153678. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolási elrendezés kaszkád- és arányszabályozások szabályozói számára

153678 fi rendszer a 15 reakciós üst fűtésére, illetőleg hűtésére szolgál. A hőhordozó folyadéka a folyadékkeringtető 17 rendszerben áramlik 18 tárolótartályból két kétutas szabályozó szelep­ként kiképzett 19 és 20 állítótagon át a 16 5 pontban elhelyezett mérő 8 ellenállás mentén, valamint a 21 szivattyún keresztül a kettős­falú 15 reakciós üst falába és onnan vissza a 18 tárolótartályba. Fűtéskor a kétutas szabályozószelepként ki- 10 képzett 19 állítótag segítségével olyan folyadé­kot keverünk a keringő folyadékhoz, amely a 22 hőcserélőben felmelegedett, míg hűtésnél a kétutas szabályozó szelepként kialakított 20 ál­lítótag segítségével hideg folyadékot keverünk 15 hozzá, amelyet a 24 tartályból veszünk. A 23 szabályozóban levő, az előírt értéket képviselő 5 ellenállás értékének növelésénél növekszik a keringő folyadék hőmérséklete. Az ellenállás­hőmérőként kialakított hőmérsékletmérő 8 el- 20 íenállás ellenállásértéke is mindaddig növekszik, amíg a teljes híd 11 és 13 átlópontjai között az átlófeszültség nullértéke be nem áll. Ettől a pillanattól kezdve a 17 rendszerbe a teljes keringtető rendszer elégséges szigetelése esetén 25 további hőt nem vezetünk. A 15 reakciós üst köpenye és az üst tartalma közötti hőmérséklet­különbség eközben kiegyenlítődik. Ha az üst­tartalom hőmérséklete az előre beállított előírt értéket megközelíti és ennek megfelelően a hőmérsékletmérő 4 és 9 ellenállások értéke az előírt értéket képviselő 5 ellenállás értékének közelébe jut, akkor ahhoz, hogy az egész híd beszabályozását nullértékre hozzuk a keringtető rendszerben levő folyadékot hűteni kell, ami ^5 által a hőmérsékletmérő 8 ellenállás változását egészen a híd leszabályozásáig megszüntetjük. Ha az üst tartalom hőmérséklete az előírt ér­téktől például fölfelé 1 C°-nyira eltér, akkor az üst köpenyének hőmérsékletét 10 C°-kal az 40 előírt érték alá szabályozzuk. Az ebben a pél­dában felhozott 1 :10 arányt a 10 potencio­méter csúszkájának beállítása adja és meg­felelően beállítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kapcsolási elrendezés szabályozó számára ellenálláshidas kaszkád- és arányszabá­lyozásnál, amelynél az ellenálláshídhoz nagy­ohmos erősítő csatlakozik a hídátló feszültség erősítésére, azzal jellemezve, hogy két-két ellen­állásból (4, 5 és 6, 7) álló két hídág (1, 2) egyi­kéhez két ellenállást (8, 9) tartalmazó járulékos hídág (3) van párhuzamosan kapcsolva, két híd­ág egy potenciométer (10) útján van egymás­sal összekötve, a potenciométer csúszkája az így képzett új híd (12) egyik átlópontját (11) képezi és ez az átlópont és a harmadik hídág (2) ellenállásai között elrendezett átlópont (13) az erősítővel (14) van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos kapcso­lási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyik hídág (1) első ellenállása (4) a fő­szabályozó mennyiség tényleges értékét és ugyanezen hídág második ellenállása (5) a fő­szabályozó mennyiség előírt értékét képviseli, a párhuzamos hídág (3) első ellenállása (8) a segédszabályozó mennyiség tényleges értékét és a második ellenállása (9) a segédszabályozó mennyiség előírt értékét képviseli, míg a har­madik hídág (2) két fix ellenállásból (6, 7) áll és a hídágak közé (1, 3) a főszabályozó mennyiség és a segédszabályozó mennyiség ará­nyát beállító potenciométer (10) van kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti villamos kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy a segédszabályozó mennyiség előírt értékét a főszabályozó mennyiségének első főszabályozó mennyiségével megegyező második tényleges értéke helyettesíti. 2 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6707560. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom