorid és N-(4--metil-tiazolil-2)~piperazin absz. éterben trietilamin jelenlétében történő reagáltatása útján] 50 ml ábsz. tetrahidrofuránban oldunk. Az oldatot keverés és száraz nitrogéngáz átvezetése közben hozzácsepegtetjük 0,5 g litiumaluminiumhidrid 25 ml absz. éterrel készített szuszpenziójához. A reakcióelegyet azután 20 óra hoszszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd a szokásos módon dolgozzuk fel tovább. Frakcionált desztillálás útján l-(3,4-metiléndioxifeniI)-3-[N'-(4-metil-tiazolil-2)-piperazino]-propánt kapunk, amely 0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 220—223 C°-on forr; a szokásos módon előállított dihidroklorid 221—223 C°-on olvad. 7. példa: 0,3 g l-(3,4-metiléndioxifenil)-2-(N'karboxarnido-piperazino)-propánt [előállítva l-(3,4-metiléndioxifenil)-2-piperazino-propán nitrokarbamiddal etanolos közegben történő hevítése útján] és 50 mg difoszforpentaszulfidot 1 ml absz. benzolban szuszpendálunk. E szuszpenzióhoz keverés közben hozzácsepegtetjük 0,1 g klóraceton 0,3 ml absz. benzollal készített oldatát, az elegyet 1 óra hosszat forraljuk, majd lehűlni hagyjuk és híg sósavat adunk hozzá. A fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatból mikrodesztilláció útján nyerjük az l-(3,4-metiléndioxifenil)-2-[N'-(4-metil-tiazolil-2)-piperazinoppropánt, amelyet éteres sósavoldattal dihidrokloriddá (op. 238—240 C°) alakítunk át. 8. példa: 6 g magnéziumforgács és 6 g magnéziumpor keverékét 100 ml forrásban lévő tetrahidrofuránban erélyesen keverjük és 17 g 3,4-metiléndioxi benzilklorid 100 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet azután lehűlni hagyjuk és dekantáljuk; e műveleteket nitrogén-légkörben folytatjuk le. Az így kapott Grignard oldathoz 8 g a!fa-[N'-(4-metil-tiazolil-2)-piperazino]~propionitril (op. 77 C°; előállítva N'-(4^metil-tiazolil-2-)-piperazin acetaldéhiddel és káliumcianiddal való reagáltatása útján) 50 ml tetrahidrof uránnal készített oldatát adjuk, majd az elegyet 5 óra hosszat hevítjük visszafolyató hűtő alatt. A reakcióelegy szokásos módon történő feldolgozása útján 12 g l-(3,4-metiléndioxifenil)-2-[N'-(4-metil-tiazolil-2)-piperazino)-propánt kapunk, amely 0,05 mm Hg oszlop nyomás alatt 220—225 C°-on forr. 5 Szabadalmi igénypont: Eljárás az (I) általános képletű l-aralkil-4--(tiazolil-2)-piperazinok e képletben 10 R1 és R 2 azonos vagy különböző jelentésűek lehetnek, még pedig hidrogénatomot, 1—6 szénatomos alkilgyököt, 7—10 szénatomos aralkilgyököt, klór-, brómvagy jódatomot, vagy egy adott eset-15 ben 1—4 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoportokkal, fluor-, klór-, brómvagy jódatomokkal, trifluormetilcsoporttal egyszeresen vagy többszörösen helyettesített vagy egy metiléndioxi-20 vagy etiiéndioxi-csoporttal helyettesített fenilgyököt képviselhetnek, vagy pedig együtt egy —iCH=CH—OH= CH— csoportot képezhetnek, A 1—6 szénatomot egyenes vagy elágazó 25 szénláncú alkilén-csoportot, Ar 3,4-metiléndioxifenil- vagy 3,4-etiléndioxifenil-csoportot képivsel — valamint e vegyületek savakkal képezett addi-30 ciós sói előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet — e képletben X klór-, bróm- vagy jódatomot, hidroxilcsoportot, 1—6 szénatomos alkilszulfoniloxi- vagy 6—10 szénatomos arilszulfoniloxi:-5 csoportot képvisel, A és Ar jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (III) általános képletű (tiazolil-2)-pi~ peraziinnal — e képletben, R1 és R 2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — 40 reagáltatunk, vagy b) valamely (IV) általános képletű aralkil-piperazint — e képletben Ar és A jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (V) általános képletű tiazoiszármazék-45 kai — e képletben R1 , R 2 és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reagáltatunk, vagy c) valamely (VI) általános képletű aralkilamint — e képletben Ar és A jelentése meg-50 egyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (VII) általános képletű aminotiazolszármazékkal — e képletben R1 és R 2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, az X jelek szintén a fenti meghatározással egyező 55 jelentésűek, azonban a két X jel együtt egy oxigénatomot is képviselhet — hozunk reakcióba, vagy d) valamely (VIII) általános képletű nitrilt — e képletben Ar, R1 és R 2 jelentése megegye-60 zik a fenti meghatározás szerintivel, n pedig valamely egész számot jelent 0 és 4 között — egy (IX) általános képletű szerves fémvegyülettel — e képletben R3 egy 1—5 szénatomos alkilcsoportot, M egy MgY csoportot vagy egy 65 alkálifém-, előnyösen litiumatomot, Y pedig
