153851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék, különösen elektrolit és fémolvadék diszpergálására, valamint organometall vegyületek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. III. 20. (ME—695) Közzététel napja: 1967. II. 22. Megjelent: 1967. XI. 15. 153851 Szabadalmi osztály: 12 c, 50 c Nemzetközi osztály: B 01 d, B 02 d Deciimái osztályozás: Dr. Mészáros Lajos egyetemi adjunktus, Szeged Eljárás és berendezés folyadék, különösen elektrolit és fém olvadék diszpergálására, valamint organometall vegyületeik előállítására 1 Folyadékok, valamint a folyadékokhoz többékevésbé hasonló anyagok elmozdítása a műszaki gyakorlatban rendkívül gyakran előforduló feladat. Csupán példaképpen, de a teljesség igénye nélkül megemlíthető folyadékok, porszerű szilárd anyagok, olvadékok adagolása, kisebbnagyobb mennyiségben, folyamatosan, vagy adagokban; folyadékok, olvadékok diszpergálása; aerosol, hidrosol, emulzió, szuszpenzió előállítása; fémbevonat, férnpor és fémszivacs előállítása; képlékeny anyag alakváltoztatása, az anyag felületén vagy belsejében. Mindezek; a feladatok eddig csak nagy nehézségek árán, bonyolult berendezésekkel és költségesen voltak megvalósíthatók. A felsorolt {feladatok közül a legjelentősebb, gyakoriságánál fogva a diszpergálás. A kémiai reakcióknál a felület nagyságának nagy szerepe van. A felület megnövelésének: különböző módjaival már régóta kísérleteznek. A legkorszerűbb módszernek ezidőszerint a porlasztás tekinthető. A mechanikai 'módszerek mellett már hosszabb ideje ismertek a porlasztás elektromos módszerei is. Ezek egyik módszere a diszpergálás etektirüimos ívfényben, egy másik pedig a diszpergáló anyag katódcs feltöltése a. diszperziós közeghez képest. Az elektromos ívfényben való porlasztás első módszere abban állt, hogy fémpálcák, között, folyadék: alatt ívfényt léte. sítettek. Az ív rövid élettartama és gyakori megszakadása miatt azonban az elektródok öszszeérmtését és széthúzását állandóan ismételni kellett, így az eljárás termelékenysége rendkívül kicsi volt. A módszer továbbfejlesztése so-5 rán a porlasztandó fémet elektrotiti'kusan leválasztották egy másik fémre — pl. higanyt cinkre, ólmot vasra — s az így előkészített fémpálcát katódként alkalmazták, míg az anód vas vagy alumínium pálca volt. Ez: a módszer 10 valamivel termelékenyebb, de sokkal körülményesebb volt az előbbinél. Az elektromos diszperziós eljárás elterjedését végül is. az oszcillátor ikus kisülés alkalmazása eredményezte. Ennél a porlasztandó fém. aktív felületét oly mió-15 don növelik, hogy vékony fóliák alakjában helyezik a diszperziós közegbe; elektródok;gyanánt nehezen porlasztható fémet: vasat, vagy alumíniumot használnak. A fóliák közlött villamos áram. hatására szikrázás indul meg és rövid 20 idő alatt fémsol keletkezik. Az ilymódon nem porlasztható fémek porlasztásához sziknainduktort használnak. A módszer lehetővé tette az; alkáli fémek porlasztását is. A másik elektromos porlasztási módszer a 25 diszpergálandó anyagnak a diszperziós közeggel szembeni katódos feltöltése. Az elektromos porlasztásos módszerek körülményes, költséges és kevéssé termelékeny voltuk miatt széles, körben elterjedni nem voltak ^Q képesek. Ezek a nehézségek részben annak tud-153851