153510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előírt amplitudóelosztású jel előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. XII. 23. (BU—326) Közzététel napja: 1966. X. 22. Megjelent: 1967. VI. 20. 153510 Szabadalmi osztály: 21 e 29—36 Nemzetközi osztály: H 03 h Decimái osztályozás: Feltalálók: Gordos Géza mérnök, Dr. Tarnay Kálmánné mérnök, Meleg József mérnök, Budapest Tulajdonos: Telefongyár, Budapest Eljárás és berendezés előírt ampíittidóeloszlású jel előállítására Sokcsatornás távbeszélő és távíró összekötte­tések berendezéseit gyártás közben és üzembe­helyezés előtt a későbbi üzemközbeni igénybe­vételnek megfelelően vizsgálatoknak kell alá­vetni. E berendezések üzem közben beszédet, zenét vagy távírójelet visznek át. A mérések egyértelmű reprodukálhatóságának követelmé­nye, valamint a vizsgálandó csatornák nagy száma kizárja annak lehetőségét, - hogy a mé­résekhez szükséges üzemi állapotot beszélő sze-r mélyek, zenekar vagy üzemelő távíró állítsa elő. Az összeköttetések csatornánkénti műterhelé­sére zajgenerátorokat használnak. A zajgenerá­torokkal szemben támasztott legfontosabb kö­vetelmény az, hogy a helyettesíteni kívánt hír­forrás jelét minél tökéletesebben utánozzák. Az emberi beszéd, zene vagy távírójel csak statisz­tikus valószínűségi' törvényekkel írható le, és mint stacionárius sztohasztikus folyamat a kö­vetkező két függvénnyel jellemezhető: a frek­venciaspektrummal, mely a különböző frekven­ciájú komponensek amplitúdóinak relatív szint­jét mutatja és az amplitudóeloszlás függvény­nyel, amely megadja, hogy a jel aplitudója a megfigyelési idő hány százalékában halad meg egy adott értéket. A korábbi zajgenerátorok mechanikus, majd elektronikus elven épültek. Ezeknek egy része vonalas spektrumú jelet szolgáltat, melyek több­csatornás összeköttetés vizsgálatára nem alkal­masak, ugyanis nincs garancia arra, hogy a be­rendezés esetleges gerjedési frekvenciája a zaj­generátor spektrumában szerepel. 5 A vivőfrekvenciás berendezések csatornán­kénti zaj vizsgálatára alkalmas ma ismeretes legtökéletesebb zajgenerátorok fehérzajból in­dulnak ki és elektromos szűrőkkel annak frek­venciaspektrumát az 'átlagos emberi beszédre 10 megállapított és a OCITT által javasolt frek­venciaspektrumura hozzák. E korábbi zajgene­rátorok közös hátránya, hogy az utánzandó je­leknek csupán a frekvenciaspektrumát igyekez­nek minél tökéletesebben leutánozni, az ampli-15 tudó eloszlást azonban figyelmen kívül hagy­ják. A kiindulásul választott fehérzaj másik jellemzője ui. az, hogy amplitudóeloszlása Gauss eloszlású, mely az átlagos emberi beszédre adó­dó eloszlástól lényegesen eltér. Eddig nem is-20 méretes olyan generátor, mely a beszédet amp­litudóeloszlás szempontjából is leutánozná. A sokcsatornás berendezések áthallás, nonli­neáris torzítás, intermodulációs torzítás méré­seinél a mérések eredményét elsősorban a vizs-25 gáló jel maximális amplitúdói, tehát az ampli­tudóeloszlás függvény nagy amplitúdókhoz tar­tozó szakasza határozza meg. A beszéd és a Gauss eloszlású zaj közötti lényeges különbség pedig éppen ezen a szakaszon mutatkozik: míg í0 a Gauss-eloszlású zajban az effektív értéknek 153510

Next

/
Oldalképek
Tartalom