153755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulájú vegyületek antisztatikussá tételére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNTI HIVATAL ZÁBADAL LEÍRÁS I Bejelentés napia: 1965. IX. 24. Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. IX. 26. Közzététel napja: 1967. I. 23. Magjelent: 1967. X. 16. (FA—601) 153755 Szabadalmi osztály: 39 C Nemzetközi osztály: C 08 f3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Reindl Eugen vegyész, Burgkirchen/Alz, Rummert Günter vegyész, Burghausen/Salzach, Schleed Dietrich vegyész, Frankfurt/Main, Schulde Felix vegyész, Neuenhain/Taunus Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbwerke Hoechst Aktiengesellschaft vormals Meister Lucius Sc Brüning cég, Frankfurt/Main Német Szövetségi Köztársaság Eljárás nagymolekulájú vegyületek antisztatikussá tételére i A találmány nagy molekulájú vegyületek antisztatikus kikészítésére' vonatkozik. A nagymolekulájú anyagoknak, különösen a jó elektromos tulajdonságokat mutató ilyen termékeknek, az a hátrányuk, hogy hajlamosak az elektrosztatikus feltöltődésre. Az elektrosztatikus feltöltődés következményeképpen azután az ilyen anyagokból vagy ilyen anyagok felhasználásával előállított tárgyak fokozott mértékben vonzzák a port. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a műanyagtárgyak felülebén az ismert foltok, szarkalábak vagy zegzugos rajzolatok lépnek fel, a rostos anyagok' és szövetek pedig gyorsabban piszkolódnak. Az elektrosztatikus feltöltődés folytán bekövetkező fokozott elszennyeződés mellett adott körülmények között nagy potenciálkülönbségek is léphetnek fel az, ilyen anyagokon, ami szikrák képződéséhez vezethet. így az elektrosztatikus •feltöltődés gátolhatja a nagymolekulájú vegyületek, mint a műanyagok számos különböző területen való felhasználását. Az elektrosztatikus feltöltődés gátlására vagy csökkentésére a kondicionálástól eltekintve főként két lehetőség kínálkozik elvi megoldásként : 1. Utólag valamilyen antisztatikusan kikészítést visznek fel az anyagra, antisztatikus hatású, gyakran, némileg higroszkópos anyagok oldtaival vagy diszperzióival való impregnál ás útján. Ilymódon a műanyag-alaktesteket felületükön elektromosan vezetővé teszik, vagyis erősen csökkentik felületi elektromos ellenállásukat és így lehetővé teszik a felületen mutat-5 kozó elektromos töltések levezctődését. Ennek az antisztatikus kikészííési módnak a hátrányai könnyen felismerhetők. Ha az így kialakított vezetőréteg megsérül vagy letörlődik, akkor a kikészítés antisztatikus hatása megszűnik. 10 2. A műanyag-alaktestek sztatikus feltöltődését gátló anyagok bevitele a test anyagába. Az antisztatikus anyag ilymódon történő bekebelezése jelentős előnyökkel jár a felületi impregnáláshoz viszonyítva. Az .antisztatikus kikélő szí lés így nincs a felülethez kötve és arról mechanikai, úton nem törölhető, kaparható vagy oldható le. Az ismert antisztatikus hatású anyagok műanyagokba való bekebelezésére irányuló kísérletek során azonban meglepő mó-20 don kitűnt, hogy azok az anyagok, amelyek impregnálással történő felvitelük esetén jó antisztatikus hatást mutatnak, az anyagba való bekebelezésük esetén hatásukat rendszerint elvesztik. Egyes anyagok esetében, ez azzal ma-25 gyarázható, hogy az antisztatikus hatású anyag a műanyagok gyakran eléggé' magas feldolgozási hőmérsékletén elbomlik. Azonban az: olyan vegyületek sem mutatnak bekebelezés, esetén kellő antisztatikus hatást, .amelyek az; említett i:0 magasabb hőmérsékleteken stabilak. Nyilván 153755
