153476. lajstromszámú szabadalom • Főzelékvágó gép

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. II. 16. Közzététel napja: 1966. IX. 22. Megjelent: 1967, V. 20. (MA—1445) 153476 Szabadalmi osztály: 45 e 35/00—10 Nemzetközi csztály: A 01 f 35/00—10 Decimái osztályozás: 631.361.84. Feltalálók: Marton László okleveles gépészmérnök, Rein István okleveles gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat, Budapest •^»• Főfcetékvágó gép 1 A találmány főzelékvágó gép, amellyel főzelékféléket a kívánt 'alakra roncsolódás és gyakorlatilag selejtképzodés nélkül, hagy termelékenységgel lebet aprítani. Az élelmiszeriparibaw egyre nagyobb mennyi- *• ségű méretre vágott főzelékfélére van szükség. Méretrevágás folyamán a nyersanyagot kisméretű idomokra, szeletekre, csíkokra vagy kockákra aprítják. Az aprításhoz alkalmazott, ismert gépcrk ma 10 mér nem felelnek meg mindenben a modern gyártástechnológiai követelményeknek. Ismert olyan aprítógép, amelynél — vízszintes síkban forgó, egy vagy több szeletelőkést tartalmazó késtárcsát feltételezve — a késtárcsa 15 fölött álló terelő test vagy terelőtestek, a forgó késtárcsa alatt pedig a terelőtesttel összeerősített, álló késrács van. A késrác's egymást keresztező, vágóélükkel a késtárcsa felé néző, rácsszerűen elrendezett késekből áll, amelyeknek 26 élei olyan geometriai idomokat képeznek, amilyenre a főzelékfélét aprítani kívánják. E gépkivitelnek hátrányos tulajdonsága, hogy az álló terelőtestek — amelyek között a nyersanyag bevezetésére szolgáló nyílások, megfelelő 2*5-méretű rések vannak — nem tudják a vágni kívánt nyersanyagot eredményesen a késtárcsa felületéhez terelni. A terelőtestek vezető felülete és a nyersanyag közötti súrlódás általában olyan nagy súrlódóerőt hoz létre, hogy a nyers- 30 anyag súlya rendszerint nem elegendő, a nyers-^ anyagnak késtárcsa felülétére nyomására. Az álló terélőtestek közötti réseket a nyersanyag, pl. répa áthidalja, á nyersanyagnak térelőtéstefe vezetőfelületeihez jutásét gétélja és a terelő. testek közötti réseket esetleg teljesen eltömve a gép termelését teljesen leállítja. Az álló terelőtestek fölé a garatba adagolt nyersanyag a garatban „beboltozódik" ami szintén azt eredményezheti, hogy a gép termelése megszakad. A gép csak kézi beavatkozással hozható ismét üzembe, ami vagy állandó felügyeletet kíván, vagy jelentős termelés kieséssel kell számolni. Az ilyen típusú aprító gépeknél a termelékenység növelése érdekében a késtáresát nagy sebességgel forgatják. Mivel a késtércsa nagy sebességgel forog és ugyanakkor a nyersanyag késtárcsához való terelése bizonytalan és változó, ezért az ilyen gép gyakran az előírtnál véko-^ nyabb szeleteket, csíkokait, kockákat vág, szecskáz. Az ilyen áru selejt. En-nél a géptípusnál a terelőtestek és késtárcsa között relatív elmozdulás van, azorthan az a körülmény, hogy a terélőtestek állnak, a gép használhatóságát — a mai követelmények szempontjaiból megítélve — nagymértékben csökkenti. Ismert olyan aiprítógép kivitel is, amelynél a késfárcsa áll és a terelőtest vagy terelőtestek a késráccsal együtt forognak. Ennek a szerkezet kivitelnek hibája, hogy 153476