153794. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőpár árammegszakító berendezéshez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VI. 21. (TE—411) Franciaországi elsőbbsége: 1964. VI. 22. 1965. V. 13. Közzététel napja: 1967. I. 23-Megjelent: 1967. X. 16. 153794 Szabadalmi osztály: 21 c 28—53 Nemzetközi osztály: H 02 c Decimal osztályozás: Feltaláló: Marcel Aupetit, műszaki tisztviselő, Rueil-Malmaison, Franciaország Tulajdonos: La Telemecanique Electrique, Paris, Franciaország Érintkezőpár árammegszakító berendezéshez Nagy áramerősségre készült árammegszakító berendezések legalább két érintkezővel rendel­keznek, amelyek köziül az egyik álló érintkező, a másik pedig a mozgó érintkező és ezek be­kapcsolt állapotban kontaktusfelületeikkel egy­másra szorulnak. Egy jól ismert kiviteli alaknál mindegyik érintkező vezető kart tartalmaz, amelynek tö­mör érintkező végén van a kontaktusfelület és az érintkező vég redszerint ívoldó szarvval van meghosszabbítva. Ezeknél az ismert érintkezők­nél a kontaktusiielület mérete azonos az érint­kező keresztmetszetével. Ezen túlmenően, olyan érintkezőknél, amelyeket tengely kiörül való forgiatással távolítanak el egymástól, az érint­kezőket rendszerint nagy méretűre alakítják ki. Ennek az ismert elrendezésnek igen sok hát­ránya van az érintkezők szétválasztása során keletkező ív oltása szempontjából. Mivel a való­ságban a megszakítási ív sohasem pontosan a kontaktusfelület középpontjából indul ki, ezen ívnek az a tendenciája, hogy az érintkezőn át­haladó és az ív talppontja felé irányuló áraim­vonalak hajlása és konvergenciája következté­ben az ívet az áramvonalak által keltett mág­neses mező .a kontaktusfelület legközelebbi ol­dalszéle felé hajtja, majd ebben az irányban távozik. Továbbá, mivel ezeknek az érintkezőknek a szétválasztása viszonylagos forgómozgás útján történik, az ív a kontaktusfelület tetszőleges pontjáról indul ki és ez a pont megszakításon­ként változik. A legkedvezőtlenebb esetben az ív talppontjai a forgástengelyhez legközelebb 5 helyezkednek el és ez az eset mind gyakrabban fordul elő az érintkezők elhasználódása folya­mán. Ennék következtében, mivel az érintke­zők tömör és terjedelmes érintkezővégekkel rendelkeznek a karok irányával párhuzamos 10 síkban, az érintkező végek érintkezési felüle­tére merőleges irányban, ezért az áramvonalak az érintkezők végei felé terjeszkedve a forgás­tengely felé kigörbülnek olyan módon, hogy ezen áramvonalak által keltett mágneses mező 15 eredője az ívet a mozgókar forgsátengelyének irányában igyekszik hajtani, vagyis, a kioltó szervek által szándékolt elmozdulással ellenté­tes értelemben. Ezért nagyteljesítményű mágneses vagy 20 pneumatikus rendszerű kisegítő ívoltó berende­zések alkalmazása nélkülözhetetlen a szokásos megoldásoknál, hogy az ívet valóban az érint­kezők forgástengelyétől távolodó irányban moz­gassák a kioltó szervek felé, amelyek az ívet 25 megszakítják és lehűtik. A találmány kiküszöböli a felsorolt nehéz­ségeket és olyan érintkezőkre vonatkozik, ame­lyekben az áramvonalak úgy vannak orien-S0 tálva. hogy az ív kioltása önmagától történik, 153794

Next

/
Oldalképek
Tartalom