153751. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű elektrosztatikus folyadékszóró készülék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG I SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1964. VII. 29. Közzététel napja: 1968. VIII. 22. Megjelent: 1967. X. 16. (DE—469) 153751 Szabadalmi osztály: 75 c 20—24 Nemzetközi osztály: B 44 d Decimái osztályozás: Demeter Jenő oki. gépésztechnikus, Budapest Nagyteljesítményű elektrosztatikus folyadékszóró készülék A találmány nagyteljesítményű elektrosztatikus folyadékszóró készülék álló pneumatikus porlasztószervvel, folyadékoknak pl. festékeknek nem sík felületű tárgyak célszerűen üregek, -csövek belső felületére való felvitelére. Az ismert folyadékszóró készülékek egyik típusa a felviendő folyadékot pl. festéket pneumatikusan porlasztja, és szórja a bevonandó felületre. A pneumatikus szórás ismert hátránya, hogy .a szórás csak a pneumatikus nyomás irányában hat, miért is pl. homorú vagy domború felületeket csak úgy lehet egyenletesen folyadékbal beszórni, ha a szórópisztolyt a bevonandó felület mindenkori felüíetvonalát követve mozgatják, vagy a bevonandó tárgyat. forgatják. Ez i követelmény fáradságos, költséges a legtöbb esetben nem is biztosít egyenletes rétegvastagságot. Az egyenesvonalú íolyadékröpítés másik hátránya az, hogy a kisebb eniergiával röpülő festékrészek, vagy .az oldalirányban haladók nem jutnak el a kívánt felületre, azaz veszendőbe mennek. Külön költséges elszívóbeirendezés, esetleg vízfüggöny kell, van a dolgozó egészségére sokszor káros oldószergőzökkel és festékszemcsékkel telített levegő belégizésé't •megakadályozza. Gyakorlatilag a felhasznált festék 35—70%-a elvész. A folyadékszórás másik ismert típusa az elektrosztatikus vonzás és taszítás elvén alapul. A festéket nagyfeszültségű áramforrás egyik sarkára kapcsolva annak potenciáljára töltik fel, míg a bevonandó felületet az említett áramforrás másik sarkára kapcsolják. A festéket ezután forgó-harangra juttatják, amely-5 nek élén az elporlad, majd a kiröpített részecskék az elektrosztatikus vonzás következtében a bevonandó felületre röpülnek. A röppálya megfelel az elektrosztatikus tér ismert erővonalábrájának, miértis a festékanyag je-10 lentéktelen veszteségtől eltekintve a nem, sík felületeket pl. csövek külső felületét is egyenletesen és bizonyos mérethatárig egyirányból szórva körkörösen vonják be. Az elektrosztatikus folyadékszórás egyik hát-15 ránya abban van, hogy a pneumatikus szórással szemben kisebb a szórási teljesítmény, kisebb a szórási távolság (kb. 120 mm) ezért a szórófejet a beszórandó felület közvetlen közelében kell mozgatni. Ennek következtében az 20 elektrosztatikus szórás nem ad megoldást hoszszabb üreges testek pl. csövek belső felületének szórásária, valamint eltérő szintkülönbségű tárgyak és azok üregeinek csak elektrosztatikus bevonására. Ismert megoldás szerint az 25 ilyen kiterjedt üreges testek belső felületét úgy szórják be folyadékkal, hogy egyidejűleg alkalmaznak pneumatikus és elektrosztatikus szórást, illetőleg egyidejűleg két szórópisztolylyal, — elektrosztatikus és pneumatikus pisz£0 tollyal — szórnak. 153751