153844. lajstromszámú szabadalom • Giroteodolit
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. III. 04. Közzététel napja: 1967. II. 22. Megjelent: 1967. XI. 15. (MA—1451) 153844 Szabadalmi osztály: 42 c 5—9 Nemzetközi osztály: G 01 c Decimal osztályozás: Feltaláló: Pusztai Ferenc, kutatómérnök, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Giroteodolit 1 A találmány giroteodolit, amelynek giro-rendszer lengésének megfigyelésére szolgáló távcsőből és a giro-rendszer elfordulását érzékelő optikai rendszere, valamint irányzásra alkalmas geodéziai távcsöve van. A giroszkóp teodolitok a föld forgástengelyének irányát, tehát a csillagászati északi irányt határozza meg, néhány ívmásodperc pontossággal. Pontosságuk növekedése egyre szélesebb körben teszik alkalmazhatóvá. Pontosságuk több összetevőtől függ, többek között az alkalmazott gironyomaták nagyságától, a tartószál torziós nyomatékától és nagymértékben a giroszkóp tengelye és irányzó távcső között szükségszerűen alkalmazott alkatrészeknek az idő függvényében fennálló mechanikai deformációitól. Ugyanis, egy giroteodolittal rövid idő alatt egymásután végzett mérések végeredményeinek szórása adja a giroteodolit belső pontosságát. Ez a belső pontosság határozza meg a giroteodolit reprodukálóképességét. Azonban a gyakorlatban, s főként a terepméréseknél a szállítás és hőmérsékletváltozás okozta belső deformációk erősen kihatnak a műszerállandó változásaira, s így a terepmérések végeredményei a deformációktól függően szabályos hibával terheltek. A műszerállandó meghatározása általában ismert azimuttai rendelkező irányok alapján történik. Az így meghatározott rnűszer-10 állandóval számolva határozhatjuk meg a terepen az egyes kiemelkedő tereppontok irányainak ismeretlen azimutjait (csillagászati északi iránnyal bezárt szög) azzal a szabályos hibával terhelve, amely szabályos hibát a meghatározás és mérés eltel időben a műszerállandó változása okozott. így a műszer végső pontossága szempontjából nemcsak belső, hanem külső pontosságról is beszélnünk kell. IIa a A műszerállandó megbízhatóságát az egyesmérés középhibájával /xj-gyel jellemezzük, akkor: A = si + S 2 + -8 n lb A = si + S 2 + n Zl S ! = h -, zj—s2 = ;., Ml —" 4-20 A-Sn = ;.„ [11] n—1 ahol A = műszerállandó ái...o n = az egyes mérési csoportokból kapott műszerállandó. 25 A yx értéke jellemzi a műszer belső pontosságát. Ha az ismert azimuttai rendelkező irányokon ;0 végrehajtott műszerállandó meghatározás ás 153844
