153729. lajstromszámú szabadalom • Nyersszén oxigén-szorpciójának és gáz-deszorpciójának együttes hatását vizsgáló és légmintavevő készülék

153729 meg, hogy hordozható, zárt szerelvényegységet képező, egymással csapokon át összeköttetésbe hozható reakcióedénye, függőleges elrendezésű légmintavevő bürettája és ezek fölött elrendezett folyadéktartálya, továbbá a műszerfalon helybenmaradáan elrendezett rugalmas, tömítő zárósapkája és a készüléktalpon a reakicióedény nyakrészét zárósapkába nyomó, a reakeióedény alá betolható két félből álló emelő-tartószerve van. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kivitellel kapcsolatban ismertetjük. Az ábra a találmány szerinti nyersszén oxigén-szorpciójának és gáz-deszorpciójának együttes hatását vizsgáló és légmintavevő készülék nézete, részben metszete. A készülék műanyag 1 műszerfala és a 2. műszeirtaJpa zárható műszerszekrény részét képezi. A készülék részei részben az 1 műszerfalra vannak szerelve, részben a 2 műszertalpra erősítve. A készülék egységes szerelvényt képez, amelyből csak a 3 reakcióedény emelhető ki. A 3 reakcióedényt fölül az 1 műszerfalra helybenmaradóan felfogott 4 zárósapka zárja le, amelynek alsó részében a 3 reakcióedény 5 nyakrészét befogadó kimunkálás van. Amikor a 3 reakcióedényt a készülékbe helyezzük, rátesszük a 2 műszertalpon egymással szemben eltolhatóan vezetett 6a és 6 b reteszrfelekre, majd ezeket a 7 nyílásokon keresztül és a rajz síkja mögött a 2 műszertalpba erősített csap körül elfordítható 7 karokkal egymással szemben eltolva a 3 reakcióedényt felemeljük és az 5 nyakrész! betoljuk a 4 zárósapfca alsó részén levő kimunkálásba. A 6a és 6b reteszfelek 3 reakeióedény felé levő felületei közel körívalakban fogják körül a 3 reakcióedényt és sugárirányban kifelé emelkedő felső felületűek, így a 6a és 6b reteszfelek összetolásakor a felső emelkedő felületeken csúszó 3 reakcióedény nyakrésze a 4 zárósapkába nyomódik. A 3 reakcióedényben levő mintaanyag fölé a 4 zárósapkán keresztül 8 és 9 csövek nyúlnak be. A 9 cső a benne levő 10 csap után kétfelé ágazik. A 9a csőszakasz a 11 csap után a kalibrált 12 víztartályba torkollik, a 9b csőszakasz pedig a 13 és 14 csapokon keresztül a függőlegesen elrendezett, kalibrált 15 légmintavevő bürettához, a 13 és 16 csapokon keresztül pedig a szabad légtérhez csatlakozik. A kétféle ágazó 8 cső 8a ága a 17 csapon keresztül a 18 U-csöves manoniiéterhez, 8b ága pedig a 19 és 20 csapokon keresztül a 15 büretta felső végéhez csatlakozik. A 20 csap háromágú összeköttetést tud létrehozni mind a 8b csőág és 15 büretta, mind a 15 büretta és külső légtér, mind a 8b csőág és: a külső légtér között. A rajzon vázolt példaképpeni készülékkivitel a következőképpen működik. A 3 reakcióedénybe a szénmintát betöltve a reakcióé dényt a 6a, 6b reteszfelekre helyezzük és ezeket a 7 nyílásokban levő működtető karokkal egymás felé tolva a 3 reakeióedényt fölemeljük, és az 5 nyakrészt a 4 zárősiapkába nyomjuk. Ezzel a készülék üzemkész állapotba 5 jut. Vizsgálat közben valamennyi csapot zárva tartjuk, azonban meghatározott időközben a 17 csapot megnyitjuk és a higanyos U-manométeren leolvassuk a 3 reakcióedényben levő szén által okozott nyomásváltozást, és ezt a leot-10 vasas időpontjában észlelt külső légköri nyomással és hőmérsékletértékkel együtt feljegyezzük. A vizsgálatot mindaddig folytatjuk, amíg a 18 U-csöves manómé terén változást észlelünk. Amikor a szén a 3 reakcióedény zárt terében 15 levő levegő egész oxigénmennyiségét szorbeálta és az egész szénből felszabadulni képes gázmennyiség már a 3 reakcióedény terébe távozott, az U-csöves manométeren. nyomásváltozás nem észlelhető. 20 A vizsgálat következő műveletéhez a 12 víztartályt tiszta vízzel feltöltjük. Feltöltés közben a 11, 13 és 14, valamint 20 csapok nyitva vannak. A töltést akkor hagyjuk abba, amikor a 20 csapon víz folyik ki a szabad légtérbe. 25 Ekkor a 20, 14, 13, valamint a 11 csapokat elzárjuk és teljesen feltöltjük 0-állásig a 12 vízrtartályt is. A légmintavétel megkezdése előtt a 3 reakeióedény zárt terében vákuum van. A 3 reak-30 cióedény légtere tartalmazza mindazt a gázt, amit a mintaanyag magából leadott. A gáz összetétele nem változott, illetve valamennyi leadott gáz a 3 reakcióedényben van, mert a 3 reakcióedény tere a külső légtértől el van 35 zárva. Ennek a levegőnek ismert módon végzett elemzésével tudjuk meghatározni a mintaanyagból származó gázkomponensek mennyiségét és arányát. Ez az adatcsoport az előző- vizsgálattal nyert nyomás ill. vákuumértékkel 40 együtt szolgáltatja a szénminta és ezzel együtt a vizsgálni kívánt széntömeg tulajdonságai közül azokat, amelyek az öngyulladásra és égés közbeni gázleadásra, valamint sújtólégrobbanásra vonatkozólag lényegesek és determi-45 nálóak. A gázkoimponensek minőségi és mennyiségi meghatározásához a 3 reakcióelegyben levő levegőből mintát kell venni, amit a következőképpen végzünk. Először az összes zárt hely-50 zetben levő csap közül a 20 csapot nyitjuk ki úgy, hogy a 15 büretta a szabad légtérrel legyen kapcsolatban. Ezután kinyitjuk a. 10 csapot is. A 11 csapnak föltétlenül jól záró állásban kell lennie. Ekkor a 3 reakciói edény belse-55 jében uralkodó vákuum hatására a víz a 15 bürettából a 3 reakcióedénybe áramlik mindaddig, amíg a 3 reakcióedényben. visszamaradt levegő, ill. gáz nyomása el nem éri a külső légtér nyomását. Ennek az állapotnak elérésiéhez 60 15 bürettából 3 reakció'e'dénybe folyt vízmenynyiség a 15 bürettán olvasható le. Ezután elzárjuk a 10 csapot és a 11 csapot nyitva a 12 víztartályból újból feltöltjük vízzel a 15 bürettát, azaz kiszorítjuk a 15 büret-65 tából a 20 csapon keresztül előzőleg külső lág-2