153471. lajstromszámú szabadalom • Változó forgáspontú ülés
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. II. 15. (KU—383) Közzététel napja: 1966. IX. 22. Megjelent: 1967. V. 20. 153471 Szabadalmi osztály: 20 c 40—46 Nemzetközi osztály: B 61 d Decimal osztályozás: Feltaláló: Kutor Endre tervező technikus, Budapest Tulajdonos: Ganz^-Mávag Mozdony-, Vagon-és Gépgyár, Budapest •É^iMiUlMMMfeMÉJÉMMAÉl Változó forgáspontú ülés Korszerű járműveken — különösen luxusvonatökon — egyre elterjedtebben alkalmaznak elforgatható üléseket, amelyek mindkét lehetséges menetirány bármelyike esetében a menetiránnyal szembe forgathatók. Az elforgatás helyszükséglete miatt az ülést a kocsi hosszfalától távol kellene telepíteni, ami a közlekedési folyosó szélességének, vagyis az üléssorok közötti távolságnak meg nem engedhető csökkenésiével járna. Ezért az elforgatható ülést oly módion kell készíteni, hogy elforgatás előtt a hosszfáltól .eltávolítható, vagyis keresztirányban elmozgatható legyen. Több ilyen megoldás ismert. Ismert olyan forgatható ülés (az 1.071.742. Isz. NSZK szabadalmi leírásból), amelynél a forgatást megelőző oldalirányú elmozdulást egy csuklós szerkezetnek az ülés felemelésével együtt;járó átlbillentésével érik el. Az ülés egy alsó, egy középső és egy felső vázból áll. A középső váz 4 db csuklós emeltyűvel kapcsolódák az alsó vázhoz és egy központi csappal a felső vázhoz. A forgatást megelőzően a középső váz alsó váz közötti csuklós emeltyűket rángatással toll átbillenteni, a billentés együtt jár az ülés felemelkedésével s a forgatás csak ezt követően hajtható végre. Az átbillentés ezért nagy erőkifejtést igényel, eltekintve attól, hogy az útae, nem ismerve az ülés kezelésének módját, átbillentés helyett- eredménytelenül erőlködik az elforgatással. Az ülést elforgatása után ismét az eredeti helyére kell billenteni. Felemelkedése miatt az ülés függőleges irányiban nem határolható, ezért a hátradöntött háttám nem 5 terhelhető és az ülést forgatás köziben sem szabad terhelni. Ismert továbbá olyan forgatható ülés (a .190.963 ISZÍ osztrák szabadalmi leírásból), aimely-10 nél az alsó vázon egy, az eltolás irányában fekvő hosszlyuk és egy ezzel párhuzamos, kétoldalas. egyenes' bevezetőtest van elhelyezve. Ez utóbbi a forgáspont oldali hosszlyukvégnél egy ezzel központos félkörívvel van határolva s ez^ 15 zel szemben a felső vázon egy, a bosszlyuklba benyúló központi forgócsap, valamint egy, a vezetőtest oldalán felfekvő sín van. Ennél a szerkezetnél az ülést először oldalirányban el kell Gsúsztatnij ami a teljes súrlódási erő le-20 győzését igényli. Ezt követően lehet áz ülést elforgatni, de csak az egyik irányban. Mivel az elforgatás a másik irányban nem lehetséges:, az utas hiába erőlködik az elforgatással, amíg vé» gül a helyes forgásirányt megtalálja. Az elior-25 gaitás után az ülést a teljes súrlódási erő legyőzése árán ismét eredeti helyére kell visszatolni. Mint a fentiekből kitűnik, az ismert szerkezetű forgatható ülések elforgatása három műj0 veletből összetett, nagy fizikai erőkifejtést 153471
