153530. lajstromszámú szabadalom • Szcintillációs detektor kis aktivitású bétasugárzó izotópok részére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. IV. 28. (GA—776) Közzététel napja: 1966. X. 22. Megjelent: 1967. VI. 20. 153530 Sssafeadalíni 04>^tái3y: 21 g !?-r21 Nemzetközi osstóly: H 05 g Decimái , osztályozás-Feltalálók: Dési Sándor fizikus, Or. Pethes György egyetemi docens, Budapest Tulajdonos: Gamma Optikai Művek, Budapest Szcintillációs detektor kis aktivitású bétasugárzó izotópok részére 1 A találmány szcintillációs detektor kis aktivitású bétasugárzó izotópok részére. Kis aktivitású bétasugárzó izotópok mérése során a mérhető legkisebb aktivitás alsó határát minden esetben a pillanatnyi zaj, ill. hát- 5 térbeütésszám mértéke határozza meg. Megfelelő zajcsökkentő kapcsolások, ill. a környezet radioaktív sugárzása elleni hatásos védelem alkalmazásával a háttér nagymértékben csökkenthető ugyan, de egy bizonyos minimális szint 10 alá sohasem szorítható le; ez a minimális háttérbeütésszám a kozmikus sugárzástól származik és kiküszöbölésére eddig eléggé komplikált, antikoincidencia-köpennyel körül vett detektorokat alkalmaztak. 15 A találmány célja olyan szcintillációs detektor előállítása kis aktivitású bétasugárzó izotópok részére, amely egyetlen kombinált szcintillátor és fotosokszorozó útján feleslegessé teszi az eddig alkalmazott antikoincidencia köpennyel 20 körül vett detektorok alkalmazását és a kívánt mérésnél a háttérsugárzás zavaró hatását kiszűri, ugyanakikor a bétasugárzás szintjét veszteség nélkül méri. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy 25 ha a szcintillátort különböző szcintilláló tulajdonságú rétegekből alkotjuk,' melynek során a mérendő bétaizotóphoz közelebb álló szcintilláló anyag vastagságát úgy határozzuk meg, hogy azon a gamma sugárzás szcintillációs impulzust 30 nem vált ki, viszont az említett vastagság egybeesik a bétarészecskék energiájának hatótávolságával, továbbá ha a második szcintilláló réteg lecsengési ideje két nagyságrenddel nagyobb, mint az első szcintillációs rétegnél, akkor a kozmikus sugárzás által okozott szcintillációs impulzusok lecsengési ideje is lényegesen hosszabb lesz, mint a mérendő'bétaizotópok által létrehozott impulzusok lecsengési ideje. A szcintillációs anyagoík fölött elrendezett fotosokszorozó az említett rövidebb és hosszabb impulzusokat egyaránt feldolgozza. Ha- önmagában ismert elektronikus jeldiszkriminátorral a hosszabb impulzusokat kiszűrjük, akkor lényegében a háttérsugárzás hatását szűrtük ki és a rövid szcintillációs impulzusoknak megfelelő bétaizotóp intenzitását mérjük csupán. A találmány szcintillációs detektor kis aktivitású bétasugárzó izotópok részére, amelynek szcintillátorból és fotosokszorozóból alkotott mérőfeje van. A találmány lényege abban van, hogy a szcintillátor lényegében két egymástól eltérő szcintilláló tulajdonságú anyagból és e két anyag között elrendezett nem szcintilláló fényvezető tulajdonságú semleges anyagból, pl. üvegből áll; a mérendő béta izotóphoz közelebb álló egyik szcintilláló anyag, — pl. plasztik — vastagsága úgy van megválasztva, hogy az a mérni kívánt részecskék hatótávolságánál nem vastagabb, — pl. bétarészecskék mérésénél mm-153530