153716. lajstromszámú szabadalom • Horogvetélős szövőgép két megfogószerkezettel a bevezetendő vetülékfonalvég megfogására
9 nyúlik. A 77 meghoszabbítás a felső szád felett van elrendezve és annak láncfonalain a vetülékszálvéget a 11 nyomótesttel együtt átnyomja a 19 vetőpálya ellentámaszfelületéhez. A 21. és 22. ábra szerint a második megfogószerkezet ismét a bordaládával mozog együtt és a 11 nyomótest itt is fésűs kialakítású és a szád alatt van elrendezve. Ez a fésű a bordaládán ágyazott 78 tengelyhez van rögzítve és üzemen kívüli helyzetben a 19 vetélőpálya felső részén kialakított 79 kimélyítésbe sülylyed. A 21. ábrán a 11 nyomótest üzemen kívüli helyzete szaggatottan van ábrázolva, míg az üzemi helyzetet teljes vonal mutatja. A 78 tengely a vetési irányba nyúlik és nem ábrázolt tekercsrugóval az óramutató irányában van terhelve úgy, hogy a 11 nyomótestet a tekercsrugó tartja üzemi helyzetben. A 78 tengelyre egyidejűleg 80 kiemelőkar van rögzítve, amely elfordítlható 81 retesszel van kapcsolva (22. ábra). Ez az elfordítható 81 retesz 78 tengellyel párhuzamos második 82 tengelyen van elrendezve. A 82 tengelyen az 1 horogvetélővel együttműködő 17 állítókar van elhelyezve. A 17 állítókart 83 húzórugó 84 ütközőre húzza (22. ábra). Ebben a helyzetben a 17 állítókar szabad vége az 1 horogvetélő pályájába nyúlik, amint azt a 22. ábra mutatja. Az érkező 1 horogvetélő a 17 állítókart lefelé fordítja, ami az elforduló 81 retesz kiemelését vonja maga után. Ezzel a 80 kiemelőkar szabaddá válik és a 78 tengelyre ható tekercsrugó a 11 nyomó testet üzemi helyzetbe hozza. A fésűs 11 nyomótest a szád láncfonalait a vetülékfonalvéghez hozza és azokat végül a szádcsúcsra nyomja. A 11 nyomótestet üzemen kívüli helyzetébe nagyrészt a végkitérését elérő bordaláda mozdítja vissza. Az 1 horogvetélő érkezésekor ugyanis a 78 tengely a szádcsúcs mögött van, azonban az elé kerül, amikor a bordaláda beverőhelyzetbe indul. Eközben a 11 nyomótest a 78 tengelyen elrendezett tekercsrugó hatása alatt van, azonban végül a szádcsúcs ellenállása következtében visszafordul, addig, míg az elfordítható 81 retesz a 80 kiemelőkart el nem éri. A 11 nyomótest visszafelé mozgása rögzített 85 görbével is elősegíthető. Ebben az esetben a 85 görbe együttműködik a 78 tengely 86 görgős emelőjével. A 23. és 24. ábrákon ábrázolt kiviteli alak alapjában véve megegyezik a 21. és 22. ábrákon ábrázolt kiviteli alakkal. A különbség az, hogy a fésűs 11 nyomótest a szád felett van elrendezve és felülről hatol a láncfonalak közé a vetülékfonalvéghez, hogy azt a szádcsúcsba nyomja. A 11 nyomótest tehát a 80 kiemelőkarral együtt a 78 tengelyen (23. ábra), míg az elfordítható 81 retesz a 82 tengelyen van elrendezve. A 17 állítókar, amely az 1 horogvetélővel működik együtt, két 87 karral fel- és lefelé mozgatható, a felső 87 kar pedig a 82 tengelylyel van mereven kapcsolva (24. ábra). Ebben az esetben is a 11 nyomótest visszamozgatása 10 legnagyobbrészt a bordaláda előremozgatásával történik. Itt is alkalmazható a 78 tengelyen elrendezett 86 görgősemelő, amely a rögzített 88 ütközővel működik együtt. 5 A 25—27. ábrák esetében a második megfogószerkezet ismét a szád felett van elrendezve és az egyes szerkezetek 89 tartóval a bordalemez 9 fedelén vannak rögzítve. A vetülékfonalvég megfogása annak a szádba való be-10 kötéséig nem a 11 nyomótesttel, hanem csipesszel történik. A csipesz 89 tartóval mereven kapcsolt 90 pofából és elmozdítható 91 pofából áll. Az elmozdítható 91 pofa 92 csapon van elrendezve. A 92 csap 93 házban derékszögben 15 van a bordalemezen ide-oda mozgathatóan vezetve. A 93 ház a 89 tartóval van kapcsolva. A mozgatható 91 pofát 94 nyomórugó tartja üzemi helyzetében. A 91 pofának az üzemen kívüli helyzetben való rögzítésére 95 tolóretesz 20 szolgál, amelynek 96 kimélyítése van (26. ábra). A 96 kimélyítés 92 csapon mereven rögzített 97 pecekkel működik együtt. A 95 tolóretesz a vetés irányában ide-oda mozgatható és üzemi helyzetben 98 húzórugó tartja (25. és 26. ábrák). 25 A 95 tolóreteszhez tartozik a 93 házon ágyazott 17 állítókar, amely ennél a kiviteli példánál kétkarú emelőként van kiképezve. A felfelé mutató kart 99 laprugó (25. ábra) tartja a 95 tolóreteszen. A lefelé mutató karon 100 görgő 30 van elrendezve, amely együttműködik az 1 horogvetélő 18 állítórészével (25. ábra). Ha a 18 állítórész a 100 görgő alá fut, úgy a 95 tolóretesz szabadon engedi a 97 pecket és a mozgatható 91 pofa zárt helyzetbe kerül. 35 A bordaláda 9 fedelén a kétkarú emelő részére 101 ágyazóbak van kialakítva. A kétkarú emelő 102 karja a 92 csap 97 peckével nyitja a csipeszt. A kétkarú emelőt másik, 103 karja útján, 104 szögemelőn és 105 huzalon át a 20 40 bütyköstárcsa működteti. A 28. ábra a második megfogószerkezet elektromágnessel való oldását mutatja be. A 11 nyomótest ebben az esetben derékszögű fésűként van kialakítva, amely a vetési irányra 45 merőlegesen álló 106 rúd hátsó végén van elrendezve. A 106 rúd 107 vezetőrészben ide-oda mozgathatóan, a 107 vezetőrész pedig a vetési iránnyal párhuzamos 108 tengely körül elforgathatóan van kiképezve. A 106 rudat 109 nyo-50 mórugó, a 107 vezetőrészt pedig 110 húzórugó tartja üzemállásban. A 106 rúdon 111 ujj van elrendezve, amely 112 ütközővel működik együtt. A 107 vezetőrészen oldalirányban 113 ujj van elrendezve, amely 114 reteszemelővel 55 működik együtt, a 114 reteszemelő 115 elektromágnessel oldási értelemben elfordítható. A bordalemez 9 fedelén 116 és 117 lemezekből álló érintkezőszterkezet van kialakítva. A két 116 és 117 lemezt az 1 hörogvetélő rövidre zárja 60 és ezzel a 115 elektromágnes működésbe lép. A 115 elektromágnes ekkor magához húzza a 114 reteszemelőt is, és ezáltal a 107 vezetőrészt a 110 húzórugó hatása alá helyezi. Ennek következtében a 107 vezetőrész hátsó végével 5 lefelé fordul úgy, hogy a 111 ujj a 112 ütközőt ö