153835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikumok előállítására
153835 8 sem természetes nitrát oldatban nitrát-redukciót nem mutat; Streptomyces spheroides a Nitrát-agart 4 nap alatt csekély mértékben nitritté redukálta, míg Streptomyces 58383-nál erősen pozitív nitrit képződés észlelhető. Kénhidrogén képződés: 21 óra múltán ferdeagar kultúrák nagyon gyenge növekedést mutattak erős H2 S fejlődés mellett; 14 nap múltán sima felületű kolóniák fejlődtek, mimellett a táptalaj elszíneződik sötétkéktől sötétbarna színűvé. Tirozin-agar: mind az öt törzsnél a tirozináz reakció pozitív. 14 nap múltán könnyű növekedés. A levegő-micéiium és az alsó rész fehér. Pigmens képződés 7 nap múlva nincs. 14 nap múlva a pigmens beige-szürke színű (3 ec-ge színárnyalat) (ellenőrzés színárnyalata 1—['•> db). Szénforrás felhasználása: xilózt, arabinózt, rhamnózt, glükózt, fruktózt, szukrózt, laktózt, raffinózt, (::::) mozitolt, celiobiózt, trehalózt, citrátot, maleátot és szukcinátot felhasználják. Nem használják fel az inulint, maltózt, mannitot, szorbitot, acetátot, formiátot, oxalátot és tartarátot. Megjegyezzük, hogy a Streptomyces niveus és Streptomyces spheroides a Streptomyces hazeliensistől eltérően az inulint, maltózt, mannitolt és szorbitot használják fel, mimellett párhuzamos kísérletek azt mutatták, hogy az utóbbi törzzsel ellentétben citrát vagy szukcinát táptalajon nem fejlődnek. Streptomyces niveus íormiátot, oxalátot, tartarátot és nátriumcitrátot értékesít. Nitrogén felhasználása: L (+) arginint felhasználnak, de metionint, szarkozint, kreatint, aminoizovajsavat, taurint és betaint nem. Antibiotikum termelés: Streptomyces hazeliensis tenyészettel Sugordomycint nyerünk, de semmilyen körülmény között sem novobiocint. Streptomyces spheroides és Streptomyces niveus azonban egyaránt novobiocint termel, de nem Sugordomycin antibiotikumot még oly táptalajon sem, melyen a Streptomyces hazeliensis kizárólag Sugordomycint termel. Összefoglalva megállapíthattuk, hogy a Streptomyces hazeliensis alakilag mind a Streptomyces niveustól, mind a Streptomyces spheroidestől különbözik, miután a sporofórák csúcsán nem képeznek dugószerű hurkokat, melyek a Streptomyces niveusra jellemzőek és miután nincsenek jelen a sűrű kompakt gömbhöz hasonló spirálisok, melyek viszont a Streptomyces spheroides jellemzői. Míg a Streptomyces niveus és Streptomyces spheroides az agar táptalajt rövid időn belül jellemző módon szétszaggatja és hasítja, e jelenséget a Streptomyces hazeliensisnél rendszerint nem észleltük. Streptomyces niveus az agartáptalajokon oldódó pigmentet termel, míg a Streptomyces spheroides nem termel pigmentet. Másrészt a Streptomyces hazeliensis rendszerint pigmentet termel, mégpedig a Streptomyces niveusnál erősebb mértékben. Azt is megállapítottuk, hogy a táptalajok —• melyekben Streptomyces hazeliensist tenyésztünk — összetétele a következő tényezőket befolyásolja döntően: a) a termelt antibiotikumok mennyiségét, b) a termelés gyorsaságát és c) a termelt antibiotikum elegy minőségét. 5 A palaokokban vagy a fermentáló tartályokban levő fermentált oldat tartalmát a szokásos ,,cup plate" agardiffúziós eljárással határozzák meg a Staphylococcus aureus testmikroorganizmus segítségével. (D. C. Grove and W. A. Ran-10 dalle, Assay Methods of Antibiotics. A Laboratory Manual, Medical Encyclopedia Inc. New York 1955 pages 7—16). Az antibiotikumnak ama mennyiségét, mely 1 ml vizes pui'feroldatban 13 mm átmérőjű 15 gátlászónát eredményez, önkényesen egy aktivitás egységnek vesszük. A kolóniák átmérője 8 mm. A (3) képletű tiszta antibiotikum aktivitása 5500 egység pro mg. A legelőnyösebb nitrogénforrás az antibioti£0 kumok termelésére a zöld- vagy sárgaborsódara. A szójababliszt, kukorica, a „distillers solubles" (a kukoricaszeszgyártás száraz szemcsemaradványa és oldódó része), gyapotmagliszt, kókuszfehérje liszt, lenmagliszt, és „Soluferm" £5 (a kukarica erjedés oldódó száraz maradékai és szemcséi) is jó kitermeléseket eredményeztek, ezek azonban rendszerint a borsóval elért eredményeknél kisebbek. Kis mennyiségű ferroszulfát, csonthamu, vagy a kukoricalekvár szá:-0 raz maradékának a borsóhoz való adagolása nem növelte az antibiotikum kitermelést, viszont kalciumkarbonát és dikáliumíoszfát hozzáadása a kitermelést növelte. Szénhidrátnak a természetes nitrogénforrás-35 hoz való adagolása különböző hatást fejtett ki. Bizonyos szénhidrátok akadályozzák az antibiotikum képződését. Más szénhidrátok csak akkor eredményeztek jó antibiotikum kitermelést, ha a szén és nitrogén aránya bizonyos 40 meghatározott érték volt. Valamely szerves sav nátriumsóját 0.25%-os mennyiségben a sárgaborsó-talajhoz adagolva az az antibiotikum képződését teljesen meggátolta. Ennél a kísérletnél 3% sárga borsódarát, 0,1% kalciumkarbo-45 nátot és 0,1% dikáliumfoszfátot tartalmazó alaptáptalajt használtunk. Szénhidrátok beadagolásának az antibiotikumok termelésére gyakorolt hatását 2% sárgaborsódarát tartalmazó alaptáptalajok esetén E0 alanti (1) táblázat szemlélteti. 1. táblázat Alaptáptalaj adalék S. aureus egység pro 1 ml 55 összoldat 7 nap múlva 1% kukoricakeményítő 180 '•'o mannit 120 1% glicerin 50 Ö0 2% glicerin nyomok 1% maltóz 55 1% arabinóz 4 1% rhamnóz 12 1% laktóz 13 65 l'Vo inozit 3 1°/, 4
