153588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haszonállatok, főleg sertések táplálására

3 153588 4 takarmány volt szükséges, ami jó átlagteljesítménynek számított, ma átlagteljesítményként 300 kg ráfordítással lehet számolni. Bár igen jelentős haladást értek el ezen a téren, -mégis a takarmányráfordítás az állatnevelés összes költségráfordítását tekintve, annak még mindig legnagyobb részét teszik ki. Ez megmagyarázza a takarmányráfordítás további csökkentésiére való általános törekvést. Sajnos, imeg kell állapítani, hogy a takarmánynak olyan egyéb hatóanyagok hozzáadásával való kiegészítésére, melyeket esetleg még ezután fognak felfedezni, a kilátások viszonylag igen csekélyek. A vitaminok, nyomelemek, antibiotikumok és az aminosavak hatásmechanizmusáról ezideig kevés ismeretünk van. Jogos azonban az a feltevés, hogy mindezek az anyagok közvetve vagy közvetlenül az emésztést befolyásolják. Az olyan új anyagok kutatása során, melyek a takarmányértékesítés javításához vezethetnek, a tudomány hormonokkal és ingerlő anyagokkal is kísérletezett, mint pl, felületaktív anyagokkal. Ugyancsak kísérleteztek gyógyszerek vagy fiziológiai anyagok hozzáadásával is, melyek a gyógyszerekkel hasonlíthatók össze, és ezek az állattartás bizonyos területein már felhasználásra is kerültek. A jelen találmány fő célkitűzése azon alapszik, 'hogy az állatok energiagazdálkodásához szükséges jelentős takarmány-ráfordítást idegen anyagok hozzáadása helyett, a testhez tartozó anyagok felhasználásával befolyásoljuk. Abból lehet kiindulni, hogy általánosságban csak kb. a felvett tápláléknak 30—40%-át lelhet állati teljesítményre felihasználni, a fennmaradó táplálék-mennyiség az energiagazdálkodásiban kerül felhasználásra. Oslage „Untersuchungen über die Körperzusamimensetzung und den Stoffansatz wachsender Schweine" című művében (Zeitschrift für Tierphysiologie, Tierernährung und Futtermittelkunde, 1964. december, 19. kötet, 6. füzet, 300—3157. oldal) főleg az A/l táblázaton kimutatja, hogy a sertés teste átlagos 110,13 ikg élősúly mellett csupán 51,92% szárazanyag-tartalmú. Schmidt—Kliesch—Görtier „Lehrbuch der Schweinezucht" című könyviének 2. kiadásiában, 1945, 64. oldal, a tápanyagtartalmat hasított sertéseknél, 100 kg élősúlynál, nemesített sertésfajtánál a következőképpen foglalja össze: Víz 45,32 Szárazanyag 54,08 Fehérje 13,04 Zsír 38,91 Hamu 2,78 13,04 kg fehérje előállítása megfelel 53 464 kalóriaértéknek és 38,91 (kg zsír előállítása megfelel 373.536 kalóriértéknek összesen 427 000 kalória Ha abból indulunk ki, hogy 100 kg élősúly előállításához 330 kg gabonakaverek-takarmány 85%-os szárazanyag tartalommal szükséges a következő összetétel figyelembe vétele -mellett: 5 16,2%, emészthető fehérje, 63 % nitroigénimentes extrakt anyag, 4,6% emészthető zsír, úgy ez azt jelenti, hogy 427 000 kalória előállításához. 1 008 000 kalória értékű táplálékra van 10 szükség. A felhasznált kalóriának csupán kb. 42%-át kapja vissza a sertéstenyésztő kalóriában értékelve, husiként és zsírként. A felhasznált tápláléknak 7Ó%fát az energiagazdálkodásra fordítottuk, vagyis az -értékesítés nélkül 15 ment veszendőbe. Az 1 008 000 kalória értéket az alábbiak szerint ismertetjük: 330 kg gabona keverékta-20 karimány 85% szárazanyag tartalommal megfelel 2S0,5 kg szárazanyagnak; 18% nyers fehérje = 16,2% emészthető fehérje, és ez 25 összesen 45,441 kg emészthető fehérjét eredményez, vagyis 70% nitrogénmentes extraktanyag 90% emésztési ó0 értékkel eredményez 280,5x 63 = 176,715 gr nitrogénmentes extrakt anyagot, vagy 4,6% zsír 90%-os emésztési 35 érték mellett eredményez 280,5x36 = 10 098 g zsírt, vagyis összesen 40 50 186 308,1 kai 724 531,5 kai 96 940,« lkai 1007 780,4 kai Ez az állatoknál a takarmány kihasználásával elért 42%-os hatásfok csak különösen kedvező feltételek fennforgása esetén biztosítható. Gyakorlatilag azonban csupán 30%-os kihasz-45 nálási fokkal számolhatunk. Az előbbiekben vázolt felállítások világosan mutatják hogy gazdaságilag igen jelentős, hogy a táplálék átalakításához szükséges energia-ráfordítást csökkentsük, és azt a veszteséget, amely abból származik, hogy a felvett tápanyagok egyrésze értékesítés nélkül ismét kiválasztódik, elkerülhessük, vagy legalábbis részben korlátozhassuk. Az állatok az erjesztett takarmányt jobban 55 értékesítik, mint a friss takarmányt. Energiaimegtakarítás azáltal érhető el, hogy a táplálékként szolgáló takanmányanyagok erjesztésével az állatok emésztési tevékenységének egyrészét elvégezzük. A fentiekben isimertetett sza-60 badalmi bejelentések alapulvételével végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy az erjesztéssel elért tápanyagveszteség kisebb, mint az a takarmányimegtakarítás, amely az azonos teljesítmény eléréséhez friss takarmány alkalmazá-65 sával szükséges. Ez a takarmánymegtakarítás 2