153845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető p-n átmenetek elektrokémiai felületi kezelésére

3 153845 4 alakul ki, ami biztosítja a szennyezések haté­kony eltávolítását. Az ilyen elektrolitikus, ül. kémiai tisztítással egybekötött elektrolitikus ke­zelés rendszerint jó eredménnyel alkalmazható. Kisméretű (< 0,15 mm2 ) ötvözött p-n átmene­tek esetében azonban ez a módszer nem meg­felelő: az átmenet nem tisztul meg kellőkép­pen. A p-n átmenetek elektrolitikus maratási me­chanizmusa nincs még minden részletében fel­derítve így az sem ismeretes, miért nem tisz­títható meg a kisméretű ötvözött p-n átmene­tek felülete a szükséges mértékben egyenáramú elektrolitikus marással. Feltehető azonban, hogy az egyenáramú elektrolízis tisztító' hatá­sának csökkenésében polarizációs mechanizmus játssza a fő szerepet; a p-n átmenet környe­zete polarizációs szempontból nem homogén, ezért az áram nem oszlik el egyenletesen a p-n átmenet felülete mentén; egyes felületrészek így nem, vagy csak alig maródnak. Valóban, az egyenáramú elektrolízissel mart kisméretű ötvözött p-n átmenetek mikroszkó­pos vizsgálata azt mutatja, hogy a p-n átmenet maródása rendkívül szabálytalan, egyes helye­ken egyáltalán nem következik be marás, míg más pontokon túlzott mértékű. A marási műve­letet követő elektromos mérés ilyen esetben érthető módon igen nagy mennyiségű selejtet jelez és ez egyértelműen a marási eljárás rová­sára írható. A találmány szerinti eljárás félvezetők p-n átmeneteinek felületi tisztítására vonatkozik, melyet az eddig ismeretes módszerektől elté­rően, váltóáramú vagy impulzusos elektroké­miai marással valósít meg. A találmány szerint a marás elektromosan jól vezető (0,05 ohm-1 cnT^-nél nagyobb faj­lagos vezetőképességű) lúgos, semlemes, vagy savas elektrolitban 10 Hz-nél nagyobb frekven­ciájú váltóárammal, vagy rövid (max 0,1 sec-os) áramimpulzusokkal végzendő, viszonylag nagy (néhány A/cm2) áramerősség mellett. Az ilyen módon mart kisméretű p-n átme­netek mikroszkópos vizsgálatakor teljesen sza­bályos, egyenletes árokképződést tapasztalha­tunk, amivel együttjár a visszáramselejt igen nagymérvű csökkenése az állandó árammal vég­zett elektrolitikus maráshoz képest. (A mód­szer természetesen tetszőleges méretű p-n át­meneteknél is alkalmazható, előnye azonban elsősorban kis méretű elektródok esetében ér­vényesül.) Az impulzusos, vagy váltóáramú elektroli­tikus marás előnyös volta az állandó áramú marással szemben kisméretű p-n átmenetek esetén az előbbiek alapján valószínűleg azzal magyarázható, hogy az impulzusszerűen, vagy szinuszosan változó árammal szemben, nagy áramsűrűségek esetén, nem jönnek létre a p-n átmenet körüli specifikusan passziválódó felü­letrészek, így a p-n átmenet teljes környezete mentén egyenletes az árameloszlás és így a maródás is. Az impulzusos vagy váltóáramú elektroké­miai maráshoz kis ellenállású elektrolitot, cél-5 szerűen pl. KOH vizes, 10—30%-os oldatát alkalmazzuk, mivel ennek vezetőképessége a maximális. Ezáltal biztosítható a rövid időtar­tamú impulzusok idején a p-n átmenet kör­nyezetében a nagy áramsűrűség. 10 Impulzusmarásnál az áramimpulzusok opti­mális időtartama 0,05—0,1 sec, az alkalmazandó feszültség 30—40 mm-es elektródatávolság ese­tén 6—10 V. Az optimális impulzusszám a p-n átmeneti felület lineáris méreteivel közelítő-15 leg arányos. Váltóáramú elektrolitikus marásnál, 30—40 mm-es elektródatávolság mellett, az alkalma­zott feszültség 6—10 V, a marás optimális ideje közelítőleg az átmenet lineáris méreteivel ará-20 nyos. A javasolt módszer jelenleg ismert optimá­lis alkalmazási területe az ún. drift tranziszto­rok kollektoroldali marása, a szabadalom ér­vénye azonban természetszerűleg nem korláto-25 zódik erre az esetre. Példa: Drift tranzisztor kollektoroldali marását a £0 következőképpen végezzük. A tranzisztor emitterét a maródás meggátlá­sára lakkal befedjük, az állványra szerelt tran­zisztort 10%-os KOH oldatba mártjuk (az áll­ványtárcsa ne érjen az elektrolitba), és a tran-S5 zisztortól kb. 40 mm-re elhelyezzük a 4—5 cm2 felületű nikkel katódot. A tranzisztorra 6 V feszültség mellett tíz:, egyenként 0,1 sec idő­tartamú pozitív impulzust adunk, vagy 2 sec-ig 6 V-os 50 periódusú váltóáramú áramforrást 40 kapcsolunk a tranzisztor és nikkellemez közé. Mind az egyenáramú impulzusos, mind a váltóáramú elektrolitikus marást erőteljes desz­tillált vizes mosás követi, ami a kimart „árok"-45 ban megmaradó elektrolit nyomokat is eltávo­lítja. Ezt a műveletet célszerűen áramoltatással oldjuk meg. 50 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás félvezetők, elsősorban Ge, Si p-n átmeneteinek felületi tisztítására, azzal jelle­mezve, hogy a tisztítás impulzusos vagy váltó-55 áramú elektrolitikus marás segítségével törté­nik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jel­lemezve, hogy impulzusos elektrolitikus marás 60 esetén az áramimpulzusok időtartama 0,1 sec­nál kisebb, váltóáramú marás esetén a frekven­cia 10 Hz-nél nagyobb. 3. Az 1—2. igénypont szerinti eljárás azzal 65 jellemezve, hogy az elektrolitként alkalmazott 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom