153753. lajstromszámú szabadalom • Fogtömő- és fogorvosi protézis-anyag
MAGYAR NÉPKÖZT ARSASÄG ORSZÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SIÄSÄDALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 14. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1964. VII. 15. Közzététel napja: 1967. I. 23. Megjelent: 1967. X. 16. (FA—594) 153753 Szabadalmi osztály: 30 h, 11—13 Nemzetközi osztály: A 61 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Rehberg Hans Joachim, Schnell Hermann Hechelhammer Wilhelm, Streib Hugo Tulajdonos: Farbenfabriken Bayer A. G. Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Fogtömő és fogorvosi protézis anyag i Ismeretes, hogy a fogászatban használatos nagypolimér akrilát ill. nietakrilát-porokhoz és az ezek előállítására felhasználásra kerülő monomerekhez rostos, anyagokat, nevezetesen üvegvagy kvarcrostokat lehet hozzáadni, az ilyen anyagokból előállított fogtömések ill. fogászati protézisek ütő- törő és hajlítószilárdságának növelése érdekében. Nem alkalmazhatók azonban erre a célra 1 cm-nél hosszabb rostok, minthogy az ilyen hosszabb rostokat tartalmazó masszák feldolgozása igen nagy nehézségekkel jár. Az eddig szokásos rövid, kb. 1—öminboszszúságú rostok azonban kimutathatóan rosszul tapadnak a poiimerizátumban és ezért inkább rontják annak szilárdságát. E hátrány kiküszöbölésére javasoltak: már oly eljárásoklat, amelyek szerint a rostok felületének kémiai vagy fizikai úton történő érdesítésével igyekeznek a rostoknak az akrilátokhoz ill. metakrilátokhoz való jobb kötését biztosítani. Javasolták már üvegrostszöveteknek a protézisekbe való beágyazását is, az ilyen üvegszövetbetiétek alkalmazása azonban csak abban az esetben nyújthatna előnyt, ha sikerülnie biZfíosítani a szövetbetétnek a protézis húzásra igénybevett zónáiban való fekvését. Az üvegszövetbetét megfelelően pontos elhelyezése azonban az általánosan szokásos kézi tömési eljárásoknál, a gyakran igen kis vastagságú (kb. 1—1,5 mm) protézisek esetében gyakorlatilag nem oldható meg. Ha viszont az üvegszövetbetétek nem ezekben a húzásra igénybevett zónákban helyezkednek el, akkor nem javítják, sőt rontják a protézis szilárdságát. 5 Az említett hátrányok és nehézségek 'eddig megakadályozták azt, hogy ezek az eljárások gyakorlati alkalmazásra kerüljenek. Ismeretes másrészt fogtöméseknek és fogászati protéziseknek a hőrelágyúlóan feldolgo-z-10 ható nagymolekulájú poiikarbonátokból és aromás dihidroxivegyületekből származó, hőrelágyúlóan feldolgozható nagymolekulájú poiikarbonátokból ill. kevert poiikarbonátokból történő előállítása. Ezek: az .anyagok bizonyos gyakoris lati előnyöket biztosítanak a por és folyadék alakjában feldolgozásra kerülő akrilát- ill. metakrilát-típusú polimerizátumokkal szemben. Az ilyen poiikarbonátokból származó tömések és protézisek bizonyos tulajdonságai, pl. kemény-20 sége, rugalmassági modulusza és hőtágulási együtthatója, azonban még nem minden tekintetben elégítik ki a követelményeket. Azt találtuk, hogy az eredetileg polikarboiiátokkal vagy vízzel irezett (előkezelt) üvegros-25 tokkal, előnyösen rövidszálú üveg'rostokkai töltött polikarbonát a fentemlített szempontokból igen előnyös tulajdonságokat mutat. Az ilyen üvegrostok kb. -5—40 súly%, különösen kb. 101 —30 súly% mennyiségi arányban 30 történő hozzáadásának hatására a megolviasz-153753
