153443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-aminoalkoxi-benzimidazol-származékok előállítására

153443 3 '• ' 4 oiklofheptilmetil-oäaport, cikloalkenil- vagy cik­loalfceniialkil-csopoirt 5—8, előnyösen 5—6 gyű­rűbeli szénatommal és az utóbbiak esetéiben rö­vidszénláncú alkilcsoporttal, mint 1-eiklopente­nil-, 1-ciklöhexenil-, 3^oiklo>hexenil-, 1-ciklohep­tenil-, 3-ciWóheptenil- vagy 1-ciklooktenil-cso­poirt, l-eiklopentenil-flnetil-, l-cikloihexenil-metil­vagy 2-<(3-ciklolhexenil)4etLl^csoport. monociklu­sos aril-alkil-csoport, amelynek alkil-része elő­nyösen legfeljebb 7 szénatomot tartalmaz, mint benzol-, 1-feniletil- vagy 2-feniletil-csqport. Az említett aralifás csoportok aromás részükben helyettesítetlenek vagy pedig egy, két vagy több egyenlő vagy különböző, bármely tetszőle­ges helyettesíthető helyzetben álló csoporttal helyettesítve is lelhetnek; helyettesítőkként pl. a Ph 1,2-fenilén^csoport esetében említett he­lyettesítők jöhetnek tekintetbe. Ha R helyén alifás csoport áll, ez elsősorban egy 1—4 szén­atomos alkilcsoport lehet. Az R helyén álló árucsoport elsősorban mono­riiklusos ariigyök lehet; aromás jellegű hetero­ciklusos csoportként R helyén elsősorban vala­mely aroimás jellegű azaciklüsos gyök, pl. 2--piridil-, 3-piridil- vagy 4-piridil-gyöik állhat. Ezek az aromás vagy heterociklusos gyökök he­lyettesítetlenek vagy pedig egy, két vagy több egyenlő vagy különböző csoporttal helyettesít­ve is lehetnek, amelyek bármely helyettesítésre alkalmas helyzetben állhatnak; ilyen helyette­sítőkként elsősorban a Ph l,2r-fenilénesopoirt esetében említettek jöhetnek tekintetbe. Az A alkilénesoport, amely legalább két szén­atommal választja el az Am aimino-helyettesítőt az oxigénatomtól, egyenes vagy elágazó szén­lánicú lehet és előnyösen 2—4 szénatomot tar­talmazhat; az ilyen csoportok példáiként pl. az l,2^proipilén-, 1,3-propilén-, 1,24xutilérf-, 1,3-fou­tilén-, 1,4-lbutilón-, l,5^pentilén-, 1,6-faexilén-, l,4-4heptilén-, 2-imetil-l,2-propilén-, 2,3-propilén-, 2,3-foutilén-, 2,4-butilén-, 2,5-pentilén-, 3,4-ibu­tilén- vagy 3,5-pentilén-csoport említhetők. Az Am aminocsopart «primer, előnyösebiben szekundér, elsősorban pedig tercier aiminocso­port lehet, amely alifás, cikloalifás, airalifás vagy aromás helyettesítőket, mint rövidszén­láncú alMl-, alkenil-, alkuén-, azaalkilén-, oxar­alkuért-, tiiaialkilén-, monoei'kkisos ciklöialkil­vagy cikloalbenil-, imonociklusos cikloalkil-aiíkil­vagy cikloalkenil^alkil-, monociklusos aríl-alkil­vagy 'monociklusos árucsoportokat (pl. a fen­tebb említetteket) tartalmazhat. Ezek a helyet­tesítők, atmelyek előnyösen legfeljebb 7 .szén­atomot tartalmaznak, helyettesítetlenek vagy helyettesítettek lehetnek, -mimellett laz alifás csoportok elsősorban szabad, észterezett vagy éterezett hidroxilcsoportokat (pl. a fentebb em­lítettekeit) tartalmazhatnak, az árucsoportok pe­dig helyettesítőket (pl. a Ph helyettesítőiként említetteket) is hordozhatnak. Az ilyen Am aiminocsoportok példáiként a következők említhetők: >m«no- vagy dialkiliaani­no-csoiportak rövidfeaénláncú alkil-résaektael, mint