153629. lajstromszámú szabadalom • Állíthatógyűrűs portál főleg portáldarukhoz

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. X. 25. (MA—1530) Közzététel napja: 1966. XI. 22. Megjelent: 1967. VII. 20. 153629 Szabadalmi osztály-. 35 b 1—2 Nemzetközi osztály: B 66 c Decimal osztályozás: Feltalálók: Lipkovics György oki. gépészmérnök, 19%, Pancsovai János oki. gépészmérnök, 19%, Vincze István oki. gépészmérnök, 19%, Rombauer Tivadar oki. mérnök, 18%, Kovács Pál Imre oki. gépészmérnök, 10%, Hollanda György oki. gépészmérnök, 5%, Török Levente oki. gépészmérnök, 5%, Wittinger Árpád oki. gépészmérnök, 5%, Budapest Tulajdonos: Magyar Hajó- és Darugyár, Budapest Állíthatógyűrűs portál főleg portáldarukhoz A kikötői portáldaruknak két szerkezeti főrésze van: az álló portálrész és a forgórész (1. ábra). A forgórész forgatása úgy történik, hogy a forgatást végző forgatómű hajtóegysége a forgórészen helyezkedik el és ennek g utolsó fokozata — az ún. bolygókerék — az álló portál 8 gyűrűjére szerelt fogaskoszorúval kapcsolódik. A forgatómű bekapcsolásakor a bolygókerék legördül az álló fogaskoszorún, így a forgatóművel együtt a daru forgórésze is el- l0 fordul. Könnyen belátható, hogy a helyes működés szempontjából elsőrendű követelmény, hogy a bolygókerék bolygási köre által meghatározott 15 sík és a fogaskoszorú síkja egybeessen, mert különösen a kapcsolódás sarokfelfekvéssel történik, amely sem működési, sem szilárdsági szempontból nem engedhető meg. Mind a gyártásnál, mind a szerelésnél komoly gondot okoz 20 fenti követelmény megvalósítása. Tovább növeli a gyártás nehézségeit, hogy a végleges szereléskor végzett szegecselések okozta relatív elmozdulások a portál és a forgórész között előre nem számíthatók, viszont feltétlenül fentiek- 25 ben említett két sík egymástól való eltérését okozzák. Ha figyelembe vesszük, hogy a fogaskoszorúk szokásos átmérője 4—6 méter, érezhető, hogy a portállábak hosszának gyártási szóródásából, a végszerelési hely pályahibájá- jo ból stb. eredő fogaskapcsolódási hiba igen komoly mértékű lehet. Ezen jelenleg úgy igyekeznek segíteni, hogy a portál összeállítása után — még a forgórész beemelése előtt — a szükséges helyeken méréseket végeznek és a kapott értékekből következtetnek a várható hibára. Az így nyert — lényegében csak feltételezett — hibát különféle vastagságú alátétekkel egyenlítik ki. Ezután beemelik a forgórészt és körbeforgatva ellenőrzik az alkalmazott alátétek megfelelő voltát. Az eddigiekből következik, hogy ezen a ponton csak a legritkább esetben kapnak megfelelő eredményt. Ekkor azonban az alátétek változtatására már nincs mód, mert a forgórészről a gyűrűre ható erők miatt a gyűrűt és a portált összefogó csavarokat kiszedni nem szabad ti. a forgórész kiborulna a portálból. A további korrekciót a gyűrű és a fogaskoszorú közé helyezett újabb alátétsorral végzik. Az egész beállítási művelet igen nehézkes, hosszadalmas, nagy figyelmet igénylő, tehát meglehetősen költséges eljárás és — a tapasztalatok szerint — nem ad kielégítő eredményt, emiatt a tervezők kénytelenek a valóságosnál 25—30%-kal nagyobb terheléseket feltételezni és így már eleve gazdaságtalan konstrukcióval megalkudni. A találmány célja a fenti hiányosságok ki-153629