153437. lajstromszámú szabadalom • Berendezés homok és egyéb ehhez hasonló nedvességet tartalmazó anyag víztelenítésére

3 153437 végezzen, ezzel szemben pedig a víztelenítő és kiadó szakaszában olyan lengéseket, melyeknek kifejezett függőleges komponensei vannak és amelyek célszerűen köralakú vagy elliptikus mozgások. Ezt az elgondolást gyakorlatban példaképpen úgy lehet megvalósítani, hogy a tartályon egy vagy több kiegészítő súlyt helyezünk el, mely a rázófolyamatot befolyásolja és amely úgy van a tartályon elhelyezve, hogy eltávolítása után a megtöltött tartály lényegében minden szakaszában azonos, hozzávetőlegesen kör- vagy ellipszis .alakú lengéseket végezzen. Általában véve az a fontos, hogy az áteresztőcsatorna szakaszában, melyet annak a tartálynak tekinthetünk, melyben a folyékony résznek a szilárd résztől való szétválasztása történik, a nedvességet tartalmazó anyagnak főleg vízszintes irányú mozgást biztosítsunk, mivel így elérhető azoknak a folyadékrétegeknek a kialakítása, melyek a tartályfal mellett keletkeznek és melyeket a tartályfal nyílásain keresztül kifelé elvezethetünk. Erre a célra főleg a felső tartályrészek alkalmasak függőleges, vagy megközelítően függőleges fallal. A szárítási folyamat előrehaladásának megfelelően egyre fokozottabb olyan rázómozgást alkalmaz- hatunk, mely a szárított termék továbbítására alkalmas és amely függőleges mozgási komponenseket már határozott alakban tartalmazza és főleg a tartálycsatorna alsó részében kell lennie. A teljes rázómozgást vézgő tartály súlypontjának és annak a tartályszakasznak, ill. utóbbi súlypontjának kölcsönös távolságbeállításával, melyben a tartály rázómozgását biztosítjuk, az egyes tartályszakaszokban fellépő egyenlőtlensége egyrészről, másrészről pedig ezeknek az egymáshoz viszonyítva egyenlőtlen rázómozgásoknak az elosztása a tartály területén megfelelő széles határok között változtatható. Amennyiben a meghajtást kiemeljük a súlypontból és azt olyan helyre tesszük át, ahol a kör-, illetve ellipszis alakú lengésekre szükségünk van, vagyis a tartály ütközési oldalára, egy további nem lebecsülhető előnyt biztosítunk, mert a berendezés működtetéséhez lényegesen kisebb erőre lesz szükségünk mint eddig. Az eddig szükségessé vált nagy erők arra vezettek, hogy a berendezés, amikor azt nyugalmi helyzetéből működésbe hoztuk, vagy működési helyzetből ismét nyugalmi helyzetbe állítottuk, olyan módon lépte. át a kritikus fordulatszám határát, hogy az egész berendezésen és az alapzaton, amelyre helyezve van, komoly rázóhatás jelentkezett. Mivel pedig a találmány szerint a rázómozgást létrehozó erő támadáspontja a súlyponton kívül van elhelyezve, az üzembehelyezéshez az eddigihez viszonyítva lényegesen kisebb erő szükséges és ez a kritikus fordulatszám átlépése során lényegesen kisebb rázásökkal jár. A találmány a bevezető részben ismertetett, már meglevő víztelenítő berendezéseknél is alkalmazható oly módon, hogy az ilyen berendezés rázótartályánál utólagosan.kiegészítő súlyt alkalmazunk és ennek következtében az egész rázóegység súlypontjának a rázómozgás bevezetési helyéről való eltolódása következik be. 5 Célszerűbb természetesen már magának a berendezésnek konstruktív kialakításánál a találmányi felismerést fegylembevenni. A vázlatos rajzokon homok . víztelenítésére szolgáló általános szállítóberendezést metszet-1° ben ábrázolunk ezt a berendezést a találmány szellemében' utólag egészítettük ki. A rajzon tartóállvány látható, melyen az 1 tartály 3 rugókon függesztve van elhelyezve. Az 1 tartálynak la adagolónyílása legmélyebben fekvő lb 15 szakasza és ettől oldalra elhelyezett le kibocsátó éle van, melyen keresztül a szárított anyag kilép, miután a folyadékot felülről megkezdve az ld szakaszig az anyagból rázómozgás segítségével a tartályfal nyílásain keresztül el-20 távolitottuk és az alatt fekvő 4 kádba juttatuk. Az 1 tartály meghajtása 6 kiegyensúlyozatlan tömegek segítségével történik, melyek a tartályon áthatoló 8 tengelyen elhelyezett kerék 7 kerületén vannak kialakítva. A tengely meg-25 hajtása önmagában ismert módon elektromotor segítségével történik. Annak feltételezésével, hogy a 8 tengely a bizonyos mértékig megtöltött tartály súlypontján keresztülhalad, már ismert berendezéssel van dolgunk annyiban, 30 hogy — mint már azt korábban említettük — a tartálynak finden pontja azonos kör- vagy ellipszismozgást végez, melyek együttesen alkotják a tartály teljes rázómozgását. Annak érdekében, hogy a találmánynak megfelelően 35 a súlypontnak a tartály működési szakaszából való áthelyezését biztosítsuk, megfelelő helyeken, körülbelül a tartály felső oldalsó szakaszában 13 kiegészítő súlyokat alkalmazunk, amelyeknek eredményeként a tartály felső sza-40 kaszában lényegében . csak vízszintes ide-oda. lengés történik és csupán a, tartály alsó szakaszában van kör- vagy ellipszismozgás. Ugyanezt az eredményt érhetjük el természetesen, ha a rázásök bevezető helyét, vagyis azt a tarto-45 mányt, melyben a tartály rázómozgása létrejön, a megjelölt tartományból elhelyezzük a 14 v pontra (lásd 3. ábrát), ugyanígy a két megoldás kombinációja is lehetséges (kiegészítő súly alkalmazása a tartályon és annak egyidejű ex-50 centrikus működtetése). A leghelyesebben kísérletek alapján állapíthatjuk meg, hogy melyik módszert és- milyen mértékben alkalmazzuk. Azt az eredményt biztosíthatjuk, hogy a nedves anyag felső rétegei, melyek a növekvő 55 magasságnak megfelelően a megfelelő szakaszokban egyre inkább vízszintes irányban végzik a rázómozgást, így az alattuk fekvő anyagra a szó legteljesebb értelmében a teljesítőképesség növelését hozzák létre, más szóval a 60 pszeudohidrosztatikus hatás teljes mértékben érvényesül. Magától értetődik, hogy a fent ismertetett kialakítási mód a számításba jövő berendezések esetében igen sok szempontból módosítható, 65 anélkül, hogy kilépnénk a találmányi gondolat 2