metilaanino-, dimetüiaimino-, N^meál-jN­^etilaminot-, etilanwio-, dtetilamino-, n-propil­aimino-, di-n-propUamino-, izopropüa>mkK>-, di­izóprapilamino-, n-4butilamino- vagy di-n-butil­amino-cs'oportoík, rövidszénláncú alkilgyököket tartalmazó hidroxialkilamino-, N-(hidroxialkil)­-N-alku-aimino- vaigy dÍM(hidroxialki'l)-amnno­csoportok, amelyekben a Ihidroxil csoportot leg­alább 2 szénatom választja el az amino^nitro­génatomtól, pl. 2-hidroxietil-aimino-, N~(2-hidr­oxietil)-N-metilaimino- vagy di^(2-hiidiroxiétil)­-amino-'CSioportok, rövidszénláncú alkilénimino­• vagy hidroxialkilénimmoHCSoportok, pl. etilén­imino^, pirrolidinio-, 2Hmetil-pirrolidino-, piperi­dino-, 2-Jmietil-ipiperidino-, 4-metil-piperidino-, S-hidroxí^piperidino-, 3^acetoxi-piperidino-, 3--ihidroximetil-ipiperidino-, 1,6T vagy 2,5-hexa­metilénimino-, 1,7- vtaigy 2,6-heptametilénimino-, aza^alkilénirnino-, különösen Nj(rövidsaénláncú alkil)-iaza-(rövidszénláncú al.kilén)-imino-, mint piperazino-, 4j metiipiperazino-, 4-etilpiperazino-, 4-(2-4üdroxietii)jpiperazino-, vagy 4-(2-aoetoxi­etil)-piperazino-, 3-aza^l,6-'hexilénimino-, 3-me­til-3^za-l,6-hexiléniniinoi-, 4-aza~l,7-heptilén­imino-, 4-métil-4-azaHl,7-heptilénimino-, "oxa­vaigy, tiia-(rövidszénláncú alkilén)-imino-, imint morfolino-, 3-metilMmortolino- vagy tiamorfoli­no-, monociklusos cikloalkilaimino- vagy N-mo­nociklusos cikloalkil4N-{ravids2énláncú alkil)­^amino-, mint ciklopentilamino-, ciklohexilami­no-, N-ciklopentil-N^metilamino-, N-ciklohexil­-N-imetilamino- vagy N^ciklóhexil-N-etilaiminio-, monociklusos cikloalkil^(rövidsziénláncú alkil)­-amino-, mint ciklqpantilmetilaminio- vagy 2--ciklopentil-eitil-íamino-, fenil-(rövidszénláncú al­kil)-amino- vagy rövidszénláncú lalkilcsoporto­kat tartalmazó N-ialkil-íN-fenil-salkil-.amino-, mint benzilamino-, N^mfetil-N^benzilamino-, N­-etil-N-benzilaimmo-, N^etil-N-(l-feniletil)-iami­no- vagy iN^metil-N->(2-jfeniletil)-aimino-, fenil­amino- vagy difenilamino-, mint p-tolil-aimino­vagy di-tp-anízil-iaminowcsoportolk. Az -A-Am aminaalkilcsopörtbain az alkilén­-rész egészlben vagy részben egy telített hetero­ciklusos gyűrű részét is képezheti, amelyben az aminocsopart gyűrűtagfeént szerepel és leg­alább két szénatom választja el az oxigénatom­tól. Ilyen aiminoalkilcsoportoik példáiként a kö­vetkezők említhetők: 3-.pirrolidinil-, l-metil-3--pirrolidinil-, 2-piperidinil-imetil-, 3^piperidinil­^metil, 4-piperídinil-, l-etil-4-piperidinE-, 1-me­ti^2^piperidinil-metil- vagy l-<metil-3-piperidi­nil^metil^csoportok. A találmány szerint előállítható vegyületek kvaternér amimóniuimSzármazékaiként olyan ve­gyületek szerepelhetnek, amelyek valamelyik tercier nitrogénatomjukon egy további rövid­szénláncú alkil- vagy aralkil-csoportot (pl. a fentebb említettek valamelyikét) hordoznak. A találmány szerint előállítható vegyületek értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendel­keznek. Így pl. a központi idegrendszert tom­pító, mint izomreliaxáns és trankvillizáló 'hatást mutatnak. Ezek a hatások pl. egéren, nyúlon, macskán, kutyán vaigy majmon parenterálisan beadott napi kb. 0,005—0,2 g/kg, előnyösen kto. 0,02—0,05 g/kg íadagókkial vagy orálisan beadott 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom