153763. lajstromszámú szabadalom • Tampon

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XII. 02. (HA—756) Holland elsőbbségek: 1964. XII. 02. ós 1964. XII. 31. Közzététel napja: 1967. I. 23. Megjelent: 1967. X. 16. 153763 Szabadalmi osztály: 30 d 7—20 Nemzetközi osztály: A 61 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Josef Hochstrasser, Düsseldorf, Bernd Messing, Wuppertal-Barmen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Dr. Carl Hahn KG, Düsseldorf, Német Szövetségi Köztársaság Tampon 1 Mint ismeretes, a vagina tömlőszerű rugalmas képződmény, mely a körülötte fekvő szervek hatására váltakozó nyomásnak van kitéve. így a vagina nyálkahártya falai bizonyos körülmé­nyek között részben egymáson fekszenek és 5 tampon használata esetén a vagina és a tam­pon között áteresztő csatornák maradhatnak, melyek a használó biztonságérzetét hátrányo­san befolyásolják. Ennek a hátránynak a ki­küszöbölése érdekében sokféle különböző mé- io retű tampont hoznak forgalomba, melyeknek súlya a méret növekedésével növekszik, anélkül azonban, hogy szívóképességük a súllyal ará­nyosan növekedne és így ennek következtében expanziós képességük igen kicsi. 15 A tamponok szívóképességének mérésére az úgynevezett mártó eljárás szolgál, melynek so­rán a tampont meghatározott kb. 20 C° hő­mérsékletű ivóvízzel megtöltött mérőhengerbe mártják, hogy így vízzel teleszívódjon. Ennek 20 megtörténte után a tampont a vízből kiemelik és annyi ideig tartják a mérőhenger vízszintje felett, míg a víz összefüggő folyása megszűnik és az első vízcsepp lehullik. Ebben az állapot­ban a tamponban levő vízmennyiséget a mérő- 25 henger leolvasásával, illetve a tampon száraz és nedves súlya közötti különbség meghatáro­zásával állapíthatjuk meg. A sugárirányú expanziós nyomás meghatáro­zása mérőberendezéssel történhet, mely hajié- 30 2 kony, de húzásnak ellenálló mérőszalagból áll, és ennek a szélessége a kísérleti tampon hosszá­nak felel meg. A szalagot egy meghatározott átmérőjű fahenger köré fektetik és mindkét végét két szorosan egymás mellett fekvő pálcá­val kötik össze, egyidejűleg a mérőműszer mérő­fejéhez vezetik és azzal összekapcsolják. A mé­rőfej a kis úton történő mérés elvén működik. A fahenger t körülfogó mérőszalagot orsó alkal­mazásával a mérőfejen keresztül meghatározott értékig előfeszítik. A mérőfejnek ezt a beállí­tását állítógyűrűvel jelölik, majd pedig a hur­kot lazítják és a fahengert eltávolítják. Ezután a mérőszalag hurkába a vizsgálandó tampont helyezik be és addig a helyzetig húz­zák meg a hurkot, amíg a mérőberendezés mérőfeje az állítógyűrű segítségével rögzített helyzetet el nem érte. Ezután a tampont fo­lyadékkal annyi ideig nedvesítik, amíg a tam­pon alsó részéről az első vízcsepp leválik. A fo­lyadékfelvétel során a tampon az azt kerületén lényegében átfogó mérőszalagra sugárirányú expanziós nyomást gyakorol, melyet a mérő­berendezésről íróberendezés segítségével dia­grampapírra rögzítenek. Mindenkor a hurkon jelentkező húzóerő középértékét veszik figye­lembe, melyet több egyedi kísérletből állapí­tottak meg, a sugárirányú nyomást pedig víz­oszlop-milliméterben adják meg. A találmány célkitűzése, legkedvezőbb sugár-153763

Next

/
Oldalképek
Tartalom