153713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszínű műszer- és egyéb felirati táblák előállítására kémigráfiai úton

3 lésnél szinte elkerülhetetlen szennyeződések nem tisztíthatók kellőképpen a leoldás veszélye miatt, a nyomdafestékek színe nem tartós, az anilint tartalmazó festékek pedig könnyen ki­fakulnak. De műszakilag sem kifogástalanok az 5 ilyen módon készült felirati táblák, mert a nyomással felvitt, — a jeleket, feliratokat, ábrá­kat képező — nyomdafesték mechanikai ha­tásra megsérül, nem kopásálló és így a táblák jelei nem. láthatók és nem olvashatók meg- 10 felelően, lúgos, savas és egyéb kémiai hatá­sokkal szemben pedig nem ellenállóak. A jelen bejelentés tárgyát képező találmány szerinti eljárás lényege az, hogy az alapot a lemezre égetett lakkréteg, a jeleket a lemezre 15 beégetett lakkrétegre, az alapra, beégetett lakk­réteg alkotja és a jeleket kémigráfiai úton visszük fel az alapra. Az eljárás részletesen a következő: A 125 C°-ú hőmérsékleten nem lágyuló, vagy 20 deformálódó fém, vagy egyéb anyagból készült lemezt kellő zsírtalanítás után a megkívánt színű beégethető lakkal — előnyösen Ámox lakkal — bevonjuk, előnyösen szórópisztoly se­gítségével. 25 A lakkot szikkadni hagyjuk, majd előnyösen 120 C°-on kemencében beégetjük, amikoris a lakk oldhatatlanná válik. A beégetett lakkfelületet víz alatt 600-as, majd 700-as csiszolópapírral tükörsimára csiszoljuk, jo Az így megcsiszolt felületet gépi úton fényes­re polírozzuk. Amennyiben több színű alap a követelmény, abban az esetben e lemezre előbb a domináló színt visszük fel, azt beégetjük, csiszoljuk, majd utána a beégetett lakkréteg 35 megfelelő részeinek gondos letakarása után a le nem takart felületrészekre a kívánt más színű beégethető lakkot visszük fel. Szikkadás után ezt a lakkfelületet ismét beégetjük, csiszoljuk, majd az egész alapréteget polírozzuk. Három 40 vagy több szín igénye esetében ezt a műveletet megfelelően ismételjük. A csiszolt és fényezett felületet újból zsír­talanítjuk, majd a jelek színeivel megegyező, beégethető lakkal szórópisztoly segítségével be- 45 vonjuk. Amennyiben több színű jeleket köve­telnek meg, a kívánt színeket maszk segítségé­vel a megfelelő helyre szórjuk. Száradás után a felületet ismét zsírtalanítjuk, majd előnyösen centrifugában fényérzékenyített kolloid oldattal EO bevonjuk. Száradás után a kolloid oldat fe­lületét kontakt eljárással a megfelelő negatív alatt megvilágítjuk. A megvilágított lemezt meleg vízben, előnyö­sen 40—50 C°-on előhívjuk, amikoris a kolloid 55 réteg meg nem világított része oldódik és ezt a részt vízsugár segítségével eltávolítjuk. A vizes előhívás után a lemezt megszárítjuk, amikoris a kolloid réteg megvilágított és az előhívás során el nem távolított cserződött része go csak a jeleket takarja el. Az eltávolított kolloid réteg helyén a másodszor felszórt lakkbevonat szabadon marad. Ezután a lemezt az alkalmazott lakk oldó­szerével telt edénybe helyezzük és abban né- C 5 4 hány másodpercig vattatamponnal áttöröljük. E művelettel a másodszor felvitt lakkréteg sza­badon maradt részét leoldjuk, helyén eltőtűnik az először felvitt beégetett lakkréteg, ugyan­ekkor a megvilágított helyeken a cserződött kolloid réteg védelme alatt a másodszor fel­vitt lakkréteg sértetlenül marad. Szárítás után a lemezt meleg vízben néhány percig fürdetjük, majd a megvilágított helye­ken levő cserződött kolloid réteget vattatam­nonos dörzsöléssel eltávolítjuk, a.minek követ­keztében a megvilágított helyeken enyhén domborodva, előtűnnek a másodszor felvitt lakkból álló jelek. Ekkor a lemezt előnyösen 120 C°-on kemen­cében előnyösen 100 percig égetjük, minek következtében az először felvitt és beégetett lakk alapfelületre beégnek a másodszor felvitt lakkból álló jelek. A beégetés után a táblát puha flanell koron­gon gépi vagy kézi úton átfényezzük. A fenti eljárással készült műszer és egyéb felirati táblák annak következtében, hogy a be­égetett lakk felületre beégetett jeleket viszünk fel, a két lakkréteg egybeégetése folytán rend­kívül tartósak és tökéletesen kötnek a be­égetett lakk alapréteghez. Az így beégetett jelek bármilyen vegyszerrel könnyen tisztít­hatók, alkohol és aromás szénhidrogén szár­mazékok, savak és lúgok hatásának ellenáll­nak, színüket mélyen és fényesen tartják, azo­kat sem feldörzsölni, sem lekaparni nem lehet. A találmány szerinti eljárással készült mű­szer és egyéb felirati táblák tehát nemcsak esz­tétikailag jobbak az eddig ismert eljárással készült tábláknál, hanem tartósabbak, könnyen kezelhetők, a világszintet elérik. Külön előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy kevesebb műveletből áll, mint ahány művelet szükséges az eddig ismert eljárások­hoz, így pl. teljesen feleslegessé vált a több­szöri színtelen lakkal való lefújása, mert a be­égetett lakkrétegek csiszolás, illetve polírozás után további fényezésre nem szorulnak. Szabadalmi igénypont: Eljárás egy- vagy többszínű lakk-alappal és egy- vagy többszínű lakk-jelekkel és/vagy áb­rákkal bíró, műszer és egyéb felirati táblák elő­állítására azzal jellemezve, hogy a beégetés hő­mérsékletén nem lágyuló, vagy deformálódó fémből, vagy egyéb anyagból készült lemezt önmagában ismert módon beégethető lakkal bevonjuk, a bevonatot beégetés után csiszoljuk és polírozzuk, az így nyert lemeznek beégetett lakkfelületét zsírtalanítás után a jelek és/vagy ábrák színeinek megfelelő színű beégethető lakkal ismét bevonjuk, száradás után ismét zsírtalanítjuk, majd fényérzékenyített kolloid réteggel vonjuk be, amelyet önmagában ismert módon negatív alatt megvilágítunk, előhívunk, s az oldott részeket eltávolítjuk, szárítjuk,, majd a lemezt az alkalmazott lakk oldószerével telt edénybe helyezzük, és a meg nem világított 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom