153585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sújtólégbiztos, robbanóanyagok előállítására és az eljárással készült robbantószer
153585 szabaduló hőenergia munkára hasznosítható részéivel és így magával a hasznos munkával, nyilvánvaló, hogy a hűtősó adagolás a robbanóanyag tényleges hőt&rtalmánalk nagy részét mintegy közömbösíti. Ez egyszerűen belátható, ha a két A és Aj görbe közötti területet, amely . a .hasznosításból elvont hőenergiára jellemző, összehasonlítjulk az Ax görbe alatti területtel, amely a hasznosítható hőenergiával arányos. A sújtólég metán tartalma miatt veszélyes. A metán-viszont, mint az atomok és molekulák általában, csak stacioner állapotai között képes sugárzás elnyelésére vagy kibocsátására, vagyis csak meghatározott hullámsávokban képes energiaíölvótelre. Ezek az a illetőleg ß hullámsávok az 1. ábrából láthatóan 3 és 4 illetőleg 7 és 8 p közé esnek. Nyilvánvaló, hogy ha az A görbe alatti területből csak a metán abszorpciós sávjaiba eső csíkokat hagyjuk kihasználatlanul, a teljes területnek csak mintegy 5—10 százalékát áldozzuk föl, saemben a hűtőadalékkal dolgozó ismert megoldásokkal, ahol a robbanóanyag energiájának csökkentése eléri a 30—50 százalékot. Ezzel a robbanóanyag munkavégző képessége a minimális értékek szomszédságába esik és még így is csak bizonyos körülmények között nevezhető sújtólégbiztosnak a robbanóanyagokról. A találmány szerinti eljárással készült robbanóanyagoknál viszont a sújtólég abszorpciós sávjába eső energia elnyelése miatt ugrásszerűen növekszik a sújtólégbiztosság, az adalékanyagok mennyiségének csökkenése illetőleg minőségi változása miatt pedig a teljesítmény gyakorlatilag változatlan mariad, ami azt jelenti, hogy igen biztonságos és ugyanakkor nagyteljesítményű robbanóanyagokhoz jutunk. A sújtólég abszorpciós sávjába eső sugárzási energiát elnyelő adalékanyagot az ismert abszorpciós görbék alapján választhatjuk ki. Jól használható äbszorfoensek illetőleg a százalékban kifejezett abszorpció az a és ß sávban a következő táblázatban vannak összefoglalva: Abszorbens a sáv abszorpció % ß sáv abszorpció % A12 0 3 6,0 11,5 K2 0 2 3,7 1,0 B2 0 2 — 3,5 Ba O 11,0 1,5 P2 O 5 79,3 79,3 Mg O — 3,5 Adalékként kötött OH-iónt tartalmazó anyagot, , legalább egy alkáli fiöldfémoxidöt, legalább egy földfémoxidoí, alkáli földfémoxiddal kevert földfémoxidot alkalmazhatunk, de alkalmazhatjuk ezek keverékét is. A robbanóanyaghoz az adalékon kívül legfeljebb 15 súlyszázalékban hűtősót is adhatunk. Ezt a továbbiakban példákkal világítjuk meg. 5 1. példa: Adalékként kötött OH-iont tartalmazó anyagot alkalmazunk, amelynek összetétele a következő: Si02 60 mol% P2 0 5 25 mol% B2 0 3 15 mol% 10 15 20 25 30 £5 40 45 50 55 60 2. példa: Az előbbi összetételtől annyiban térünk el, hogy foszfoirpentoxidot (P2 0 5 ) nem alkalmazunk és a másik két összetevő súlyszázalékát a következőképen választjuk meg: Si02 55 mol% B2 0 3 45 mol% 3. példa: Alkáli földfémoxid tatrtalniú adalékként a következő összetételt választjuk: Si02 B2 O s P2 O 5 Ca O 50 molo/0 25 mol% 15 mol% 10 mol% 4. példa: Az előbbi összetételtől annyiban térünk el, hogy kalciumoxidon kívül alkálifémoxidként nátriurnoxidot is alkalmazunk. Ekkor az összetétel a következő: Si02 B2 0 3 P2 O 5 Cá O Na2 0 45 mol% 10 mol% 25 mol% 10 mol% 10 mol% 5. példa: Olyan robbanóanyagot készítünk, amelynek összetétele: Ammóniwmnit r át 63,5% Karbamid-jfonmaldehid hab 8,5% Trinitrotoluol 9 % Adalék 10 % Adalékként az 1. példa szerinti anyagot alkalmazzuk, amelynek összetétele tehát: Si02 P2O5 B2 0 3 60 mol% 25 mol% 15 mol% Az adalékokat fenti példákban is célszerűen 65 0,1—40 súlyszázalékban a robbanóanyag alko-2
