153654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladék poliamidok kísérőanyagoktól (gumi, műanyag stb.) való különválasztására és feltárására
153654 12 4. példa: a) 23 kg nyersanyagot, 23 kg tömény kénsav és 23 kg víz elegyítésével készült forró 50%-os kénsavban oldunk. Az oldást és az alábbi hidrolízist célszerűen 100 liter űrtartalmú, zománcozott, vagy homogénen ólmozott keverővel és refluxhűtővel ellátott, gőz- vagy olajköpennyel fűthető duplikátorban végezzük. Az elegyet állandó keverés közben az 50%-os kénsav fcrrpontjára (kb. 115°) melegítjük. A visszafolyó hűtő vizét elindítjuk, és az anyagot ezen a hőmérsékleten 6 órán keresztül hidrolizáljuk. Ezután az elegyet lehűtjük és kb. 15°-on a kivált savtól, a nem hidrolizált nylontól és az elszenesedett vagy nem oldódott idegen szennyezőanyagoktól nyomószűrőn leszűrjük, majd a szűrőn maradt csapadékot hidegvízzel átmossuk. (A hidrolízis másik kivitelezési formája az, hogy a fentebb ismertetett anyagokat a hidrolízis meggyorsítása érdekében nem légköri nyomáson, hanem zárt rendszerben, spontán nyomás alatt £ orr pontra melegítjük. Ez esetben az elegy forrpont ja kb. 135°. A reaktortérben uralkodó nyomás pedig a betáplált mennyiségtől függően 2—5 atm. Ez esetben a hidrolízis időtartama 2—2,5 óra.) b) Az a) pontban kapott, szűrőn maradt ( i k / ,.1 i 1 háromszoros meimyiséi) lei 1< i il elkeverjük, majd a csapi1 1 i \( tk 1 i d 5°o mennyiségben hozziadjK tibv in 1 keverjük össze, és az elegyet keverés közben forrpontra melegítjük. 30 perc forralás után a forró elegyet nyomószűrőre visszük. A szűrőn visszamaradt anyagot forróvízzel átmossuk. A tiszta szüredéket ezután lehűtjük, és a kiváló adipinsav kristályokat hideg vízzel szuiíátmentesre mossuk. A szüredéket és a mosóvizet egyesítjük, és az egyesített oldatokat a következő hidrolízishez használjuk fel. A kinyert kristályokat arra alkalmas szárítóberendezésben megszárítjuk. A szűrőn visszamaradt gumihulladék feldolgozását külön ipari berendezés biztosítja. e) Az a) pontban kapott, a kivált savtói és hidrolízis folyamán nem oldódott szilárd anyagoktól megszabadított liidrolizátumot, mely vörösbarna, kristálytiszta, erősen savanyú folyadék, azonos volumenű vízzel felhígítjuk, 700 g derítőszénnel összekeverjük és keverés közben 15 percig forraljuk. Ezután az elegyet 70°ra visszahűtjük, és keverés közben addig adagolunk hozzá finom porrá őrölt mészbidrátot, míg az elegy pH-ja 10—11-et el nem éri (a mészhidrát minőségétől függően kb. 17 kg szükséges). A reakció helyes kivitelezéséhez fontos, hogy a mészhidrát beadagolása alatt az elegy hőmérséklete 70°-nál alacsonyabb ne legyen, és 903 -ot ne lépje túl. A szükséges menynyiségű mészhidrát beadagolása után a keverést és melegítést még egy órán keresztül folytatjuk. Az elegyben ez esetben a kénsav semlegesítéséből származó gipsz, feleslegben levő kalciumhidroxid, és szabad hexametiléndiamin bázis lesz. Az elegyet ezután nyomószűrőn leszűrjük. A szűrőn maradt csapadékot elvetjük. d) A c) pontban kapott tiszta szüredékhez keverés közben annyi, a b) pontban kapott kristályt keverünk, míg a kristályok oldódása után a nyert oldat pH-ja 7—7,1 nem lesz. Ebben az esetben az oldatban stöchiometrikus mennyiségű AH-só keletkezik. A tiszta oldatot vákuumbepárlásnak vetjük alá, és azt mindaddig folytatjuk, míg a szennyezésként jelenlevő kalciumhidroxid, illetőleg kalciumszulfát kiválásától az oldat rneg nem zavarosodik. Az oldatot ezután leszűrjük, a bepárlást tovább folytatjuk, míg a teoretikusan számított AH-só 50%-os koncentrációt el nem ér. A szirupsűrűségű oldatot szükség esetén újra szűrjük, majd volumenének kétszeres mennyiségű metanollal keverjük össze, és keverés közben az eredeti volumen ötszörösének megfelelő acetont adunk hozzá. Az AH-só az aceton hozzáadására fehér kristályos alakban kiválik, melyet ülepítés után szűrünk és acctonnal átmosunk. A nyert terméket alkalmas szárítóberendezésben megszárítjuk. A kapott termék hófehér, apró kristályok, könnyű por, szemiyezésmentes, az irodalmi olvadáspontot megközelíti. Az AH-só leszűrése után visszamaradt tiszta oldatot frakcionált desztillációnak vetjük alá, mely alkalommal az oldószerek zöme visszanyerhető, a vizes fázist pedig a benne kismennyiségben visszamaradt AH-só kinyerése érdekében a következő hidrolízisbe visszajuttatjuk. A felsorolt eljárások kitermelési viszonyai a kiindulási anyag poliamid és kísérőanyag összetételének függvényében alakulnak, de a legrosszabb esetben is elérik a kiindulóanyagban foglalt poliamidra vonatkoztatott 66%-ot. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hulladék poliamidok kísérőanyagoktól, mint pl. gumi, műanyag stb. való különválasztására, azzal jellemezve, hogy a kiindulsi anyagot mechanikailag feltárva nagyfelületű poliamid hulladékot állítunk elő, majd a gumirész zömének eltávolítása után 40 C° alatti hőmérsékleten 50%-os kénsav hozzáadásával gyúrókeverés alkalmazásával az anyagot duzzasztjuk, azután további 50%-os kénsav beadásával a poliamidot feloldjuk, az oldhatatlan résztől elválasztjuk, majd az oldatot intenzív keverés közben nagyfelületű érintkeztetéssel hideg vízbe adagolva a poliamidot kicsapjuk és a szűrés után nyert csapadékot savmentesítés után kívánt esetben granuláljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, hogy az oldatba vitt poliamid kicsapására alkalmazott víz kénsavtartalma legfeljebb 5,2 g'liter értékű lehet. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyag mennyiségére vonatkoztatva 5 — 15, előnyösen 8—10-szeres mennyiségű 50%-os kénsavat alkalmazunk. 6
