153433. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs lángőrző berendezés, főként ipari gázégőkhöz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRS ASÄG SZABADALMI LEÍRÁS 153433 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jwJkk* Szabadalmi osztály: 9 Bejelentés napja: 1964. VII. 31. (BA—1777) 24 b Nemzetközi rsztáV: F 23 d ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1966. IX. 22. Decimái osztályozás: HIVATAL Megjelent: 1967. V. 20. Feltalálók: Bacsinszky Tibor fizikus, Hevessy József fizikus, Miskolc Tulajdonos: KGM. Tüzeléstechnikai Kutató Intézet, Miskolc Ionizációs lángőrző berendezés, főként ipari gázégőkhöz A találmány ionizációs lángőrző berendezés főképpen ipari gázégőkhöz, amely egy a gázlángba helyezett figyelő elektróda és a megfelelően kialakított elektronikus relérendszer segítségével a gázláng jelenlétét vagy hiányát megbízhatóan érzékeli és az elektronikus relérendszerben levő jelfogó, illetve jelfogók segítségével az égő automatikus működését biztosító 'elektromechanikus kapcsolórendszereket működteti. Az égők automatikus működését biztosító lángőrző rendszerekből az ipar különféle típusokat alakított ki. Az ismert lángőrző berendezések közül az izzószálas, bimetallos, hőelemes, félvezetős kivitelek nem terjedtek el, mert ezek alkalmazhatósági területe korlátozott és működésük nem eléggé megbízható. Legnagyobb hibájuk, hogy a láng jelenlétét vagy megszűnését csak nagy időtehetetlenséggel (5—30 sec.) tudják követni, ami a mai nagy energiával, illetve erővel kazánba lövelt tüzelőanyagok alkalmazásánál robbanóelegy keletkezésére és így kemenoerobbanáshoz vezethet. Ismertek fotocellás és fényelemes lángőrök is. Ezeket jó világítóhatású tüzelőanyagok, pl. olaj esetén sikerrel lehet alkalmazni, gázok' elégetésénél azonban alig, vagy egyáltalán nem alkalmazhatók, mert a kis emissziós hatású lángot vagy egyáltalán nem érzékelik, vagy a láng kimaradása esetén izzásban levő tűzálló 10 15 20 25 Z0 falazat háttérsugárzását mint lángot érzékelik. Ismertek ionizációs lángőrök is, amelyeket főképpen gáztüzelésnél alkalmaznak széles körben. Az ionizációs típusú lángőröknél a hő hatására ionizálódott gázrészecskék és elektronok töltéshordozóul szolgálnak. A főláng gyújtását végző segédégő vagy a főlángot keltő főégő lángjába figyelő elektródát helyezve, az égőt földpotenciálon, a figyelőelektródát pedig ettől eltérő potenciálon tartva a figyelő elektróda áramkörében a láng kimaradásakor, illetve meglétekor jelzés keletkezik. Ha a figyelőelektródára feszültséget kapcsolunk, a földpotencíálon levő égőház és a figyelőelektróda között áram folyik. Az áram nagysága a geometriai elrendezéstől és méretektől, gázfajtától, gázláng hőmérséklettől és főképpen a figyelőelektródára adott feszültség nagyságától függ. Az elektródaáram a feszültséggel közel lineárisan változik. Az iparban használt ionizációs lángőrök túlnyomó többségénél váltakozó feszültség jut a figyelőelektródára. A hibajelet egy párhuzamosan kapcsolt kapacitásból és ellenállásból álló RC tag szolgáltatja, amelyet elektronikus relérendszer erősít fel a kívánt mértékre. Az erősítés ugyan tetszőleges lehet, a rendszer azonban mégsem alkalmas megbízható lángőr kialakítására, mert a rendszer néni elég stabil, az alaphibajel kicsi. A kis hibafeszültség lehe-153433