153630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-aril-izoflavanoidok előállítására
általános képletű dezoxibenzoint rövidszénláncú észterrel vagy ortoészterrel, előnyösen hangyasavetilészterrel vagy ortohangyasav-trietilészterrel, vagy pedig valamely szerves savas alkálisó és a megfelelő karbonsavanhidrid, pl. nátrium- 5 acetát és ecetsavanhidrid vagy nátriumpropionát és propionsavanhidrid elegyével kezelünk és adott esetben a 7-helyzetben jelenlevő hidroxilcsoportot — előnyösen benzil- vagy tetrahidropiraniléter alakjában — lekötjük, az ilyen ész- ,10 terkondenzációs és hidoxil-lekötési reakcióknak az irodalomból ismert körülményei között. Az (V) általános képletű dezoxibenzoinok a (IV) általános képletű fenolokból és a (VII) általános képletű fenilecetsav-származékokból, 15 előnyösen a megfelelő benzilcianidokból állíthatók elő az irodalomból ismert Friedel-Craftsreakció vagy Hoesch-szintézis vagy pedig a Fries-féle átrendezés szerint. Az (I) általános képletű vegyületekben az R6 20 és R7 csoportok egyikét vagy mindkettőt ezektől különböző, az R2 , ill. R3 meghatározásának megfelelő csoportokká is átalakíthatjuk. Az ilyen átalakítások szintén az irodalomból ismert és szokásos módszerekkel folytathatók le. 25 így pl. védett hidroxilcsoportokat hidrolízis vagy hidrogenolizis útján felszabadíthatunk. Az észterezett hidroxil-csoportokat pl. bázisos semleges vagy savas közegben hidrolizálhatjuk. Bázisként elsősorban vizes, vizes-alkoholos vagy 20 alkoholos nátriumhidroxid- vagy káliumhidroxioldat, savként elsősorban sósav vagy kénsav alkalmazható. Ha kündulóanyagként észtercsoportokat tartalmazó (II) általános képletű vegyületeket alkalmazunk, akkor ezeket a (III) álta- 35 lános képletű szerves fémvegyülettel való reagáltatás után hidrolízisnek vethetjük alá és így az észtercsoportot hidroxilcsoporttá alakíthatjuk át. Az acetálszerűen éterezett hidroxilcsoportok savasán hidrolizálhatók, a benziléterek pedig 40 hidrogenolítikusan hasíthatok, előnyösen platina- vagy palládium-katalizátor jelenlétében, valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, mint metanolban, etanolban, etilacetátban, vagy ecetsavban történő hidrogénezés út- 45 ján. A szabad hidroxilcsoportokat viszont alkilezhetjük vagy acilezhetjük. Az alkilezés különleges eseteként fogható fel az oly (I) képletű vegyületek észterezése is, amelyekben R2 és/vagy 50 R3 egy —OCHJJCOOH csoportot képvisel. Az éterezés pl. valamely megfelelő alkilhalogeniddel, alkilszuifáttal vagy rövidszénláncú alkilészterrel, alkáli, mint nátrium- vagy káiumhídroxid vagy nátrium- vagy káliumkarbonát 55 jelenlétében történhet, mimellett a szokásos közömbös oldószerek, mint aceton vagy metiletilketon is alkalmazhatók. Fontos a fenolos hidroxiícsoportoknak —O—(CH2 ) n —NR 4 R 5 vagy —QCH2 COZ helyettesítőkké való átalakítása is. 60 Ennek megfelelően a fenolos kiindulóvegyületeket pl. metil jodiddal, dimetiiszulfáttal, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, amil-, izoamil-, hexilvagy izohexilhalogenidekkel, 2-dialkilaminoetil-, mint 2-dimetilaminoetil-, 2-dietilaminoetil-, 2- 55 -metüetilaminoetü-halogenidekkel, 2-pirrolidinoetii-, 2-piperidinoetil-, 2-morfolinoetil- vagy 3--dialkilaminopropil-halogenidekkel, mint 3-dimetilaminopropil-, 3-dietilaminopropil-, 3-pirrolidinopropil-, 3-piperidinopropil- vagy 3-morfolinopropil-halogenidekkel vagy a megfelelő alkoholokkal reagáltathatjuk. Halogenidként kloridok, bromidok vagy jodidok alkalmazhatók. Az ilyen éterezési reakciókat a Williamson-szintézis elve szerint lehet lefolytatni, a megfelelő alkáli- (nátrium vagy kálium-) fenolátokból kiindulva. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a szabad fenolokat a megfelelő alkoholokkal ül. helyettesített aminoalkoholokkal reagáltatjuk savas katalizátor, mint kénsav, foszforsav vagy p-toluolszulfonsav jelenlétében. Az OCH2 COZ helyettesítő kialakítása a fenolos hidroxilcsoport brómecetsavval, klórecetsavval vagy ezek származékaival való éterezése útján történhet. A szabad savakon kívül erre a célra különösen a megfelelő metil- és etilészterek, amidok és dialkilamidok, pl. klórecetsav-metilészter, klórecetsav-etilészter, klóracetamid vagy N,N-dietilklóracetamid alkalmasak. A hidroxilcsoportok acilezése oly módon történhet, hogy az acilezendő vegyületet az ecetsav, propionsav, vajsav, izovajsav, valeriánsav, izovaleriánsav vagy kapronsav anhidridjével vagy halogenidjével hevítjük, előnyösen valamely bázis, mint piridin jelenlétben; eljárhatunk oly módon is, hogy a megfelelő sav alkálisójával dolgozunk, vagy csekély mennyiségű ásványi sav, mint kénsav, vagy sósav jelenlétében folytatjuk le a reakciót. Foszfor savészterek előállítására előnyösen foszforoxikloridot alkalmazunk észterezőszerként, piridin jelenlétében, a kénsavésztereket pedig szulfaminsavval piridin jelenlétében történő reagáltatás és ezt követő alkalikus hidrolízis útján állíthatjuk elő. A karbometoxi-csoportokat a szokásos módon észterezhetjük, a megfelelő alkohollal, mint metanollal, etanollal, propanollal, izopropanollal, butanollal, izobutanollal, szék. butanollal, terc. butanollal, amilalkohollal, izoamilalkohollal, n-hexanollal vagy izohexanollai valamely sav, pl. kénsav, sósav vsgy p-toluolszulfonsav jelenlétében történő reagáltatás útján. Ennek során egy további közömbös oldószer, mint benzol, toluol, metilénklorid vagy diklóretán is lehet jelen, amikaris a képződött vizet előnyösen azeotrop módon ledesztilláljuk. Az észterezés természetesen diazoalkánokkal, mint diazometánnal is lefolytatható, éter, tetrahidrofurán vagy dioxán jelenlétében. Az olyan (I) általános képletű vegyületekben, amelyekben R1 és/vagy R3 egy —OCH2 COOH vagy —OCH2 COO-alkil csoportot képvisel, a karbonsavészter-, ül. karbonsav-csoportot ammóniával, ammóniumsókkal, alku- vagy dialkilaminokkal, adott esetben a megfelelő savkloriddá vagy savbromiddá való előzetes átalakítás után történő kezeléssel karbonsavarnid-csoporttá alakíthatjuk át. Ezt az átalakítást valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer, előnyösen benzol vagy kloroform 3
