153453. lajstromszámú szabadalom • Készülék nagyméretű tárgyak kis lengésszámú mechanikai rezgésének külső fix, pont nélküli megmérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI | 153453 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. V. 29. Közzététel napja: 1966. IX. 22. Megjelent: 1967. V. 20. (Él—218) Szabadalmi osztály: 42 c 42—44 Nemzetközi osztály: G 01 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Tóth Ferenc oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Építőipari Minőségvizsgáló Intézet, Budapest Készülék nagyméretű tárgyak kis lengésszámú mechanikai rezgésének külső fix pont nélküli megmérésére A mérnöki gyakorlatban sokszor előfordul, hogy kiterjedt műtárgyak mechanikai rezgését kell megmérni. Ilyen esetben külső fix pont, amelyhez viszonyítani lehet az elmozdulást, többnyire nem áll rendelkezésre. Hasonló mé- 5 réstechnikai feladatok megoldására általában tömeg-rugó rendszerű, ún. szeizmikus mérő­műszereket használnak. Mint ismeretes, ezek­nél arra törekszenek, hogy a műszer lengő­rendszerének a saját lengésszáma kisebb legyen 10 a vizsgált objektum lengésszámánál, mert eb­ben az esetben a műszer lengőrésze —• igen jó közelítéssel — helyben marad a térben és így ehhez, mint térbeli fix ponthoz képest lehet viszonyítani az objektum, illetve a vele együtt- 15 rezgő műszerház elmozdulását. Az ilyen műszer tehát a rezgő műtárgy rez­gésének útamplitudóját méri közvetlenül, ami lehetővé teszi az alakváltozások és feszültsé­gek gyors és pontos meghatározását. Ha a 20 szeizmikus műszer saját lengésszama nagyobb, mint a vizsgált műtárgyé, akkor a műszerház és a lengő tömege közti relatív elmozdulás a műtárgy rezgésének a gyorsulásával arányos.1 Az ilyen műszerrel felvett oscillogramot teíiát 25 a kiértékelő mérnöknek kétszer kell integrál­nia ahhoz, hogy abból az alakváltozásokat, majd a feszültségeket ki tudja számítani. Eb­ből következik, hogy előnyös azon szeizmikus műszerek használata, amelyeknek saját lengés- so száma kisebb a vizsgált műtárgy lengésszámá­nál. Mivel a mérnöki műtárgyak igen terje­delmesek, nagy a tömegük, azért saját lengés­számuk is igen kicsi (f = 1—0,2 c/s). Ennél kis . önlengésszámú műszert eddig csak igen nagy terjedelemmel és súllyal sikerült elő­állítani, főleg földrengésjelzés céljára (pl. Wic­kert-féle szeizmográf, Schliek-féle pallográf). Kis önlengésszámú és ugyanakkor a mér-, nöki gyakorlatnak megfelelően hordozható mű­szert eddig nem állítottak elő. A kereskedelem­ben kapható legkisebb önlengésszámú hordoz­ható műszerek a Geiger-féle univerzális rez­gésmérő, melynek legkisebb önlengésszáma fo = 1,16 c/s, súlya 35 kg, a Basin U. S.NAVY-típusú B-Pallográf, melynek önlengésszáma ff, = 1,00 c/s horizontálisan és fv = 0,25 c/s vertikálisan, súlya 18,1 kg. Mindkét műszer mechanikus regisztrálómű­vel rendelkezik. A mért műtárgy lengésszáma feletti önlengésszámú, tehát gyorsulásmérő mű­szer például a Hottinger Messtechnik GmbH, Darmstadt (NSZK) által gyártott B 2/1 típusú gyorsulásmérő. Ehhez, mivel a rezgést villamos módszerrel regisztrálja, vivőfrekvenciás erő­sítő szükséges (KWS II—5 típusú), valamint villamos regisztráló műszer (He—1 típus). En­nek érzékelője fo=0,7 c/s saját lengésszámú. Ez a műszer, mint útadó 1,2 c/s—60 c/s között, mint gyorsulásadó 0—0,49 c/s között használ-153453 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom