153457. lajstromszámú szabadalom • Ülésrugózás főleg traktorokhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VIII. 17. (FI—269) Német Szövetségi Köztársaság4>eli elsőbbsége: 1964. VIII. 28. Közzététel napja: 1966. IX. 22. Megjelent: 1967. V. 20. 153457 Szabadalmi osztály: 63 c 37—46 Nemzetközi osztály: B 62 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Anton Stuckenberger mérnök, Vagen, Arnold Tschursch műszaki tisztviselő, Hinrichsegen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Rupert Fritzmeier gyáros, Grosshelfendorf/über München, Német Szövetségi Köztársaság Ülésrugózás főleg traktorokhoz Ä találmány tárgya ülésrugózás, főleg nem sínekhez" kötött járművek számára. Olyan üléseket és főleg üléskagylókat, me­lyeket leginkább mezőgazdasági gépeknél és az építőiparban alkalmaznak, acélrugókkal, lég­rugókkal vagy gumi segítségével szokták meg­támasztani. Ennek során legalább a megköze­lítően megfelelő csillapítás' elérése és a változó terheléshez való alkalmazkodás érdekében kü­lönböző igen költséges berendezéseket kell lé­tesíteni, melyek nagy helyet foglalnak el és éppen ezért pl. traktoroknál, melyeknél az ülés felszerelésére csak igen kevés hely áll rendel­kezésre, kedvezőtlen kompromisszumok alkal­mazása válik szükségessé. A rugózásnak tehát egyrészt alkalmazkodnia kell egyszerű szerkezet és kis helyszükséglet mellett, a vezető testsúlyához, másrészt sík úton, tehát kevéssé göröngyös úton lágyan, utánengedően kell mozognia és harmadsorban a rossz utak erős rázkódásai' vagy ütései esetén is enyhíteni, csillapítani, kell a ,kemény ülése­ket. Eddig még nem vált ismeretessé olyan rugózás, amely ezeket a követelményeket ki­elégíti. Az ismertetett hátrányok kiküszöbölése vé­gett a találmány alapgondolata a légrugónak mechanikus rugóval' való oly kombinációja, melynél a mechanikus rugó igénybevétele, mely a légrugó után van kapcsolva, előfeszítésének beállításától függ, így a rugók nem egyszerre, hanem egymás után lépnek működésbe; először a légrugó, azután a mechanikai rugó. Ezzel a megoldással elérhető, hogy lényegileg nyugalmi 5 terhelés esetén vagy kis rázkódásoknál a jár­mű vezetőjének súlya csak a légrugóra hat. Ez a légpárna, tekintettel a viszonylag nagy összenyomhatóságára, kis nyomáson kellemesen lágy rugózási tulajdonságokat mutat, melyet a 10 nyugalmi terhelés céljaira lehet előnyösen ki­használni, és így egyidejűleg előnyös, jó csil­lapítást biztosítunk. A légrugó alatt elhelyezett kiegészítő me­chanikus rugózás csak akkor lép működésibe, 15 amikor a légrugó már túl keménnyé válik, így pl. bizonyos lökési terhelés esetén, ami azt jelenti, hogy a találmány szerinti rugózó levegőd mennyiségnek és mechanikus rugózásnak új­szerű egymás mellé rendelésével igen egyszerű 20 módon biztosíthatjuk a teljes r-ugózási karak­terisztika megváltoztatását azzal, hogy a me­chanikus rugó előfeszítését változtatjuk. A me­chanikus rugó ugyanis a levegő-mennyiségre (a légrugóra) nem gyakorol hatást, tehát attól 25 független és így a levegő biztosította lágy ru­gózás mindig változatlanul megmarad. A mechanikus rugó és a légrugó közötti összeköttetést a találmány szerint tömlő vagy csővezeték létesíti, mely áz előnyösen nem elő-30 feszített, az ülés alatt levő rugózó légteret egy 153457

Next

/
Oldalképek
Tartalom