153798. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés túláramvédelemre

153798 9 gerjesztőtekercs, mind a 13 meghúzótekercs gerjesztése, a 12 jelfogó elenged és a záró 14 érintkező nyitásakor az elektronikus 7 erősítő már üzemkész állapotban van újabb beavatkozásra. Mivel túláram vagy zárlat esetén a 12 jelfogó' a nyugtázó 15 érintkező nyitásáig meghúzott állapotban van, a rajzon fel nem tüntetett további érintkezőit jelzések és további parancsok kiadására leihet használni. A munkaáramú 9 gerjesztőtekercs gerjesztése a találmány szerinti kapcsolási elrendezés további, 3. ábrán mutatott példakénti változtatásánál egyszerű módon úgy van kiképezve, hogy a megszakítót működtető munkaáramú 9 gerjesztőtekercs rövid idejű, nagy áramlökésre van méretezve' és áramkörét a megszakítóval együtt működő, annak részét képező 18 nyitóérintkező megszakítja. Utóbbi rögtön megszakítja az elektronikus 7 erősítő áramkörét is, tehát önmagában biztosítja az: elektronikus 7 erősítő működésének: rövididejűségét. Hogy azonban a reteszelés, jelzés kiadás és nyugtázás egyaránt biztosítva legyen, a 12 jelfogót itt is alkalmaztuk. Mint látható, ebből a célból a 1'2 jelfogó 13 meghúzótekercse a 3 megszakító munka'áraimú 9 gerjesztőtekercsével és az ezzel sorosan kapcsolt és a megszakítóval együtt működő 18 nyitőérintkezővel is párhuzamosan van kapcsolva, A találmány szerinti kapcsolási lerendezés elektronikus 7 erősítőijének egyszerű kiviteli formáját a 4. ábra mutatja abban az esetben, ha a munkaáramú 9 gerjesztőtekercset egyenárammal kell gerjeszteni. Ebben az esetben a 8 segédáramforrás egyenfeszültségű, az elektronikus 7 erősítő pedig megbízhatósági szempontból csak egyetlen 19 tirisztor, amelynek 2:2 anódja a 10 kapoccsal, a 20 katódja a 11 kapoccsal van közvetlenül összekötve és utóbbi csatlakozik a 8 segédáramforrás negatív kapcsához. Az elektronikus 7 erősítő 7a és 7b bemenete a 20 katód és 21 vezérlőelektróda, és ezek között történik az 'elektronikus 7 erősítő vezérlése. A 19 tirisztor a 2:1 vezérlőeleiktródájára a 20 ka tódhoz viszonyítva adott kisteljesítményű pozitív impulzus esetén is gyújt és a 19 tirisztoron aar. áram kis feszültségesést (1—2 Volt) okoz. A tirisztor áramvezetése megszűnik, ha áramkörét megszakítjuk, de megszűnik akkor is, ha a 22 anód ját a 20 katódjával rövidrezárjaik, amit a záró 14 érintkező a nyugvó állapotban zárt nyugtázó 15 érintkezőn át biztosít. Ha a munkaáramú 9 gerjesztőtekercset váltafcozóárammal kéli gerjeszteni a 8 segédáramforrás váltakozó feszültségű, az elektronikus 7 erősítő pedig a találmány szerinti kapcsolási elrendezés további, 5. ábrán feltüntetett alakja szerint megbízhatósági szempontból pl. a 23, 24, 2'5 és 26 egyenirányító-elemekből álló egyfázisú egyenirányító hídkapcsolás pozitív 27 és negatív 28 kapcsa közé vezetőirányban kapcsolt egyetlen, 29 tirisztor. Utóbbi esetben az egyfázisú 'hídkapcsolás váltakozó feszültségű 30 és 31 kapcsai az elektronikus erősítő 10 és 11 kapcsaival vannak közvetlenül összekötve. Az elektronikus 7 erősítő 7a és 7b bemenete a 29 tirisztor 32 vezérlőelektrodája és a 2!8 kapocshoz csatlakozó katódja. 5 Az összehasonlító 6 szerv felépítésére a 6. ábra mutat példát, amely a találmány szerinti kapcsolási elrendezés további példakénti kiviteli alakja. Az elekronikus 7 erősítő vezérléséhez az erősítőben használt elektronikus ele-10 rnek vezérlési tulajdonságai miatt egyenfeszültséget célszerű felhasználni, ezért a mért váltakozóáramnak egyenfeszültséggé való átalakítására az 5 áramváltó szekunderkörébe 33 ellenállással párhuzamosan 34 segédegyenirányító 15 van kapcsolva. A 34 segédegyenirányító negatív 35 kapcsa a 1:9 tirisztor 20 katódjára, illetve a 29 tirisztor 2:8 kapocshoz csatlakozó katódjához van kötve, az egyenirányító pozitív 36 kapcsa pedig az alapjelképző 37 elemen át 20 csatlakozik a 1'9 tirisztor 21 vezérlő elektródájához, ill. a 29 tirisztor 32 vezérlőelektrodája hoz. Értelemszerűen ezek az erősítő 7a és 7b bemenetével azonosak. Abban az esetben, ha a 33 ellenálláson az 5 áramváltó áramnak 25 nagyságával és az ellenállás értékével arányos feszültség az egyenirányítás után az alapjelképző 37 elem feszültségénél nagyobbá válik, a 21 vezérlőelektróda a 20 kátédnál, ill. a 32 vezériőelektróda a 28 kapocshoz csatlakozó ka-30 tódnál pozitívabbá válik, ennek következtében a 19, ill. a 29 tirisztorban az áram vezetés megindul, az elektronikus 7 erősítő zár. A védelem megszólalásának áramszintjét a 33 ellenállás 38 csúszkájának eltolásával lehet változtatni. 35 Enneík az elrendezésnek különleges előnye, hogy abban az esetben, ha a 38 csúszka érintkezése elromlik, a 33 ellenálláson fellépő feszültségesés állandó áramváltó' áramot feltételezve felugrik, tehát a berendezés a beáilított-40 nál kisebb terhelöáramnál lekapcsolva is figyelmeztet a rendellenességre. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy a 33 ellenállást az áramváltó kapcsai helyett ne lehetne a 34 segédegyenirányító egyenfeszültségű 35 és 36 45 kapcsa közé kötni és ez: esetben esetleg úgy használni, hogy a mért áramnál arányosan változó feszültséget önmagában ismert módon, potencióméteres kapcsolásban az ellenállás valamelyik vége és a 38 csúszka között le-50 venni. Alap jelképző 37 elemként célszerű négyrétegdióida alkalmazása azért előnyös, mert ez a 19, ill. a 29 tirisztor hőfoktól független, mindig azonos feszültségszintnél történő gyújtását biz-55 tosítja. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés 7. ábrán mutatott kiviteli alakja az elektronikus védelem üzemkészségének és az alkatrészek hibátlanságának egyszerű próbájára szolgál ab-60 ban. az esetben, ha a munkaáramú 9 gerjesztőtekercset egyenárammal kell gerjeszteni, tehát a 8 segédáramforrás egyenfeszültségű (4. ábra). Ez esetben az alapjelképző 37 elemen át a 19 tirisztor 2:1 vezérlőelektródajé.ra jutó villamos (55 jelet nem a 34 segédegyenirányító szolgáltatja, 3