153471. lajstromszámú szabadalom • Változó forgáspontú ülés

3 153471 4 igénylő feladat, amelyet cs.ak ereje teljében levő felnőtt képes végrehajtani. Találmányom célja olyan forgatható ülésszerikezet kidolgozása, amely az eltolás, elforgatás és visszaforgatás műveletét egyetlen művelet keretében teszi elvégezhetővé s emellett olyan (áttételezési valósít ímeg, amelynél fogva emberi erőkifejtéssel a mechanikai ellenállásnak csupán töredékét kell teljesíteni. Találmányom tárgya változó foorgáspontú ülés. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a rögzített alsó és az elforgatható felső váz között kialakítható olyan kinematikai kapcsolat, amelynek révién a felső vázra kifejtett forgatónyomaték előbb transzlációs, majd rotációs és végül ismét transzlációs mozgást eredményez s így a három mozgásból összetevődő művelet kizárólag forgatás eredményeiként is előállítható. Mivel az ülést forgatás köziben csakis oly módon lehet kézzel megfogni — pl, a háttám széleinél — hogy a megfogás helye sokkal messzebb esik a forgási középponttól, mint a két váz érintkezési felületének a forgásponttól való távolsága, a kifejtendő emberi erő sokkal kisebb, mint az érintkezési felületen fellépő súrlódó erő. Hy módon az ülés bármely irányban, csupán forgatással, vagyis eltolás nélkül, a legcsekélyebb fizikai erőkifejtéssel forgatható át; a szükséges oldal irányú oda-vissza elmozdulás forgatás közben önműködően játszódik le. A találmány tehát olyan, járművek számára szolgáló, változó forgáspontú ülésre vonatkozik, amelynek rögzített alsó váza és ehhez képest elforgatható, az ülést hordozó felső váza, továbbá az ülésnek a jármű haladási irányára merőleges szimmetriatengelyében az egyik vázon alkalmazott hornya van, amely horony egyik végének középpontja az ülés középpontjában, másik végének középpontja a forgási középpontban van s végül a másik vázon az ülés középpontjában elhelyezett a horonyba benyúló forgácsapja van. A találmány lényege a következő: Az egyik vázon legalább két görgő nyer alkalmazást, amelyek közül az egyik.az eltológörgő, a másik a visszaihúzógörgő. A másik vázon vezetősínek vannak. Az eltológörgő vezetsíne olyan — célszerűen a szimmetriatengelyre szimmetrikus — görbe vonal mentén helyezkedik el, amelynek a szimmetriatengely melletti szakasza a forgási középpont körül írt körív (amely azonban elhagyható), míg a szimmetriatengelytől távolabb eső szakasza az eltológörgőt két jellegzetes helyzetében érintő vonal. E jellegzetes helyzetek egyike akkor áll elő, amikor az elforgatható felső váz alaphelyzetében van; másik pedig ajkkor, amikor a forgócsap a forgási középpontban van és az ülésnek a forgócsaptól mért leg-, távolabbi pontja elforgatás fcöaben a szimmetriatengely közelébe esik. A visszahúzógörgő vezetősíné olyan — célszerűen a szimmétriHrtengelyre szimmetrikus —• vonal mentén helyezkedik el, amely avisszahúzógörgőt legalább az' elforgatható váznak azokban a helyzeteiben érinti, amelyekben az eltológörgő a vezetősíniének a szimmetriatengelytől távolabb eső szakaszával érintkezik. Célszerűen két eltológörgő és párosszámú visszahúzógörgő nyer alkalmiam zást s a görgök páronként az ülés középpontijá-5 ra szimmetrikus elrendezésűek. Az ülésben változó nyomatékú háttám kireteszelő szerkezet nyer alkalmazást, .amelynél a retesaelőrúd szára és a hozzá támaszkodó kétkarú emelő érintkezési felületei — vagy legalább azok egyike — 10 görbe felületek. Az ülésben kihúzott állapotban önműködően reteszelődő lábtám nyer alkalma!zást, amelynek lábtámipárnájával emeltyű kapcsolódik és az ülésvázon ütközőbetét van. A találmány szerinti ülés néhány példakép-15 peni kiviteli alakját ábrázoló rajzokon az 1. és 2. ábra a találmány szerinti ülés kinematikai sémáit -mutatja, éspedig az 1. ábra azt a változatot, amelynél a vezetőgörgők a vezető síneket kívülről érintik, vagyis közrefog-20 jak, a 2. ábra pedig azt a változatot, amelynél a vezetőgörgők a vezető síneket belülről 'érintik, vagyis a vezetősínek fogják közre a Vezetőgörgőket; a 3. ábra az 1. ábra szerinti megoldás gya-25 korlati megvalósításának megfelelő ülés függőleges metszetét, c a 4. ábra ugyanennek felülnézetét, az 5, ábra a. 3. ábra egy nagyobb méretarányú részletét, f.0 a 6. ábra a háttámretesz oldalnézetét, a 7. ábra ugyanennek felülnézetét, a 8. ábra a 6. ábra egy nagyobb méretarányű részletét, a 9. ábra az önműködően reteszelődő lábtám 35 oldalnézetét kihúzott helyzetben, a 10. • ábra ugyanennek felülnézetét, a 11. ábra ugyanennek oldalnézetét nagyobb méretarányban, végül a 12. ábra ugyanennek elölnézetét nagyobb 40 méretarányban ábrázolja. Az ülés az A haladási irányú jármű 1 hosszfala közelében helyezkedik el oly módon, hogy az 1 hosszfal és az ülés között mintegy 10—20 mim hézag legyen (1. és 2. ábra). Az ülés a 45 rögzített 2 -alsó vázból, valamint az elforgatható eközben a 2 alsó vázon elcsúszó és a kárpitom zott ülést hordozó 3 felső vázból áll, amely utóbbi használat közben a 3a alaphelyzetben van (szaggatott vonal). 50 A rögzített 2 alsó vázban, a B szimmetriatengelyben helyezkedik el a 4 horony. A 4 horony egyik végének 5 középpontja az ülés középpontjaiban van, míg másik végének 6 középpontja a' forgási középpontot képezi.- A 3 55 felső vázon van a 7 forgócsap, amely a 2 alsó váz 4 hornyába nyúlik be és a 3 felső váz használat közbeni 3a alaphelyzetében az ülés 5 középpontjában helyezkedik el, jele: 7a. • Az ülés elforgatása során, a forgatás első 60 szakaszában, a 3 felső váz transzlációs mozgást végez, amely alatt a 7 forgócsap a 4 horonyban a B szimmetriatengely irányában az ülés 5 középpontjában elfoglalt 7a alaphelyzetéből a forgás 6 középpontjába, a 7b forgási helyzetébe S5 kerül. Eközben a 3 felső váz a B szimmetria-2