153840. lajstromszámú szabadalom • Műbőrök, és eljárás azok előállítására

0 együttes jelenléte igen lényeges a napjaink­ban használt termékek nyersanyagainál, va­lamint az erősen párás éghajlati viszonyok . mellett. 6. A bőr hőmérséklet-megtartó és hőszigetelő 5 tulajdonságokkal rendelkezik. Szerkezetéből következik, hogy fenti tulajdonságai folytán kitűnő hőszigetelő anyag, amely télen is felhasználható. 7. A bőr alkalmas arra, hogy bármilyen gör- 10 bületű felülethez hozzásimuljon. Ez arra utal, hogy kitűnően megmunkálható, és ismeretes, hogy a rugalmasság és hajlékonyság közötti összhang a bőrre jellemző tulajdonság. 8. A bőr könnyen vágható. Bár szövete tömör, 15 és a különböző sűrűségű rétegek egymásra vannak rétegeződve, az a tény, hogy a bőr ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, külön­böző tényezők eredőjének tulajdonítható. 9. A bőr könnyen színezhető. Ez arra utal, hogy 20 a szemcseszerkezet tömör és egyenletes, és a bőr megfelelően alkalmazható díszítési és öltözködési célokra. Hátrányos tulajdonságaiként az alábbiak em­líthetők meg: 25 1. A bőr tulajdonságai eltérők attól függően, hogy milyen állat bőréről van szó, továbbá ez az állat milyen területen él, és ugyan­azon állatfajta esetében is változnak a bőr tulajdonságai az állat nemétől, korától és 30 táplálkozási módjától, továbbá az évszaktól és egyéb tényezőktől függően, sőt egyetlen bőrdarab különböző részeinek is eltérőek a tulajdonságai. 2. A bőr mérete és vastagsága darabról darabra 35 változik, úgyhogy mostanáig főleg kézzel kezelték, és nehéz nagyobb mértékben au­tomatizált gépekkel kezelni. 3. Miként fentebb említettük, a bőr korlátozott méretű, és kicsik az azonos tulajdonságú ré- 40 szei, aminek következtében nehéz olyan dara­bot kivágni belőle, amely a kívánt alak mel­lett azonos tulajdonságokkal rendelkezik; mindez erősen befolyásolja a bőr árát. 4. Fenti okból kifolyólag a bőr nem olcsó, és 45 emellett mint ipari anyagot nem főtermék­ként gyártják a legfőbb alkalmazási célokra, hanem a hús melléktermékeként, aminek kö­vetkeztében a felhasználásra kerülő bőrök mennyiségét az időjárás és a húsfogyasztás 50 i.s befolyásolja, ami az árakra is hatást gya­korol. 5. A nyersbőröknek bőrökké való átalakítása hosszú időt és bonyolult cserzési technikát igényel. A gyártás, valamint a minőség ellen- 55 őrzése a bőriparban nehézségekbe ütközik, mert a nyersbőr proteinjeivel, valamint a cserzési eljárás közben lejátszódó folyama­tokkal kapcsolatos alapkutatások még nem fejeződtek be. 60 6. A bőr természetes termék, és lényegileg pro­teinekből áll; ezért nehéz féregkárok és egyéb károsodások ellen stabilizálni erősen nedves körülmények között, amilyenek Ja­pánban is uralkodnak. §5 (! Ezek a hibák jellemzőek a természetes bőrre. Ennek megfelelően annak, aki szintetikus bőrö­ket kíván előállítani, ki kell küszöbölnie a ter­mészetes bőrben található ilyen hibákat, tovább kell javítania a természetes bőr előnyeit anél­kül, hogy egyéb tulajdonságokat hátrányosan befolyásolna, és ilyen módon a bőr összetett tulajdonságait is meg kell javítania. A találmány célja olyan műbőr biztosítása, amely a természetes bőr előnyös tulajdonságai­nak megtartása mellett nagymértékben kiküszö­böli annak hibáit. A találmány célja továbbá az ilyen műbőr előállítására szolgáló eljárás biz­tosítása. A találmány szerinti műbőr lényegileg 1. legalább két nagy molekulasúlyú anyagból készített keverékszál legalább egyik nagy mo­lekulasúlyú komponensének legalább 20%-os mértékben való extrahálása útján előállított szálak rendezetlen szövedékéből, 2. legalább egy, az említett rendezetlen szö­vedék szálaival összefüggő térhálót képező nagy molekulasúlyú anyagból áll. A találmány szerinti műbőrt célszerűen úgy állíthatjuk elő, hogy legalább két nagy moleku­lasúlyú anyagból álló keverékszállal rendezetlen szövedéket vagy szálszőnyeget alakítunk ki, ezt a szövedéket egy vagy több nagy molekula­súlyú anyag oldatával impregnáljuk, az impreg­náló anyagot nedves és/vagy száraz eljárással kicsapjuk, majd a keverékszálat képező nagy, molekulasúlyú anyagok közül legalább egyet legalább 20%-os mértékben extrahálunk és el­távolítunk olyan módon, hogy a szövedéket olyan oldószerrel kezeljük, amely a rostot ké­pező nagy molekulasúlyú anyagok közül leg­alább egyet old. A találmány szerinti eljárás kiindulási anya­gát képező keverékszálat két vagy több nagy molekulasúlyú anyag keverékéből állíthatjuk elő nedves vagy száraz eljárással, vagy olvadékból végzett szálhúzással; az utóbbi módszer bizo­nyult legelőnyösebbnek. A szálat szálhúzás után célszerű nyújtani. A felhasználható nagy molekulasúlyú anyagok példáiként megemlítjük a poliolefineket, így a polietilént és a polipropilént; az ataktikus és az izotaktikus polisztirolokat, az alkil-gyökkel vagy halogénnel szubsztituált polisztirolokat; a poli­amidokat, így a nylon-6-ot és a nylon-66-ot; a poliésztereket, így a polietilén-tereftalátot; a polimetakrilátokat, így a polimetil-metakrilátot; a polivinil-észtereket, így a polivinil-acetátot és a polivinil-butilátot; a polivinil-alkoholt és an­nak származékait; a polivinil-halogenideket, így a polivinil-kloridot; a poliakril-nitrilt; a poli­vinilidén-Jhalogenideket, így a polivinilidén-klo­ridot; kokondenzátumokat vagy kopolimereket, ezek között különböző kis molekulasúlyú kon­denzált vagy polimerizált anyagokat, és ojtás­sal polimerizált nagy molekulasúlyú anyagokat, amelyek különböző polimerizálható, kis moleku­lasúlyú anyagoknak ezen anyagok különböző homopolimerjeivel vagy kokondenzátumaival vagy kopolimerjeivel való ojtásos polimerizá-3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom