153821. lajstromszámú szabadalom • Folyadéktöltésű fék erőgépek teljesítményének mérésére

3 153821 4 működése tehát a teljesítmény csökkenésekor, a névleges teljesítmény bizonyos százalékánál megszűnik. A találmány szerinti folyadéktöltésű fékek elsőként említett szerkezeti megoldása esetén a kagylós tér a külső légtértől elzárható, továbbá légszállító géppel (légszivattyúval és/ vagy légsűrítővel) hozható megfelelő kialakí­tású légvezetéken keresztül összeköttetésbe. Kiindulásképpen tételezzük fel, hogy a fék belső tere a tömítések révén teljes vákuum alatt van. Ebben az állapotban a fék forgatá­sakor csak a súrlódási veszteségeket kell fedez­ni a csapágyakban és tömítésekben. A fékkel tehát zérushoz közelálló teljesítmény mérhető. Ha a nyomást fokozatosan növeljük, a fék nyomatéka a belső térben levő légnemű közeg — célszerűen levegő — sűrűségének megfelelően növekszik mindaddig, míg a légköri nyomást el nem érjük. Légsűrítő alkalmazásával lehe­tőség van a fék belső terében levő közeg nyo­másának további, növelésére. Ha ez a fékezési állapot nem szolgáltat elegendő fékező nyoma­tékot, akkor megkezdhető a töltőfolyadék be­vezetése. Ha a légnemű közeg nyomását, a lég­köri nyomáshoz viszonyítva jelentősen növelni tudjuk, elérhetjük, hogy a légnemű közeges fékezési állapot tartománya átfedje a folyadék­töltésű fékezési állapot tartományának legalsó részét. Az eredmény tehát pl. negatív emei­kelésű nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjű erő­gép fékezésekor az, hogy a nagy fordulatszá­mok zónájában a depressziós és túlnyomásos megoldással a kisteljesítmény üzemi pontok sta­bilan beállíthatók és mérhetők. A fék stabil üzemállapotának, a pontos mérés lehetőségének a kisteljesítményű tartomány irányában történő kiszélesítését elérhetjük a kényszerkeringésű folyadékgyűrű terének meg­felelő kialakításával is. A teljesítmény-elemésztő részhez kapcsolódó kényszerkeringésű folyadék­gyűrű tere olyan gyűrűalakú tér — nem fel­tétlen szabályos toroid -—, amelybe forgó lapá­tozás nyúlik be. A lapátozás kialakítása hatás­sal van a folyadékgyűrű nyomására és ezzel vezérli a teljesítmény-elemésztő részben levő folyadéktöltés mennyiségét. Mivel a találmány célja a kisteljesítményű stabil fékezés meg­valósítása, ezért a feladat a teljesítmény-el­emésztő részből távozó folyadék túlnyomásának folyamatos csökkentése egészen a nulláig, ami­kor az előírt legkisebb átbocsátandó folyadék­mennyiség áthalad a vezérlő részen anélkül, hogy a teljesítmény-elemésztő részre ellennyo­mást gyakorolna. A kényszerkeringésű folyadékgyűrű tere a teljesítmény-elemésztő résszel nyílásokon ke­resztül van kapcsolatban. A találmány szerinti egyik szerkezeti megoldásnál ezen összekötő nyílásnak a fék forgástengelyétől mért távol­ságát a lapátozás szélső pontjainak forgásten­gelytől mért távolságánál kisebbre választjuk, vagyis a kényszerkeringésű folyadék lapátozá­sát a két folyadéktér összekötő nyílásához vi­szonyítva túlnyújtjuk. Ez a túlnyújtott lapá­tozás a teljesítmény-elemésztő részből érkező folyadékot kiszállítja ellennyomás nélkül, vagy­is biztosítja a fentiekben körvonalazott cél el­érését. A találmány szerinti folyadéktöltésű fék egy további kiviteli változata a folyadék elvezetésé­nél javítja az áramlási viszonyokat, s ily mó­don teszi lehetővé a stabil üzemállapot létre­hozását. Az eddigi megoldásoknál a kényszer­keringésű folyadékgyűrűből a töltőfolyadék radiális irányban elmozdítható csőbe jut. Az üzemi viszonyok által igényelt nagy mennyi­ségű töltőfolyadék átbocsátásához azonban vagy aránytalanul nagy csőkeresztmetszetet kell vá­lasztani, vagy nagy nyomás szükséges a töltő­folyadék gyorsítására és a cső ellenállásának leküzdéséhez. A találmány szerinti harmadik kiviteli változatnál ezeket a nehézségeket egy táska alkalmazásával küszöböljük ki, amely a vezérlés többi részéhez a következő módon kapcsolódik. A kényszerkeringésű folyadékgyűrűből a töl­tő folyadék egy nyíláson keresztül távozik. A nyílás forgástengelytől mért legtávolabb: pont­jának távolsága a forgástengelytől valamilyen nyílászáró szervvel változtatható. Ezáltal kü­lönböző folyadékgyűrűvastagságokat lehet be­állítani, s ily módon a fék teljesítményét, vezé­relni lehet. A találmány szerinti kivitelnél a nyíláson át távozó töltő folyadék egy táskába jut. A táska felső része állandó nyomású tér­hez vagy a szabadlevcgő teréhez csatlakozik. A töltőfolyadék a táska alján levő nyíláson helyzeti energiája hatására távozik. A táska alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy a kényszerkeringésű folyadékgyűrűből kilépő fo­lyadék nyílása észszerű határokon belül tetsző­legesen nagyra választható, továbbá a fékből kilépő folyadékmennyiség esetleges ingadozásai a kényszerkeringésű folyadékgyűrűre és ezzel a fék üzemére nem hatnak vissza, illetőleg nem létesítenek káros túlnyomást. Ez a megoldás is elősegíti a stabil kis teljesítményű üzemállapot kialakulását. Az előzőkben ismertetett szerkezeti megoldá­sok x mindegyike elősegíti a stabil üzemállapot kialakulását és a pontos mérés lehetőségét a teljesítmény-tartomány zérus feletti legalsó ré­szében. Az ismertetett három változat egymás­tól függetlenül is előnyösen alkalmazható, de szükség esetén — az üzemi körülményektől és a szerkezeti lehetőségektől függően — kombi­nálhatók is. Amennyiben a kagylós teljesítmény-elemésztő rész folyadékos fékezési állapota a találmány szerinti megoldásokkal biztosított kisteljesítmé­nyű stabil üzemállapotú zónákhoz viszonyítva nagyobb teljesítménynél szűnik meg tehát a teljesítménymérés tartományában szakadás van, az átfedés létrehozható a kagylós teljesítmény -elemésztő résznek az önmagában ismert ki­egészítő fékrésszel való kiegészítése útján. A találmány szerinti szerkezeti megoldások tehát a kiegészítő fékrészes fékekkel előnyösen kom­binálhatók. A találmányt részletesebben rajzokhoz kap-10 15 20 25 £0 E5 40 45 50 55 60 ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom