153409. lajstromszámú szabadalom • Digitális tárolórendszerekhez kapcsolódó digitális késleltető elrendezés

I tül az 1 óragenerátor „c" órajele, mint „e" kapuzott órajel >az 5 csatomaszélesség előállító rendszerbe kerül, ahonnan, mint „i" csatornahaitár kijelölő jelsorozat a 6 késleltető és kapu' rendszerbe jut, aimely előállítja a 7 eímregisztert működtető „j" vezérlőjeleket. A 7 dmregiszter a „w" kijelölő jelek .segítségével a tárolórendszer memória elemeit jelöli ki. másrészt a „k" túlfolyás' jelek segítségével informálja állapotáról a 6 késleltető és feaipurendsaert, amely a mérési ciklus végén ((ezen a T^ -j-1^ idapillamatt értendő, ahol T^ a vizsgált spektrum k^adik szakaszának kezdőpontja) az „f" ciklusvég jel segítségével a 3 órajel kapuzás vezérlésen keresztül megszünteti a ,Jb" óra kapujelet és így leállítja a (rendszert. A mérési ciklus folyamán a 6 .késleltető- és kapurendszer a „h" detektorjel kapu jeli el és tárolás vezérlés kapujéllel kapuzza a 4 detektorjel feldolgozó rendszert úgy, hogy a „d" detéktorjel (detaktorjefek) haitasara „g" tárolás vezérlési parancsot csak a Tfc időpillanatot követő ta időtartományban adhasson a tároló rendszer felé. A rendszer alapállapotba hozása történhet ' startjel hatására és az ,,n" nullázó jel segítségévéi. A továbbiaikban részletesen ismertetjük a késleltetés néhány megoldási módját. Ez magában, foglalja a 6 késleltető és kapurendíszert és esetleg a 7 címregisztert. Egy Eyen ismert megoldási módot a 3. ábra szemlélteti. Működés: A rendszert az „n" nullázó jel alapállapotba hozza. Alapállapotban a 8 kapurendszer a „p" késleltető jelsorozat számára nyitott és a „j" cLmsorozat számára lezárt, nincs „h" detektorjel kapu jel és tárolás vezérlés fcapujel. Az alapállapotba jutás után meginduló „i" csaitornahatár-kijelölő jelsorozat, mdinit „p" késleltető jelsorozat a 10 preset kés1-leltétő számlálóba jut, amelynek „q" túlfolyásjele a késleltetés végén működteti, a 9 kapuzás vezérlőt, amely az „ím" kapuváltó jelekkel átkapcsolja a 8 kapurendszert, így megszűnik 'a „p" késleltető jelsorozat és megindul a „j" címsorozat, amely a 7 címregiszter ,,k" túlfolyásjelének megjelenéséig tart.. A „k" túlfolyásjel ugyanis a 9 kapuzás vezérlőn keresztül „f" ciklusvég jellet hoz létre, és ez közvetve megszünteti az „i'-i- csaitornalhatár-kijelölő jelsorozartot. A „h" detektorjel kapujel és tárolás vezérlés kapujel a késleltetés végén kezdődik, és: a ciklus végéig tart. Egy másik ismert megoldási módot a 4. ábra szemléltet. Működés: A rendszert az „n" nullázó jel alapállapotba; hozza. Ilyenkor nincs „h" detekltorjel kapujel és tárolásvezérlés kiapujel. Az alapállapotba jutás után meginduló „i" csatórnahatár-ikíijelölő jelsorozat, mint „j" címsorozat a címregiszterbe kerül, aimely ilyenkor késleltető regiszterként működik. A 11 preset túlfolyás számlálón előre beállított számú „k" túlfolyásjel után megjelenik az ,.r" késleltetés végjel, amely a 9 kaipuzás vezérlőbe jut. Ekkor megjelenik a ,,h" detektorjel kapujel és tárolás•vezérlés kapujel és ugyanakkor a ,,j'" címsorozat tovább folytatódik a legközelebbi ,.k" túlfolyás-4 jel megjelenéséig:, amely a 9 kapuzás vezérlőn keresztül „f" eiMusvég jelet- hoz létre, és ez közvetve megszüniteti az „i" csatornaihatár-kijelölő jelsorozatot. Ugyanakkor megszűnik a 5 „h" detéktorjel kapujel és tárolásvezérlés kapu-i jel is. Az első megoldás (3. ábra) mairadéktaűanul megoldja azt a feladatot, hogy az időspsMrutm egy tetszőleges T^ pontjáig késleltessen. Ameny-10 nyüben a 10 preset késleltető számláló elegendően nagyszámú elemét tartalmaz, tetszőlegesen kis lépésiekben változtatható a késleltetés. Ugyancsak elegendően nagyszámú elem •"alkalmazásával biztosíthaitó, hogy a maximális kés-15 leltetés a ta

analizálási tartomány többszöröse légyen. Az elrendezés (hátrányai: egyrészt nem gazdaságos, mert a gyakorlatban előforduló késleltetési követelmények esetén nagyon sok áraim-20 köri elemet igényel; másrészt a 7 címregiszíter és a 10 preset késleltető számláló között csak az „i" csatornalhiatár-ikijiel'ölő jelsorozaton keresztül ('tehát az elemi időegység tekintetében) áll fenn kapcsolat, ezért kezelése — különöslen 25 -egymást kissé átfedő analizálási (tartományok esetén — alkar bináris, alkar decimáfe preset késleltető számláló esetén, nehézkes és bonyolult. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező el- v S0 rendezés — a 7 címregiszter többszörös (legalább háromszoros) felhasználása révén — lényegesen kevesebb áramköri elemet igényel, tehát gazdaságos (minél többszörös a 7 címregiszter felhasználása annál gazdaságosabb), 35 másrészt a 7 cím.rögiszter egyben késleltető regiszter is tehát a (pl. fokozatkapcsolóval) beállítható késleltetési idők a t

ß analizálási tartomány, vagy a ta tartomány valamely tört résziének egészszámú többszörösei lehetnek, és 40 így a ta

tartományok átfedése könnyen beállátható, a készülék kezelése egyszerű. A második megoldás (4. ábra) a 7 cimregisztert használja késleltető regiszterként, többlet-eiektronikát csak a 11 preset túlfolyás, szám-45 láló igényel, lényegesen kevesebbet, mint a 10 preset késleltető számláló, tehát gazdaságos megoldás. Hátránya, hogy a beállítható késleltetés -csak a ta analizálási, tartomány egészszámú többszöröse lehet, így átfedés az egyes 50 analizálási tartományok között nem biztosítható. Ez a mérőberendezés felhasználásakor hitelesítési nehézséget okoz. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező •' elrendezés nemcsak annyiban jobb a második 55 (4. ábra) megoldásánál, hogy amennyivel több áramkört tartalmaz, annyival finomabb fokozatokban állítható a késleltetés, hlanem egyrészt a 7 címregiszter többszörös (legalább háromszoros) felhasználása tovább növel a gazdasá-60 gosságot, másrészt a 7 címregiszter tört részének (részeinlek) -késleltetésre való felhiaSiználása a ta

tartományok átfedését is egyszerűen számítható módon biztosítja, így a készülék kezelését egyszerűvé teszi. g5

A találmány ugyancsak címregisztert basznál