153610. lajstromszámú szabadalom • Eötvös-inga és gradiométer kombináció a nehézségi erő görbületi adatainak és vízszintes gradiensének meghatározására
MAGYAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés map ja: 1965. V. 21. Közzététel napja: 1966. XI. 22. Megjelent: 1967. VII. 2,0. I (FI—260) 153610 Szabadalmi osztály: 42 c 42—44 Nemzetközi osztály: G 01 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Banai Gyula tud. főmunkatárs, 65%, Pap Endre szövetkezeti elnök, 35%, Budapest Tulajdonos: FOK—GYEM Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó KTSZ., Budapest Eötvös-inga és gradiométer kombináció a nehézségi erő görbületi adatainak és vízszintes gradiensének meghatározására i A találmány a nehézségi erő görbületi adatainak és vízszintes gradiensének meghatározására alkalmas torziós inga, mely a szükség szerint Eötvös-ingaként, vagy gradiométerként működik. 5 Az Eötvös-inga és a gradiométer vízszintes síkban lengő torziós mérleg, amelynek kéf súlya különböző nívóban van. Inhomogén gravitációs erőtér a gradiensre forgató nyomatékot gyakorol és a torziós szálat megcsavarja. A 10 szál elcsavarásának szöge az erőtér változásának mértéke. Az Eötvös-ingában a két lengőrendszer antiparallel helyzetben, a gradiométerben pedig egymásra merőleges helyzetben van a közös 15 műszerházban összeszerelve. Az Eötvös-ingánál nagyobb csillapodási idejű — legalább 12—20 perces — lengőrendszereket kell használni, hogy az a nívófelület görbületi adataira is elég érzékeny legyen. A gradiomé- 20 térben elegendő, ha a csillapodási idő 4—6 perc, és a két egymásra merőleges helyzetű lengőrendszerrel két azimutban végzett észlelés elegendő a nehézségi erő vízszintes gradiensének meghatározására. 25 Az Eötvös-féle torziós inga fejlődése során a szerkesztők szempontja a mérési idő csökkentése, tehát a gazdaságos üzemeltetés volt, még akkor is, ha ez a mérés pontosságának némileg rovására is ment. 30 A mérési időt eddig kizárólag azáltal csökkentették, hogy a műszer csillapodási idejét kisebbítették. A különböző típusú torziós ingák csillapodását 60, 40, 20, 15 percre sikerült rövidíteni. A mérési idő rövidítésének másik módja az észlelési azimutok számának csökkentése. Az előbbi műszerekikel, legalább 3 azimutban kell észlelést végezni és a megkívánt pontosság elérése céljából az egyes azimutokban kívánatos az észlelést kontrollkép megismételni. Így tehát valójában 6 azimutban kell mérni, a gradiométernél 4 azimutban, ami a csillapodási idővel szorozva az egy mérési pont időszükségletét adja. A gradiométerrel a nehézségi erő vízszintes gradiense rövid idő alatt megmérhető, azonban a műszer nem alkalmas a görbületi adatok meghatározására. A terepi kutató méréseknél sok esetben elegendő csak a vízszintes gradiensek ismerete, vannak azonban olyan földalatti geológiai szerkezetek — pl. a törésvonalak — amelyeknek felkutatásában a görbületi mennyiségek nélkülözhetetlenek. A találmány szerinti Eötvös-inga és gradiométer kombinációt az jellemzi, hogy vele mind a két fajta kutatás elvégezhető. A két műszer egyesítésével keletkezett nem várt műszaki hatást fokozza az is, hogy egy műszerházban négy 153610