153657. lajstromszámú szabadalom • Kétállású gőznyomásérzékelő gázüzemű kettőfalú főzőüstökhöz

-153657 :i szükséges. Az újabb energiahordozó több sze­relvényt kíván és több hibaforrás előidézője is lehet. A találmány szerinti gőznyomásérzékelő azért előnyös, mert elektromos energia közbeiktatása 5 nélkül a segédgázaramba bekötve üzemeltethető teljes biztonsággal. A nyomásérzékelő rendel­tetése a két üstfal között keletkező gőz nyo­másának a hatására a fűtésre szolgáló gáz­mennyiséget úgy szabályozni, hogy a gőz nyo- 10 mása adott szabályozási tartományon (inter­vallumon) belül legyen. A goznyomáserzékelő szabályozási tartomá­nya 0,1 és 0,5 att. között változtatható és a kapcsolási differencia maximálisan 0,1 att. A 15 szerelvény olyan csonkokkal rendelkezik, ame­lyek segítségével a szabályozási körbe be­köthető. A nyomásérzékelő a gőz nyomásától függően biztosítja a segédgázáram vezetékének gyors elzárását és nyitását az ugrómű segít- 20 ségével. A segédgázáram vezeték elzárásakor a vezetékben és a membránszelep felső térfelében ugyanolyan lesz a gáz nyomása, mint az alsó térfelében és a szelep önműködően, gyorsan lezár. Nyitás esetén a membránszelep alsó és 25 felső térfelében nyomáskülönbség lesz és a fő gázáram útján a szelep gyorsan kinyitja. Tehát a készülék segítségével a gázmennyiség szabá­lyozása megoldott. Tekintettel arra, hogy a membránszelep gyors zárása és nyitása bizto- SO sított, így eltérően a jelenleg alkalmazott foko­zatos zárású és nyitású membránszelepektől a szelep beremegése ki van küszöbölve és nem lehetséges a visszagyulladás sem. A kétállású gőznyomásérzékelő és a gyújtólángbiztosító egy 35 és ugyanazon membránszelep segéd gázáram­körébe nem köthető be, mert a gőznyomás­érzékelő zárt állása esetén a gyújtóláng is el­aludna és a gőz nyomásának csökkenésekor az érzékelő, na kinyit gázömlés áll elő. Ezért a 40 szabályozás és a gyújtóláng biztosítása a fő gázáramba kötött két membránszeleppel old­ható meg. A hálózati gázcsap után elsőként bekötött membránszelep segédáramkörébe a gyújtólán^biztosítót kell bekötni, majd az ez- 45 után következő második membránszelep segéd­gázaramkörébe köthető be a találmány szerinti kétállású gőznyomásérzékelő. Az első menfbrán­szelep segédgázáramkörébe a gőznyomásérzékelő nem köthető be. 50 A készüléket a duplikátorban keletkező gáz nyomása c. csővezetéken keresztül •működteti. A készülékbe bejutó gőz nyomása a 35 cső­rhembfárit megemeli és ezzel együtthaladóan emeli az ugróművét (2. ábra) is. Az ugrómű -55 a 'Vízszintes helyzeten egy meghatározott szög­gél túljutva a 45, 46 kettős rugó feszítő erejé­nek 'hatására gyors mozgásba 'hozza a 7 szelep­szárat és a zárás hirtelen megtörténik. A 2 szelep zárt és nyitott helyzetének rögzítésére 60 28 fugával ellátott '29 rögzítőcsap szolgál. A rögzítőcsap végé zárt és nyitott állásban be­ugrik a 7 szelepszáron levő két horony egyiké­be, függően attól, hogy zárt vagy nyitott állás­ban kell rögzíteni a 2 szelepet. 65 A szelepszár két részből 4 és 7 áll tolattyú­szerűen egymásba tolva és 25 csappal rögzítve. Közbe 8 rugó van beiktatva, melyre azért van szükség, ha a 2 szelep anyaga megkopik a szelepet a rugó a szelepüléshez hozzászorítja, hogy ne legyen gázszivárgás. A 25 csap a szelepkopás mértékének a kompenzálására meg­határozott szabad mozgást enged meg a felső 4 szelepszárnak, ami a 8 rugó hatására moz­dul el. A készülék felső részén levő a. csővezetéken keresztül áramlik be a készülékbe a gáz, majd a 2 szelepen túljutva ehhez a felső részhez csat­lakozó b csővezetéken áramlik tovább. Felülről a nyíl irányában mutató a. csővezetéket kell a membránszeleptől jövő segéd gázáramkörbe be­kötni és a segéd gázáramot tovább vezetni az oldalra kiálló csővezetéken a gyújtólánghoz, ahol történik az itt kiáramló gáz elégetése. Abban az esetben, ha ä gőz nyomásának ha­tására azt a segéd gázáramot, amibe a készü­léket bekötöttük a 2 szelep elzárja, a membrán­szelep felső térfelében megnövekszik és ugyan­olyan lesz a nyomás, mint az alsó térfelében és a membránszelep gyorsan lezárja a főgáz­áram vezetékét. A gőz nyomásának csökkenésekor a szabá­lyozható 10 rugó nyomja lefelé a 35 csőmemb­ránt, ami húzza magával az ugróművet is. Az ugrómű egy meghatározott szöggel, ha a víz­szintes helyzetnél lejjebb kerül, hatást gyakorol a 7 szelepszárra és a 2 szelepet a 45, 46 kettős rugó segítségével gyorsan kinyitja. Ezzel meg­nyitottuk a segédgázáramkörbe a gáz útját és csökkentettük a membránszelep felső térfelében levő gáznyomást az alsó térfelében levőkhöz viszonyítva. A nyomäsdrfferencia létrejöttével a membránszelep néhány másodperc alatt Isi­nyitja a fő gázvezetéket és a kiáramló gázt a gyújtóláng meggyújtja. A leírtak álapján biztosítható a duplikátor­ban levő gÖz nyomásának meghatározott érté­ken belüli tartása. A meghatározott értékek szabályozását a csőmembrán mellett levő 10 rugóval lehet elérni a 12 anya jobbra vagy balra történő elforgatásával. Tekintettél arra, hogy a membránnak is van ellenálló ereje a gőzzel szemben ezt az erőt 32 rugóval ellensúlyozzuk. Az esetleges gőzkon­denzátumok eltávolítása időnként az alsó részen levő 18 csavar kinyitásával történik. Az ugrómű (2. ábra) 45, 46 feszítőrugóit tartó 43, 49 csapok a villaszerűén kiképzett 42, 47 tartókban vízszintesen elmozdulnák. A rugópár feszítését a csőmembránra ható gőz nyomásá­tól függően a 41, 48 himbák végzik. A himbált a feszítőrugökat tartó csapokhoz és a szelep­szár továbbítására szolgáló 39 csappál csatla­koznak a csőmembránnal mechanikus kapcso­latban levő 53 villával. E villához felülről le­felé csatlakozik egy U alakú, szintén villasze­rűén kiképzett 52 lemez, amelyek között olyan rést találunk, amivel biztosítható a szelepszár szabad mozgása, hogy a csőmembrán le- és fel­felé a gőz nyomására 'történő mozgatásakor a 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom