153844. lajstromszámú szabadalom • Giroteodolit

153844 terepmérés között eltelt időszakban a A értéke megváltozott valamilyen ismeretlen « értékkel és a terepen meg akarjuk határozni egy irány ismeretlen azimutját sorozatmérés alapján, ak­kor a meghatározott azimutot egy « szabályos 5 hiba fogja terhelni. így a külső pontosságot , /i2 — t, amely tu­lajdonképpen a legjellemzőbb a műszerre, egy állandó hiba terheli. 10 Felírhatjuk tehát, hogy A = Al -f A 2 ... 4~ A„/n Ai = [A + «] + Vl A2 = [A + «] + <f2 : is A„ = [A + «] + <Pn ahol A = a zl-val számított azimut Ax.-.An = az egyes mérési csoportokból ka­pott azimut, a = a műszerállandó változása a meg­határozás és mérés között, <p...<Pn = :az egyes mérési csoportokból ka­pott giroazimut. Ha a mért azimutot ismertnek tételezzük fel, s ennek nagysága B, képezhetjük a meghatáro­zás pontosságára jellemző /x2 középhibát. Tehát Ax — B = // A,, — B An — B = 11 ,u 2 + N —1 ahol B a mért irány tényleges azimut ja. 20 25 Könnyen belátható, hogy bármilyen kisér- 35 tékű « esetében is .fix •< p2t s így a műszer belső pontossága nem egyezik meg a külső pon­tosságával. Jelenleg a világpiacon található összes giro­teodolitdknál ez az ellentmondás a mechanikai 40 deformáció miatt fennáll. Az ismert giroteodo­litoknál a girorendszer külön műszeregységet képez és az mérés alatt a mérőműszer alatt van elrendezve és az alhidádé függőleges üre­ges tengelyéhez van csatlakoztatva. Mivel a 45 mérőműszer és a girorendszer között viszonylag nagy távolság van, továbbá mivel a girorend­szer lengéseire szolgáló optikai rendszer ten­gelye és a geodéziai távcső észlelőlencséje a függőleges tengelyben rögzítve van, adódik, 50 hogy szállításnál, valamint egyenlőtlen hőhatá­soknál a belső pontosság és a külső elérhető pontosság egymástól különbözik és a mérések csak bonyolult mérési rendszerekkel javíthatók. Ha ki akarjuk használni a műszer maximális 55 pontosságát akkor: 1. Gyakran kell a műszerállandót meghatá­rozni célszerűen a mérés előtt, s a mérés után. 2. Gondosan ügyelni kell a műszer óvatos szállítására. 60 A fenti hátrányokat szünteti meg a talál­mányi bejelentésben példaképpen leírt giroteo­dolit. A műszerállandónak gyakori meghatározása és a többször megismételt mérések a mérési g5 időt meghosszabbítják és azáltal a giroteodolit­tal való mérést lassítják, drágítják, gátolva ez­által a giroteodolitok elterjedését. A mérés közben fellépő hőmérsékletváltozá­sok olyan pontatlanságokat okoznak, amelyek messze meghaladják a girorendszer pontosságát és ennek következtében a girorendszerrel elér­hető pontossága kihasználatlan. A találmány célja, az ismertetett hátrányok kiküszöbölésére olyan giroteodolit kialakítása, amelynek műszerállandó ja a legnehezebb szál­lítási körülmények között is, a legnagyobb hő­mérsékleti változások mellett is változatlan marad ÜL amelynél a műszerállandó egyszerű módon különösebb járulékos mérési metódusok nélkül korrigálható. A találmány tehát giroteodolit, amelynek girorendszer lengésének megfigyelésére szol­gáló, távcsőből és a girorendszer elfordulását érzékelő elemből álló optikai rendszere, vala­mint geodéziai távcsöve van. A találmány abban van, hogy a girorend­szer lengésének megfigyelésére szolgáló opti­kai rendszer tengelye és az irányzásra alkalmas geodéziai távcső irányvonala függőleges ten­gely körül egymáshoz képest elfordíthatóan van kiképezve. A találmány szerinti kialakítással elérhető, hogy a műszerállandó egyszerű módon optikai tengelyek függőleges tengely körül való elfor­gatásával a műszerállandó változatlan értéken tartható. A girorendszer optikai tengelye és a geodé­ziai távcső irányvonala között optikai vetítő­rendszer van kiképezve, amely a girorendszer lengésének megfigyelésére szolgáló távcső irányszálának képét meghatározott vetületi szöggel, a geodéziai távcső látóffnezei ábe velíti. Ezzel a kialakítással a mérés lényegesen egy­szerűsödik, mivel a girorendszer megfigyelése, leolvasása és az irányzás közvetlenül a geodé­ziai távcsővel történhez. Ez nemcsak megköny­nyíti a mérést, hanem azt meg is gyorsítja. A találmány szerint az optikai vetítőrendszer a geodéziai távcső optikai tengelyéből eltávo­líthatóan van kiképezve, továbbá a vetítőrend­szer olyan kiképzésű, hogy a vetületi szög a vetítőrendszer bármely helyzetében állandó. Az optikai vetítőrendszer a találmány sze­rint olyan prizmatikus hasábként van kiké­pezve, amelynek egyik vége tetőélként, másik vége pedig derékszögű prizmaként van kiala­kítva. A találmány szerint a girorendszer lengésé­nek megfigyelésére szolgáló optikai rendszer a geodéziai távcső optikai rendszerével egy opti­kai rendszerként van kiképezve. Ezzel a hőmér­sékiethatásokból származó alakváltozások teljes mértékben kiküszöbölődnek. A találmány szerint a girorendszer lengésé­nek megfigyelésére szolgáló távcső optikai ten­gelyéből a girorendszer elfordulását érzéke1 «) elem eltávolíthatóan van kiképezve és a giro­rendszer lengésének megfigyelésére szolgáló optikai rendszer geodéziai távcsőként is kiké-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom