153517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogén-tartalmú polimerizátumok stabilizálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XII. 02. (DE—529) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. XII. 02. Közzététel napja: 1966. X. 22. Megjelent: 1967. VI. 20. 153517 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 fi Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Eggensperger Heinz oki. vegyész, Gadernheim über Bensheim, Dr. Franzen Volkar vegyész, Heidelberg, Stephan Hans vegyésztechnikus, Bensheim, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Deutsche Advance Produktion GmbH., Lautern (Odenwald), Német Szövetségi Köztársaság Eljárás halogén-tartalmú polimerizátumok stabilizálására 1 A találmány tárgya eljárás halogén-tartalmú polimerizátumok, különösen polivinil-klorid vagy polivinilén-klorid, vagy ezeknek egymással vagy egyéb kopolimerizálható vegyületekkel ké­pezett kopolimerizátumainak a stabilizálására. Ismeretes, hogy annak érdekében, hogy halo­gén-tartalmú polimerizátumok bomlását és elu színeződését hő és fény hosszabb behatása ese­tén megakadályozzák, a polimerizátumokhpz ún. stabilizátorokat adnak. Ismert stabilizátorok pl. az ón, ólom, bárium, kadmium, cink és kalcium szerves származékai, vagy a fémmentes szerves nitrogén-vegyületek, mint a difenil-tiokarbamid, a fenil-indol, vala­mint a béta-amino-krotonsav észterei telített, heteroatom-mentes egy- vagy többértékű alko­holokkal. Az ismert, nitrogén-tartalmú stabilizátorok az alábbi hátrányokat mutatják: A difenil-tibikarbamid csekély, a legtöbb fel­használás számára ki nem elégítő stabilizáló hatással rendelkezik; a fenil-indoUal stabilizált polimerizátumok fény behatására könnyen el­színeződnek, és a felsorolt béta-amino-kroton­savészterek a lágyítót tartalmazó polimerizátu­mokkal nem egyeztethetők össze. A szuszpenziós polimerizációval előállított vinil-klorid polimerizátumok szempontjából az összes felsorolt stabilizátor ki nem elégítő stabi­lizáló hatást mutat. 10 15 20 25 30 Azt találtuk, hogy a fenti hátrányok kikü­szöbölhetők, és jobb stabilizáló hatást ' lehet elérni, ha halogén-tartalmú polimerizátumok vagy keverékpolimerizátumok stabilizálásához a találmány értelmében az alábbi általános kép­letű (Rl _C-^C—O0O)„—R 3 I I NH2 R 2 aMa,béta-telítetlenr-béta-amino-karbonsavészt ere­ket használjuk, ahol Rí és R2 hidrogénatomokat vagy alifás telített vagy telítetlen, elágazott vagy elágazatlan, 1—18 szénatomot tartalmazó szénhidrogén-gyököket, vagy szubsztituált vagy szubsztituálatlan aromás gyököket jelenthetnek,, és Rx és R2 együtt gyűrűt is képezhetnek, míg az R3 gyök jelentése megegyezik Rí és R 2 je­lentésével, azonban R3 egy vagy több tioéter­-csoportot is tartalmaz, és n egész számot jelent. A találmány eredményessége az amino-cso­portnak, mint HCl-akceptornak, az enamin-ket­tőskötésnek, mint könnyen alküezhető rendszer­nek, és a polimerizátum oxidatív lebomlását késleltető tioéter-csoportnak a kombinált hatá­sán alapszik. Ilyen módon egyúttal a lágyító­tartalmú polivinil-kloriddal való összeegyeztet­hetőség növelését érjük el. Fenolok hozzáadása útján ezt az inhibitor-hatást tovább lehet növelni. 153517 '

Next

/
Oldalképek
Tartalom