153501. lajstromszámú szabadalom • Kis jellel vezérelhető gázkisüléses számkiírócső
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. VI. 16. Közzététel napja: 1965. IX. 22. Megjelent: 1967. V. 20. (AI—S5) 153501 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetkö^ nsztály: IJ'01 j Decimái osztályozás: w^ozj^ö Dr. Ary Lászlóné oki. mérnök ós Vitéz Sándor műszaki ügyintéző, • Debrecen »*W>iuuOo Vfr Vr Kis jellel vezérelhető gázkisüléses számkiírócső 1 Elektromos és elektronikus műszerekben és mérőberendezéseikben elterjedten alkalmazzák a gázkisüléses számkiíró csöveket. Az eddig isimért számkiírócsövek egyik fő típusánál számalakú, egész ablak nyílást kitöltő elektródák 5 egymástól elszigetelten vannak összeszerelve. Az anódfcmezre kapcsolt pozitív, valamint az egyik számalakú katódra adott negatív feszültség hatására a számalakú elektróda felületén gázfcisülésí folt jön létre, mivel az elektródák, kis- 10 nyomású nemesgázzal töltött üvegballonba vannak beépítve. A számalafcú kisülési folt az üvegballon végablaikán vagy oldalablakán keresztül látható. Az ismertetett szánikiírócsöveknél a kisülési 15 folt létrehozásához rendszerint 100—200 V nagyságrendű feszültségre van szükség, ezért az •elektronikus műszerekben, vagy impulzusszámoló berendezésekiben, ahol a vezérlőjel rendszerint csak néhány volt nagyságú, minden 20 elektróda előtt egy, tehát összesen tíz erősítő vagy jelkaipcsoló áraimkörről kell gondoskodni. Ezek a segédberendezések költségesek és sok helyet foglalnak el, ezért a gázkisüléses számkiírócsövek alkalmazását korlátozzák. 25 Ismeretes a sok anódos számkiírócső is. Ezeknél a csöveknél minden számalakú katód felett •egy pozitív potenciálon tartott rácsos anód van elhelyezve, az anód, és katód között külön kivezetéssel ellátott, anóddal azonos potenciálon ?0 tartott segédanód van kifeszítve. Az egyik kijelölt számalakú katód és a hozzátartozó anód között akkor jön létre gázkisülés, ha a köztük átfeszített segédanód feszültségét 10—15 V-tal megnövelik. Enné! a megoldásnál azonban az összesen harminc rétegben elhelyezett különböző elektróda egymást takarja és így a számjegyek formája nem rajzolódik ki zavartalanul. A számok le-, olvasását nehezíti az is, hogy az első és legtávolabb elhelyezett számalakú katód közötti távolságot a közbeiktatott nagyszámú elektróda miatt lényegesen növelni kellett. A különböző síkban felvillanó és a különbözően takart szánjegyek néha zavarosan mutatkoznak és több' számjegy összeolvasása esetén nem alakítanak ki egységes képet. További hátránya a megoldásnak, hogy & sdtes párhuzamos és egymástól kis távolságra -eltei lyeaett elektródarenidszer mérettartása a csövek előállítása során csak nehezen valósítható meg. Ezenkívül a rétegesen elhelyezett elektródák távolságának változása a cső üzemi tulajdonsad gát vagy használhatóságát is befolyásolja. A eső: rázásra, hőhatásra és az üzemeltetés közbei elkerülhetetlen, mjéretváltózásra is nagyo» «kényes. . A találmány a gázkisüléses, számkiírócsövek tökéletesítése. A megoldás szerint a számkiirócső kis jellel történő vezérlése az eddig ismert sokanódos elektródarendszer elhagyásával, 153501
