153681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új guanidinszármazékok előállítására

153681 13 14 és jég hozzáadásával meglugosítjuk. 300—300 ml metilénkloriddal még háromszor kirázzuk a lúgos vizes oldatot, majd a metilénkloridos fázisokat egyesítjük, vízmentes káliumkarbonáton szárítjuk és bepároljuk. Maradékként csaknem színtelen olaj alakjában kapjuk a N-(l-adamantil)-etiléndiamint, amelynek szerkezete infravörös és mágneses magrezonancia-színkép alapján igazolható. b) 5,0 g (28 millimól) N-(l-adamantil)-etiléndiamint 100 ml etanolban oldunk és ehhez az oldathoz keverés közben hozzáadunk 7,2 g (52 millimól) finoman porított metilizotiurónium-hidrogénszulíátot, majd az elegyet 6 óra hoszszat forraljuk visszafoiyató hűtő alatt. Lehűlés utam 100 ml etanollal hígítjuk a reakcióé-legyet, leszűrjük és a szűrőn maradt szilárd terméket etanollal mossuk. Az így kapott kristályos termékhez 60 mi tömény nátriumhidroxidoldatot adunk és 20 ml metilénklorid hozzáadásával 30 percig keverjük. A szerves oldószeres fázist ezután elkülönítjük és a vizes fázist metilénkloriddal még egyszer mossuk. A metilénkloridos fázisokat egyesítjük, vízmentes káliumkarbonáton szárítjuk és bepároljuk. Maradékként N-'[béta-(adamant-l-il-amino)-etil]-guanidint kapunk; ezt éteres hidrogénkloridoldat hozzáadásával dihidrokloriddá alakítjuk át. A dihidroklorid 270° feletti hőmérsékleten olvad. 4. példa: 1,95 g (10 millimól) béta-(adamant-l-il-oxi)--etilamint és 2,01 g (10 millimól) l-amidino-3,5--dimetil-pirazol-nitrátot (l-guanil-3,5-dimetilpirazol-nitrát) 40 ml etanolban 2 óra hosszat forralunk visszafoiyató hűtő alatt. A reakcióelegyet ezután bepároljuk, a maradékot 20 ml éterrel extraháljuk és az így kapott maradékot az 1. példa b) pontjában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. A hidrokloriddá átalakított végtermék olvadáspontja 184—186°. 5. példa: 2,32 g (10 millimól) béta--(adamant-l-il-oxi)etilamin-bidrokloridot és 630 mg (15 millimól) ciánamidot 25 ml etanolban 4 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt. A reakcióelegyet azután 10 ml térfogatra pároljuk be, majd lehűtjük és szűrjük. A szűrőn maradt sz.Uárd terméket az 1. példa b) pontjában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fok A hidrokloriddá átalakított végtermék olvadáspontja 134—185". 6. példa: 1,95 g (10 millimól) béta-(adamant-l-il-oxi)-etilamint és 810 mg (10 millimól) nátriumtiocianátot 20 ml vízben 2 óra hosszat hevítünk vízfürdőn, élénk keverés közben. A reakcióelegyet azután vákuumban bepároljuk, maradékhoz 20 ml 15%-os ammóiiiumhidroxidoidatot és kfa. 1500 mg frissen lecsapott higanyoxidot adunk. Az elegyet élénk keverés közben 1 óra hosszat melegítjük vízfürdőn, majd leszűrjük és metilénkloriddal többször utánamosunk. A szüredéket tömény káliumhidroxidoldattal erősen meglugosítjuk és metilénkloriddal háromszor extraháljuk. Az egyesített etilénkloridos fázisokat az 1. példa b) pontjában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. A hidrokloriddá átalakított végtermék 184—185°-on olvad. 10 7. példa: 1,95 g (10 millimól) béta-(adamant-l-il-oxi)etilammt és 1,6 g (15 millimól) brómeiánt 50 ml éterben elegyítve ciánamid-liidrobromidot 15 kapunk. Ezt leszűrjük és a szűrőn maradt szilárd termékhez 2:

64 g ammóniumszulfát 20 ml 15%-os ammóniumhidroxiddal készített oldatát adjuk. A kapott elegyet bombacsőben 4 óra hosszat 20 hevítjük 140° hőmérsékleten, rázás közben. Lehűlés után a reakcióelegyhez tömény káliumhidroxidoldatot adunk, metilénkloriddal extraháljuk és az 1. példa b) pontjában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel tovább. A hidroklo-25 riddá átalakított végtermék 184—185°-on olvad. 8. példa: 3,18 g nátriumhidrid-szuszpenziót (ásványid olajban, 50%) és 1,15 g (7,3 millimól) guanidinhidroszulfátot 140 ml terc.butanolban Vi óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt, majd „Hyflo" szűrőanyagon keresztül történő szűréssel elkülönítjük a nem oldódó nátriumszulc5 fáttól. A szüredékhez 2-(adamant-l-il-oxi)-etil-1-tozilátot (op. 110—112°) adunk és az elegyet 7 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk be, a maradékot 50 ml 2 n 40 nátriumhidroxidoldattal erősen meglugosítjuk, majd 75—75 ml metilénkloriddal négyszer extraháljuk. A metilénkloridos kivonatokat egyesítjük, vízmentes káliumkarbonáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot 10 ml etanolban 45 oldjuk és 2 n éteres sósavoldatot adunk hozzá. Az elegyet 24 óra hosszat —4° hőmérsékleten állni hagyjuk, majd a kikristályosodott hidrokioridot elkülönítjük, szek.butanolból és etilacetátból átkristályosítjuk. Az így kapott hidro-50 klorid 185—187°~on olvad. 9. példa: a) 4,95 g hcmoadamant-1-il-amint (30 milli-55 mól) feloldunk 80 ml száraz benzol és 4,04 g (40 millimól) trietilamin elegyében. Az elegyhez ezután, keverés és jéghűtés közben hozzácsepegtetjük 5—10° hőmérsékleten, 10 perc alatt 3,4 g klórecetsavklorid (30 millimól) 20 60 ml száraz benzollal készített oldatát. A reakcióelegyet szobahőfokon éjjelen át állni hagyjuk, majd választótölcsérben előbb vízzel, azután 2 n sósavoldattal, végül pedig híg nátriumhidrogénkarbonátoldattal mossuk. Vízmen-05 tes magnéziumszulfáton történő szárítás után