153594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új propilamin-származékok előállítására

153594 3 rogénatommal kicserélhető gyököt jelent — az Y csoportot hidrogénatommal helyettesítjük és amennyiben kívánatos, a kapott szabad bázist sóvá, vagy a kapott sót szabad bázissá vagy más sóvá alakítjuk. Az X csoport pl. izocianáto-, izotiocianáto-, ureido- vagy acilamino-csoport — melyben az acil valamely karbon- vagy szulfonsav vagy szénsav acil-gyöke, lehet azonban nitro-, nitrozo-, benzilamino- vagy reakcióképesen észterifikált hidroxilcsopört is, mint pl. halogénatom vagy szerves szulfoniloxicsoport; karbon- és szulfonsavmaradékok, mindenek előtt a fent említett savak maradékai. Az izocianáto-, izotiocianáto-, ureido- vagy acilamino-csoportok átalakítása aminocsoporttá semleges körülmények közt végzett hidrolízissel, pl. vízzel vagy különösképpen savak, bázisok jelenlétében történhet. Használatosak ásványi savak, pl. sósav, kénsav vagy szerves karbon- vagy szulfonsavak, továbbá alkálifémhidroxidok és -karbonátok, pl. nátriumhidroxid vagy káliumkarbonát. Bizonyos acilamino-csoportok, mint pl. a ftálimidocsoport hidrazinolízissel is átalakíthatók aminocsoporttá. A nitro-, nitrozo- vagy benzilamino-csoportokat naszcens vagy "katalitikusan aktivált hidrogénnel, pl. elektrolízissel nyert vagy fémek pl. Zn és hidrogént szolgáltató közegek, mint savak és/vagy alkoholok reakciója által nyert, továbbá Raney-nikkellel, platinával vagy palládiummal aktivált hidrogénnel aminocsoporttá alakíthatjuk át. Egy reakcióképesen észterifikált hidroxilcsopört átalakítása aminocsoporttá ammóniával vagy ammóniát szolgáltató anyaggal, pl. hexametiléntétraminnal, ammónsókkal, pl. ammónkarbonáttad vagy álkálif émamiddal, pl. nátriumamiddal történik. Ennél a reakciónál tekintettel kell lennünk arra, hogy a kiindulóanyag meglehetősen instabil. és ezért alacsony hőmérsékleteket kell alkalmazni, v Az Y csoport rpl.rizabad 'vagy reakciőképesen észterifikált hidroxi-csoport,. mint pl. a fent említett szúbsztituensek egyike. Redukcióval vagy reduktív eliminálás útján nyerhető pl. naszcens vagy katalitikusan aktivált hidrogénnel való kezeléssel, szükség esetén megfelelő bázis, mint alkálifém- vagy földalkálifémkarbonát, vagy jódhidrogén és vörös foszfor jelenlétében, avagy egyéb alkalmas redukálószer segítségével. Fenti reakciókat önmagukban ismert módszerek szerint végezzük, főleg olyan hígítóanyagok jelenlétében vagy távollétében, amelyek a reagensekkél" szemben inért magatartást tanúsítanak és azokat oldani képesek; jelen lehetnek katalizátorok vagy semlegesítő anyagok és/vagy iners atmoszféra, alkalmazhatunk hűtést vagy szobahőfokon vagy hevítés mellett dolgozunk, alkalmazhatunk atmoszférikus vagy fokozott nyomást. Az eljárás feltételeitől függően a terméket szabad állapotban vagy sóik alakjában nyerjük. A kapott sók önmagukban ismert módszerek szerint szabad vegyületté alakíthatók, pl. alká-4 likus anyagokkal való kezeléssel, ioncserélők segítségével, vagy valamely sóval hígítószer jelenlétében, melyben a keletkezett szervetlen vegyület oldhatatlan. Valamely kapott szabad 5 bázis sóivá alakítható pl. a fent említett savakkal való reagáltatással, vagy tisztítás "és azonosítás céljából egyéb savas vegyületek segítségével, ilyen pl. a pikrin-, pikrolon-, flavian- yagy foszforvolfrámsav. 10 A találmány az eljárásnak azokat a változatait is felöleli, melynek során valamely- fokozatban közbenső termékként nyert vegyületet kiinduló anyagként használunk fel és a hátralevő eljárási lépéseket végrehajtjuk, vagy vala-15 mely fokon az eljárást félbeszakítjuk, vagy a kiinduló anyagok a reakciói feltételei mellett képződnek, vagy származékaik, pl. Sók alakjában kerülnek felhasználásra. így pl. az a) és b) alatt említett kiinduló anyagok szerkezeti 20 jellemzői egy bizonyos kiinduló anyagban lehetnek kombinálva, pl. l-halogén-2-metil-2-nitro-l^(2,3,5,6-tetrametil-fenil)-propáriban és ilyen kiindulóanyag egy lépésben, pl. katalitikus redukcióval a kívánt termékké alakítható, miköz-25 ben az a) és b) alatt említett kiindulóanyagok egyike átmenetileg képződhet. A b) alatt megjelölt kiindulóanyagok, melyekben Y hidroxil-csoportot jelent, a redukció folyamán is képződhetnek megfelelő vegyületekből; ebben az SO esetben Y oxo-csoport helyett áll. Továbbmenve az a) eljárásnál alkalmazott izocianát-vegyületet kaphatunk a Curtius- vagy Lossen-féle reakció folyamán. A kiindulóanyag előállítása önmagukban véve 35 ismert módszerek szerint, pl. a 3 084 099 sz. USA szabadalom, vagy a Jourh. Org. Chem., 25, 726 (1960) folyóiratbari említett eljárás szerint történhet. Ugyancsak a találrnány körébe tartoznak azok 40 az új gyógyszerészeti készítmények, melyek a kívánt farmakológiai hatás eléréséhez elegendő mennyiséget tartalmaznak a 2-<2,3,5,6-tetrametil-benzil)-2-propilaminból vagy kiváltképpen ennek gyógyszerészetileg felhasználható sav-addí-45 ciós sójából, vagy ilyen vegyületek keverékét tartalmazzák valamely gyógyszerészetileg alkalmazható hordozóanyaggal együtt. A készítményeket az aktív anyagnak gyógyszerészetileg alkalmazható szerves vagy szervetlen hordozó-50 val történő egyesítése útján, önmagukban ismert rnódszerek szerint nyerjük. Általában a készítmények legfeljebb azonos mennyiségű aktív- és hordozóanyagot tartalmaznak; a hordozóanyag előnyösen a készítmény nagyobb részét 55 alkotja. Orális alkalmazásra tabletták, kapszulák, drazsék a legmegfelelőbb készítmények, ezek adagolási egységként 0,01—0,1, egyes esetekben 0,03—0,05 g aktív anyagot tartalmaznak. A szilárd gyógyszerészeti készítmények az ak-60 tív anyagon kívül olyan hordozóanyagokat tartalmaznak, melyeket szokás szerint ilyen kompozíciók előállítására alkalmaznák. Ilyen hordozók lehetnek kötőanyagok, töltőanyagok, stabilizálószerek vagy egyéb alkalmas anyagok, tí5

pl. keriiényítők, mint tengeri-, búza- vagy rizs-2